SZTE Info

Kutatók Éjszakája: Milyen a valóságban az igazságügyi orvosszakértők munkája?

Dr. Csont kontra valóság címmel mutatták be a Kutatók Éjszakáján az SZTE ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézetét. Szeptember 27-én Dr. habil. Kereszty Éva az intézet vezetője nyitotta meg a kapukat az érdeklődők előtt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az előadás temérdek embert mozgatott meg gyerekektől az idősebb generációig. A teltházas előadáson a hallgatóság itta Dr. habil. Kereszty Éva intézetvezető szavait, aki filmes példákkal, irodalmi hasonlatokkal, megtörtént esetekkel szórakoztatta a publikumot. Előadásában bepillantást nyújtott az igazságügyi orvostan különböző részeibe, kicsit közelebb hozta az emberekhez ezt a misztikus tudományágat, aminek középpontjában a halál áll. A résztvevők megismerkedtek az igazságügyi orvostan szakterületeivel, melyek a DNS vizsgálat, a toxikológia, az antropológia és a pszichiátria.


– Rettentően sok olyan filmsorozat megy a televízióban, amikben fel-feltűnnek az orvosszakértők, a boncolás problematikája. Sokszor megmosolyogjuk, hogy a filmekben hogyan ábrázolják ezt a területet – mondta Dr. habil. Kereszty Éva. Az SZTE ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézet vezetője bemutatta, hogy a filmekben látott romantikus ábrázolás a valóságban ténylegesen vér és váladék. Sok sorozatot vett alapul, például a Hidegsebészek, A bosztoni halottkémek, és a Dr. Csont című filmeket.


DrCsont_KE_2019


Az előadáson kivetített diákon a különböző jelenetekből vett részleteket mutatta be, mint például egy orvosszakértő tűsarkúban a boncteremben, vagy a csontvázzal táncoló főszereplő. – Az egyik legnagyobb különbség, legalábbis az én szempontomból a filmekhez képest, hogy nekem nincs egy ilyen Booth ügynököm (szerk.: a Dr. Csont sorozat főszereplőjének , Temperance Brennan-nek a társa) – viccelődött Dr. habil Kereszty Éva. Hozzátette: bár a filmekben az orvosszakértő és a nyomozó együtt tárják fel az eseteket, de a valóságban sokkal összetettebb, bonyolultabb munkáról van szó: nincs orvosszakértő-nyomozó páros, nem csupán egy nyomozóval dolgoznak, hanem csapatmunkában. Rengeteg logisztikai háttérmunka zajlik a valóságban, aminek csak egy kis része maga a boncolás.


Az orvosszakértőnek továbbá szerepe van a maradványok meghatározásában, élő betegek beszámíthatóságának megállapításában, sérülések véleményezésében, balesetek, munkahelyi balesetek vizsgálatában, öngyilkosság feltárásában. A jegyzőkönyvek, minták megőrzése kiemelten fontos, hiszen nem csupán a nyomozás során van jelentősége, hanem később a bírósági tárgyaláson is. Az intézetvezető nagy különbségként emelte ki, hogy a filmekben nincs papírmunka, a valóságban pedig szinte a legfontosabb a pontos dokumentáció, jegyzőkönyv és fénykép formájában.


Az orvosszakértők munkáját mutatta be az SZTE Általános Orvostudományi Kar Igazságügyi Orvostani Intézet több programja is, így például a bonctermi séták, a méregtan és a helyszínelős svédasztal.


Szöveg és fotó: Szolga Valentina



Az SZTE 2019. évi Kutatók éjszakája című program-sorozatáról az SZTE NKI egyetemi hallgató gyakornokai tudósítottak:

 

Minden, amit a daganatkezelésről tudni kell – Kutatók éjszakája az SZTE Gyógyszerésztudományi Karon

 

Mik azok a poliaminok? – Kutatók éjszakája az SZTE Biológia Intézetében

 

Kutatók Éjszakája: Kik laknak az élelmiszereinkben?

 

Vakteszttel vizsgálták a Kutatók Éjszakáján a prémium, olcsóbb és kereskedelmi márkás virsliket

 

Kutatók Éjszakája: Hogyan lehet egészségesebb az internetezés?

 

Kutatók Éjszakája: Életmentést szimulálva

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. augusztus 31.

Desktop8-001

Jászay Tamás életében meghatározó szerepe van a színháznak. A 30. THEALTER-en művészeti tanácsadóként segítette a fesztivált, emellett a blog jr. szerkesztője és a fesztivál szakmai beszélgetéseinek egyik moderátora. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék adjunktusát kérdeztük a színházhoz fűződő viszonyáról és a kritikaírásról is.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.