Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Csongrádi Művésztelep Plein Air alkotócsoportját a szabadban festés igénye hívta életre és az alkotás szabadsága tartja egyben. A Tisza-parti természet ihlető környezetében alkotók közül most 7 ország 21 képzőművészének legjobb műveit állították ki a SZAB-székházban – többek között szegedi egyetemisták örömére.
7 országból 21 alkotó műveit láthatja a közönség a SZAB-székház (Szeged, Somogyi u. 7.) kiállítási terében 2018. szeptember 19-től egészen október 14-ig. A XXVIII. Plein Air – Csongrádi Művésztelep anyagából. A csongrádi Öregszőlők között, a Tisza-parti egykori Czájlik-villából kialakított műteremházban 43 esztendeje virágzó Csongrádi Alkotóház-Művésztelepen dolgozók közül a tárlatnyitón is megjelent – a főszervező, Aranyi Sándoron kívül – Sejben Lajos, Marosi Kata és Deák Zoltán.
– Az egyik művészeti ág tud igazán beszélni a másikról – vélekedett a tárlatot megnyitó Kecskés László. A Csongrád Képzőművészetéért Alapítvány elnöke ezzel köszönte meg a kiállítást indító találkozón megjelenteket hegedűjátékával elbűvölő Kosztándi István Liszt-díjas zenész, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar Kamarazene Tanszék főiskolai docense közreműködését.
A Szegedi Tudományegyetemhez is sok szállal kötődő Csongrádi Művésztelep jelentőségét ecseteli a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft., azaz a MANK 2017-es évkönyvében. Ugyanakkor az ÚjMűvészet című folyóirat aktuális számában most bemutatott alkotótelepek között csak az újabbak kapnak terepet. E feszültségről és a Csongrádi Művésztelep sorsáról, a művészetszervezés önkénteseiről is szót ejtett a tárlatnyitón Kecskés László. A csongrádi kulturális infrastruktúra képzőművészethez kötődő ihlető helyszínének históriáját Tóth Attila írását idézve vázolta.
A kortárs képzőművészeti élet vezető egyéniségei is otthonra leltek a csongrádi Tisza-parton. Például a Plein Air Nemzetközi Alkotótábort 1991 óta évről évre megszervezi a csongrádi születésű, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Rajz Művészettörténet Tanszék nyugalmazott tanszékvezetője, Aranyi Sándor. A Szeged testvérvárosában, Darmstadtban tett tanulmányút inspirálta arra, hogy az általa jól ismert Tisza-parti táj ihlető erejét kiterjesztve a szabadban festés híveit a Csongrádi Művésztelepre invitálja, ahol az alkotó fantázia szabadon szárnyal, tér nyílik a feltöltődésre, lehetőség teremtődik nemzetközi dimenziókban is az együttműködésre. Az SZTE művészpalántái is vendégei a Csongrádi Művésztelepen kétévente megrendezett Mesterek és Tanítványok Tábornak.
– Fölszabadult légkörben tartós barátságok és művészeti kapcsolatok alakulnak ki a Plein Air Nemzetközi Alkotótábor három hete alatt – hangsúlyozta tárlatnyitóján Kecskés László, aki szerint ezzel Csongrád bekapcsolódik a Szeged – Darmstadt – Mirabell – Krakkó – Temesvár rangos művésztelepi hálózatba.
A tudomány és a művészetek közelségét is bizonyítva Aranyi Sándor DLA, az MTA-SZAB Művészeti Szakbizottság Képző- és Iparművészeti Bizottság elnökeként rendre tárlatokat visz az MTA szegedi székházába. Így a képzőművészek bemutatkozási lehetőségeit is bővíti.
Argentínából indult, Németországban él: Miguel Epes; Lengyelországból jött Anna Siek, Barbara Czapiga, Patrycja Godula; Litvániából: Vaida Kunigelyte. A legnépesebb a magyarországi csapat: Aranyi Sándor, Balla Attila, Bíró Ildikó, Deák Zoltán, Marosi Kata, Sejben Lajos, Szepesi Dóra, Vajda Patrícia Minerva; Németországot képviseli: Claire Hein, Ronald Münch, Volker Beyer; Romániát: Claudiu Adrian Toma, Jakabházi Sándor, Rémus Rotaru, Viorel Cosor; Szerbiát: Jandric Radovan.
– Az alkotási folyamat legfőbb mozgatórugója a természet, Csongrád és az, hogy a különböző nemzetiségű művészeknek lehetőséget biztosítsunk az alkotásra – fogalmazott Kecskés László, a Csongrád Képzőművészetéért Alapítvány elnöke.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói csoportjai és a Szegedi Tudományegyetemen folyó képalkotó képzésen részt vevő fiatalok nyári gyakorlatoknak is évek óta kitüntetett és ihlető helyszíne a Csongrádi Alkotóház-Művésztelep. Így mi sem természetesebb, hogy képalkotó szakos szegedi egyetemisták is részt vettek a XXVIII. Plein Air – Csongrádi Művésztelep anyagából válogatott kiállítás megnyitóján. Közülük az elsőéves Bús Beáta elmondta: szokott tárlatnyitóra járni. A Csongrádi Művésztelep Plein Air csoportja azért érdekli, hogy felfedezhesse: egy adott témát, szituációt hogyan közelítenek meg a különböző alkotók. Az Analóg fotók tetszettek a legjobban Minda Boglárkának. Az általános grafikus és festő szakirányt is választhatják a képalkotó szakos szegedi fiatalok, akik közül Haska Nikolett is figyelemmel szeretné kísérni a SZAB-beli kiállítási térben bemutatkozó képzőművészeket. Az utóbbi időszakban minden évben eljön a Plein Air záró tárlatra Fodor Barbara – az ugyancsak képalkotó szakra járó egyetemista elárulta: idén márciusban már saját kiállítása is volt a Milleniumi Kávéházban – „Mint minden alkotó, én is örültem, hogy megmutathattam magam egy tárlat formájában is”.
Újszászi Ilona
Fotók: Ú. I.
Korábban írtuk:
Egyetemisták és művésztanárok a csongrádi Plein Air alkotótelepen
