Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
63 éve annak, hogy 1956. október 16-án a Szegedi Tudományegyetemen megalakult a MEFESZ, vagyis a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége. Az évforduló alkalmából a Szegedi Történészhallgatók Egyesülete (SZETE) és az SZTE 1956-os Emlékbizottság közös programján dr. Kiss Tamást, a MEFESZ alapító tagját mai egyetemisták kérdezték életéről és a történelmi fordulópontokról.
– Emlékezésre ad lehetőséget 1956. október 16. jubileuma, amikor a szegedi egyetem polgársága – hallgatók és oktatók együttesen –, az universitas szellemiségét képviselve felemelték azt a fáklyát, amely a forradalom kirobbanásához vezetett. – fogalmazott a 2019. október 15-16. közötti megemlékezés-sorozat első programján dr. Jancsák Csaba. Az SZTE JGYPK dékánhelyettese az SZTE 1956-os Emlékbizottság titkáraként megköszönte a megjelent hallgatóknak, hogy az ifjú generáció képviselőiként érdeklődést és lelkesedést mutatnak olyan történelmi események iránt, amelyek mérföldkőnek számítanak a szegedi felsőoktatás és hazánk történelmében.
A Győztes forradalom, elveszett diákévek című rendezvényen megjelenteket, köztük a szegedi egyetem 1956-os diákjait, a mai oktatók és hallgatók képviselőit köszöntötte prof. dr. Zakar Péter. Az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese történész oktatóként szerzett tapasztalataira utalt, amikor hangsúlyozta: az 1956-ra való emlékezésnek van helye és szerepe. Elmondása szerint nehéz elmagyarázni a fiataloknak, mit jelentett az, hogy az 50-es években vagy az általa is megélt Kádár-korszakban nem lehetett szabadon utazni, hogy minden csoportban volt egy besúgó, aki politikai jelentéseket írt a társairól. "A történelmi évfordulók felidézése hozzájárul ahhoz, hogy ezt a közös kincsünket, a szabadságot, amiért ’56-ban is olyan sokan áldozták életüket, meg is tudjuk élni" – mondta a rektorhelyettes.
A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, a MEFESZ 1956 érdekvédelmi szervezete volt, megtörte a kommunista párthoz kötődő Dolgozó Ifjúság Szövetsége, a DISZ egyeduralmát, kulcsszerepet töltött be a forradalom követeléseinek megfogalmazásában, a forradalom és szabadságharc hangulati előkészítésében és elindulásában.
Az 1956-os forradalom követelései először a szegedi egyetemen, az ott megalapított MEFESZ 1956. október 16-i, majd 20-ai nagygyűlésén fogalmazódtak meg. A szervezet születésének körülményeiről és az azt követő eseményekről a MEFESZ egyik alapítója, dr. Kiss Tamás beszélt. Az egykori szegedi joghallgató személyes emlékekkel egészítette ki az A szegedi láng című rövidfilmben látottakat és hallottakat. A szegedi egyetemisták és főiskolások 1956-os szerepvállalását bemutató, visszaemlékezéseken alapuló dokumentumfilmet levetítették a Szegedi Történészhallgatók Egyesülete (SZETE) programján.
– Röplapok jelentek meg az egyetemeken, melyek az orosz nyelv fakultatívvá tételéről szóltak – idézte föl az előzmények közül az 1956 október 13-i nap történéseit dr. Kiss Tamás. E röplap hatására megfogalmazta ötletét akkori joghallgató csoporttársának, Lejtényi Andrásnak: az egyetemisták követeléseinek képviseletére és kivívására hozzanak létre egy szervezetet.
– Hogyan tudtuk megcsinálni? – kérdezett vissza dr. Kiss Tamás? A 63 évvel ezelőtti joghallgatót mai egyetemisták, a SZETE nevében Dávid Benjamin doktorandusz kérdezte. – A DISZ egyetemi bizottságának a jóvoltából. Ugyanis az ő tervük az volt, hogy meghirdetik 1956. október 16-ra diákgyűlést, majd ők le is vezetik, azzal a céllal, hogy hangsúlyozzák: a diákoknak tanulniuk kell, és nem politizálniuk. Ám e napon megfenyegettek minket. Csakhogy akkor már tudtuk, hogy nagyon sok az érdeklődő, így azt mondtuk: nem fordulunk vissza! – hangoztatta dr. Kiss Tamás. – Ennek hatására a DISZ-vezetők elmentek a pártbizottságra tárgyalni, de mire visszaértek, a gyűlés telt házzal elkezdődött. Itt beszélték meg a szegedi egyetemisták, hogy október 20-ra nagygyűlést szerveznek, az azt megelőző napokban pedig karonként összegyűlnek és megválasztanak maguk közül 3-3 vezetőt. Így jött létre a szegedi egyetemen a MEFESZ 18 tagú bizottsága.
Perbíró József jogász professzor elnökölt a szegedi egyetemisták 1956. október 20-i, az Auditorium Maximumban tartott gyűlésén. A MEFESZ működési és szervezeti szabályzatát Lejtényi András joghallgató szövegezte meg és ismertette. A diákság követeléseit Kiss Tamás olvasta fel. A gyűlésről hangfelvétel készült, ami a mai napig elérhető – például a MEFESZ honlap Dokumentumok rovatában.
Követeket küldött a szegedi egyetemisták szervezete, a MEFESZ 1956. október 22-re az ország összes egyetemér. Ezeket a gyűléseket a DISZ helyi vezetői és az egyetemi pártbizottságok szervezték. Az SZTE hallgatói közül például Kiss Tamás Budapestre utazott, a műegyetemen szólalt fel. A DISZ vezetői tehetetlenné váltak. A debreceni, soproni, miskolci és pécsi egyetem hallgatói előtt is a szegedi MEFESZ küldöttei olvasták a pontokba foglalt követeléseket. Ekkor még a MEFESZ alapító tagjai sem gondolta, hogy a másnap, 1956. október 23. a forradalom első napja…
SZTEinfo – Császár Dorina
Fotók: Bobkó Anna
*
Először 30 évvel ezelőtt az egyetemi sajtó számára mesélt dr. Kiss Tamás a MEFESZ igaz történetéről. A Szegedi Egyetem című lap 1990. február 5-i számában megjelent interjú élén fogalmazódott meg először a kérdés: Szegeden kezdődött az 1956-os forradalom? A választ a 2019. október 16-án 15 órakor az SZTE Auditórium Maximumában kezdődő tudományos konferencia előadói árnyalják. E napon az „AudMax” előtti folyosón leleplezik azt az emléktáblát, amely hirdeti: a szegedi egyetem ezen ikonikus terme a „történelmi emlékhelyek” közé emelődött.
