Bezár

Hírarchívum

Plain_Air_csoport

Egyetemisták és művésztanárok a csongrádi Plein Air alkotótelepen

Egyetemisták és művésztanárok a csongrádi Plein Air alkotótelepen

2015. július 23.
4 perc

A Csongrád-Öregszőlőkben lévő Plein Air művésztelep 40, az ott rendezett nyári alkotótábor 25 éves 2015 nyarán. A nemzetközi rangú alkotóhely és közösség kulcsfigurája Aranyi Sándor festőművész. Az SZTE JGYPK Művészeti Intézet Rajz-művészettörténeti Tanszék nyugalmazott vezetőjével, kollégáival és tanítványával a jubileumi tárlaton, Csongrádon beszélgettünk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A szegedi Szög Art csoport vezetőjeként miért Csongrádon hozott létre olyan alkotótelepet, ahol a szegedi felsőoktatásban dolgozó művész tanárok és tanítványok is ihlető helyre leltek? – kérdeztük Aranyi Sándortól.

– Ebben a Tisza-parti városban töltöttem a gyermekkoromat, a feleségem is csongrádi, később is sok időt téltünk itt. Egyetemistaként például lejártam festeni a Körös-torokba, a szállásunk a Csongrád-Öregszőlőkben, a Tisza árterületén lévő Czajlik-villából alakított akkori úttörőház volt. Ez ideális helynek tűnt arra, hogy a természet ölén, a „szabadon festeni” elv alapján dolgozzunk – idézte első benyomásait. – Végül itt, ezen a területen sikerült létrehozni a csongrádi művésztelepet.

 

16 ország, 180 művész

A Plein Air születése Szeged és Darmstadti testvérvárosi kapcsolatához kötődik – folytatta a múltidézést a festőművész. Aranyi Sándor felvillantotta a dél-franciaországi Mirabel festői szépségű városában szerzett élményeit. A romos városkát a németek kezdték felújítani, ott művésztelepet alakítottak ki. E hangulat hatására, 1991-ben Aranyi Sándor Csongrádra szervezett művésztelepet, ahova magyar barátain kívül, a Darmstadtban megismert lengyel művészek mellé, temesvári alkotókat is hívott. Azóta bővült a kör: 16 ország vett részt, közel 180 művész alkotott Csongrádon az elmúlt 25 évben.


Megnyito


– Ideális az alkotásra a csongrádi környezet – mondta, mikor azt kívánta érzékeltetni, a több Csongrád megyei helyszínt is érintő kezdeményezések közül miért éppen itt maradt fönn a művésztelep. – Aki egyszer Csongrádon járt, szeret visszajönni. Ám az a végső lényeg, hogy legyen, aki megszervezi ezt a találkozót és művésztábort – mutatott magára mosolyogva Aranyi Sándor.


Plain_Air
A csongrádi tárlatnyitón.

Mester és tanítvány

Minden második évben megrendezik Csongrádon a Mesterek és Tanítványok Tábort. Így töltik meg tartalommal az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Művészeti Intézet Erasmus-kapcsolatait.

– A tanítványok, a fiatalok bevonása az egyik értelme a művésztelepnek – jelentette ki Aranyi Sándor. Példaként említettet, hogy 2015-ben, e jubileumi esztendőben, a szegedi egyetem művésztanárai közül Marosi Katalin hívta el Szepesi Dórát mint tanítványt, míg a nemrég végzett Tóth Eszter is a nyári telepen dolgozik.

– Szegeden is kollázsokat készítek, festő szakirányon végeztem alapszakon – mondta a csongrádi Szepesi Dóra, az SZTE JGYPK mester szakos hallgatója. – Most adott a lehetőségem, hogy kipróbáljam a szobrászatot.  

– Nyitás a világ felé ez a művésztelep – vélekedett az erdélyi Gál Lehel, aki 2007 óta tanít az SZTE JGYPK művészettörténeti tanszékén. – A kölcsönhatás a legfontosabb: tőlünk tanulnak a diákok, de mi is tanulunk a fiataloktól. Miközben figyelemmel kísérjük a fejlődésüket.



Mesterek_tanitvany

 

Univerzális műtermek

Nincs profilja a csongrádi művésztelepnek. Teljesen szabad, nyitott, univerzális, festő-, szobrász-, grafikai műterem szolgálja az alkotókat, akár bronzot is önthet a művész. Nincs meghatározott létszám sem, de kényelmesen 16-17 művész fér el egyszerre a csongrádi alkotótelepen.

Az egykori tanítványok közül ma már többen tanárok: Molnár Sándor adjunktusként oktatja a szegedi egyetem művészpalántáit. Deák Zoltán műhelyvezető a szegedi egyetemen. Tehát a csongrádi művésztelep résztvevői között mindig akad egyetemi oktató – magyarázta Aranyi Sándor. Japántól kezdve Dél-Amerikán át egészen Temesvárig terjed a kapcsolatháló. – Kiterjedt az egyetemi együttműködés. Például a törökországi Izmirrel is művészeti együttműködést építettünk ki, egyetemi keretekben. Ez is igazolja, hogy a Plein Air léte is segítette a külkapcsolatok bővülését.

Szegednek sajnos nincs művésztelepe, de a csongrádi alkotótelepet magáénak tekintheti az egyetemi város is. Ugyanis a szegedi Szög Art Egyesület vette át a csongrádi művésztelep működtetését – magyarázta Aranyi Sándor, miközben fölvillantotta a Szeged – Csongrád – Mirabel háromszöget.

Hármas ünnepet ülhet idén a csongrádi kulturális fellegvár – hallottuk a Vajdaságból ide származott, a csongrádi művésztelepet 23 igazgató Dudás Sándor szobrászművésztől. Negyed évszázados múltra tekint vissza a Plein Air nemzetközi alkotótelep, az annak helyt adó csongrádi művésztelep 40, a bronzszimpózium pedig 15 éves.

 Mi az értéke a csongrádi művésztelepnek – kérdezett vissza Gál Lehel, aki 1991 óta visszatérő vendég. Összegzésképpen annyit mondott, hogy érték a nyugodt és fantasztikus környezet, a jól felszerelt műtermek és a csongrádi, szerető közönség.

 

SZTEinfo – Kép és szöveg: Újszászi Ilona


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek