SZTE Info

Kiemelt_Semmelweis

Mit tett az anyákért és az egészségügyért Semmelweis Ignác?

A Semmelweis Ignác által kötelezővé tett fertőtlenítés forradalmi változást hozott az egészségügyi intézményekben elvégzett beavatkozások hatásosságában – emlékeztet Dr. Németh Gábor, az SZTE professzora, akit a kórházi fertőzések megelőzéséről is kérdeztünk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán lévő nőgyógyászati klinika igazgatója, Dr. Németh Gábor professzor szerint ma ugyanolyan fontos és kötelező a klinikai beavatkozás előtti alapos orvosi kézfertőtlenítés, mint a 19. század 40-es éveinek elején, amikor Semmelweis Ignác kötelezővé akarta tenni a klórmész-oldatos kézmosást. A nőgyógyászt Tráser László kérdezte az SZTE klinikakertjében felállított Semmelweis-szobor avatóünnepsége után. A hangzó interjúból – többek között – megtudjuk, hogy ma különleges kesztyűben dolgoznak a sebészi beavatkozást végző orvosok, ám a kézfertőtlenítés műtét, vagy szülés levezetése előtt ugyanúgy higiénés parancs, mint ahogy azt „az anyák megmentője” javasolta.


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.