SZTE Info

KE_bv_MD

A börtönök világáról az SZTE ÁJTK Kutatók éjszakai programján

10 négyzetméteren hogyan osztozik 4 fogva tartott a börtönben? Mi vár rájuk a szabadulás után? A jog és pszichológia szemszögéből vizsgálta a börtönviselt emberek reintegrációját a Pro Jure Egyesület a Szegedi Joghallgatókért programja. Az SZTE Állam- és Jogtudományi Karon működő hallgatói szervezet is kapcsolódott 2019. szeptember 27-én a Kutatók éjszakája tudománynépszerűsítő rendezvény-sorozathoz.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Saját élményeit, tapasztalatait osztotta meg a börtönvilágról József. A börtönviselt emberek reintegrációjáról Dr. habil. Juhász Zsuzsanna, az SZTE ÁJTK Bűnügyi Tudományok Intézetének egyetemi docense beszélgetett a pszichológus Tikász Sándor dandártábornokkal, a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnokával.

 

Normális, hétköznapi életet élt, intézményigazgatóként dolgozott egy kisvárosban József mindaddig, amíg el nem követett egy olyan hibát, melynek eredményeként meg kellett tapasztalnia a börtönök világának kemény valóságát. „Elképzelhetetlen környezet, borzasztó érzés – idézte fel József a börtönbe kerülés első pillanatait. – Aki bekerül egy ilyen helyre, személyiségében sokat változik. Az első hónapok rettegésben telnek” – fogalmazott József, aki sok embert megismert a börtönben és olyan tapasztalatokat szerzett, melyek egy életre szólnak.

 

„Mi volt a legnehezebb, amit meg tudott szokni?” – kérdezte az egyik hallgató. „Az egymáshoz való alkalmazkodás, ugyanis nehéz azt megszokni, hogy 10 négyzetméteren négy férfi osztozkodva kénytelen eltölteni minden napját” – válaszolta József.

 

A reintegráció olyan börtönön belüli foglalkoztatás, melynek célja, hogy a fogva tartásból szabadult emberek könnyebben vissza tudjanak illeszkedni a társadalomba és annak hasznos tagjává válhassanak. Ez a börtönön belül a különböző feladatok elvégzésében, az oktatásban vagy szakma elsajátításában, a szocializációban nyilvánul meg.


KE_bv_kozonseg_MD

 

„Mára elvárás lett a reintegráció. Ám az erről szóló törvény előtt is már ott volt a levegőben. Ez az elvárása a társadalom 20-25%-ának” – idézték a statisztika adatot az előadók. Ugyanakkor arra is fölhívták a figyelmet, hogy érzékelhető az a társadalmi közfelfogás, amely inkább azt szeretné, hogy az illető érezze annak a súlyát, amit elkövetett, vagyis: „a börtön ne luxus legyen.”

 

Az elkövető büntetés-végrehajtási intézetbe kerül, ahol feltérképezik az előéletét. Ennek az a célja, hogy feltárják: miként lehet az illető közreműködésével, a benti viszonyok figyelembe vételével programot, feladatot biztosítani az elítéltnek, úgy hogy ha ezt végigcsinálja, akkor a későbbiekben legalább esélye legyen a társadalomba visszailleszkedni – hallottuk.

 

Min múlik a reintegráció sikere? Azon, hogy az elkövető együttműködő-e, belátja-e azt, hogy hibázott. Az ilyen emberekkel könnyebb együttműködni, ez mind a társadalom, mind a fogvatartott közös érdeke – hangsúlyozták az előadók. A büntetés-végrehajtási intézeteken belül biztosítják a szakmai képzéseket, oktatást. Felmérésekre is sort kerítenek szakértők bevonásával, tesztlapok kitöltésével. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a „bv.-intézetekbe” bekerülő, „8 általánossal” rendelkező fogva tartottak körülbelül az 5. és 6. osztályos általános iskolás tudásszintjét érik el – érzékeltették a nehézségeket az előadók.

 

Az egyházak is részt vesznek a reintegrációban. A börtönökben hitoktatással, istentisztelettel, közös programokkal igyekeznek segíteni. Az egyházak képesek megteremteni egy olyan közeget, amelyet közösségnek hívhatnak, és ahol együtt vannak, szabadidős programokon vehetnek részt a fogva tartottak. „Vannak emberek, akik segítségre szorulnak, és mi segítünk – összegzett Tikász Sándor. – Ettől szép a bv.-szakma…”

 

SZTEinfo – Szöveg és fotó: Móczár Dóra



Az SZTE 2019. évi Kutatók éjszakája című program-sorozatáról az SZTE NKI egyetemi hallgató gyakornokai tudósítottak:

Fogyasztóvédelmi kisokos a Kutatók éjszakáján az SZTE Állam- és Jogtudományi Karon

A változás mint krízishelyzet – Kutatók Éjszakája az ETSZK-n

Mik azok a poliaminok? – Kutatók éjszakája az SZTE Biológia Intézetében

Minden, amit a daganatkezelésről tudni kell – Kutatók éjszakája az SZTE Gyógyszerésztudományi Karon

Kutatók Éjszakája: Kik laknak az élelmiszereinkben?

Vakteszttel vizsgálták a Kutatók Éjszakáján a prémium, olcsóbb és kereskedelmi márkás virsliket

Kutatók Éjszakája: Hogyan lehet egészségesebb az internetezés?

Kutatók Éjszakája: Életmentést szimulálva

Kutatók Éjszakája: Milyen a valóságban az igazságügyi orvosszakértők munkája?

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.