Campus Mundi ösztöndíjjal minden tehetséges és vállalkozó szellemű hallgatónak lehetősége nyílik külföldön eltölteni a szakmai gyakorlatát. A fiatalok ezzel egy életre szóló tapasztalatot és tudást szerezhetnek az SZTE-n folytatott tanulmányaik mellett vagy után. Szabó Florinával, az SZTE végzett hallgatójával az ösztöndíjról, külföldi kutatómunkájáról és élményeiről beszélgettünk.
A szegedi egyetem biológia alapszakán végzett Szabó Florina, a mesterképzés előtt, egy évig az Egyesült Királyságban végezte kutatómunkáját a Campus Mundi ösztöndíjnak köszönhetően. A Tempus Közalapítvány által meghirdetett ösztöndíjjal egy általa választott külföldi intézményben volt lehetősége a szakmai gyakorlatot eltölteni. Elmondása szerint már gimnázium óta magával ragadta az angol nyelv és annak különböző nyelvváltozatai, így egyértelmű volt, hogy Anglia felé veszi az irányt.
– Mivel mindig is szerettem volna az Egyesült Királyságban élni, anyanyelvi környezetben lenni és külföldön kipróbálni magamat, így már az elejétől fogva otthon éreztem magam Oxfordban. Oxford igazi egyetemváros, mely történelmi múltjával és csodálatos építészeti architektúrájával együttvéve minden egyes turistát és egyetemi polgárt az első perctől ámulatba ejt. Az olyan híres college épületek mellett, mint a Harry Potter filmeknek ihletet és otthont adó New College vagy Christ Church, olyan neves látnivalók várják az idelátogatókat, mint a diplomaosztás színhelyéül szolgáló Sheldonian Theatre, vagy a tudást szimbolizáló két könyvtárkomplexum, a Bodleian Library és a Radcliffe Camera – mesélte élményeit Szabó Florina.
– A szakmai gyakorlat helyének eldöntésében az motivált, hogy világszínvonalú tudományos kutatómunkát végezhessek, és a legjobbaktól tanulhassak, így nem volt kérdéses, hogy merjek-e nagyot álmodni és elküldtem a jelentkezésemet több oxfordi kutatócsoporthoz. Az oxfordi egyetem Physiology, Anatomy and Genetics (DPAG) tanszéke több évtized óta világelső az élettudományi kutatásokban. Idegtudományi múltja egészen a XVII. századig tekint vissza olyan elődökhöz, mint Thomas Willis, aki először társított funkciót az anatómiához és jegyezte le majdnem tökéletesen az agyi idegeket, vagy a neurofiziológia atyjának tekinthető Sir Charles Sherrington, aki a neuronok funkciójának felfedezéséért 1932-ben Fiziológiai és Orvostudományi Nobel-díjat kapott – tette hozzá.
– A tudományos kutatómunkámat a University of Oxford, Department of Physiology, Anatomy and Genetics, Cerebral Cortical Development kutatócsoportjában folytattam Prof. Dr. Molnár Zoltán és Dr. Anna Hoerder-Suabedissen szakmai irányítása alatt. A kutatócsoport munkássága úttörőnek számít a fejlődő agykéreg celluláris és molekuláris mechanizmusainak megértésében. Az általam végzett kutatómunka arra fordított kiemelt figyelmet, hogy kiderítsük, honnan kapnak közvetlen, monoszinaptikus bemenetet az agykéreg 6b. rétegében lévő idegsejtek. A nagyagykéreg 6b. rétege a mai napig egyfajta megoldatlan rejtélyt jelent az idegtudomány számára és csak találgatjuk, hogy a kéreg ebben a rétegében lévő idegsejtek egyáltalán milyen funkcióval rendelkezhetnek. Továbbá ismeretlen az agykéreg és a kéreg alatti régiók felől érkező bemeneteinek forrása is, azaz egyáltalán nem tudjuk, hogy a kéreg ezen sejtcsoportjaival melyik másik agyi terület kommunikál. Ezt a világon még egyetlen kutatócsoport sem térképezte fel. A mi kutatócsoportunk viszont olyan jelentős eredményeket és fejleményeket állapított meg, melyeket eddig még senkinek nem sikerült. Előzetes adatok alapján azt feltételezzük, hogy a 6b. kérgi neuronok sajátos szerepet tölthetnek be az agyi állapotok, a lokális agykérgi dinamika, valamint az alvás-és ébrenlét szabályozásban – fogalmazott a biológus.
– Természetesen a világ abszolút élvonalába tartozó egyetemen alapképzéses hallgatóként önálló tudományos kutatómunkát folytatni cseppet sem egy könnyű dolog, és a maga nevében nagy felelősséget is jelent, de pontosan egy ilyen stimuláló közeg tud végtelen inspirációt adni az ember számára. A szakmai fejlődésen kívül emberileg is rengeteg tapasztalattal gazdagodtam s kétségkívül olyan élményekben volt részem a Campus Mundi ösztöndíjnak köszönhetően, melyet otthon sosem tapasztaltam volna meg. Akár tudományos kutatómunkáról, akár a nyelvtudás fejlesztéséről vagy külföldi tapasztalatszerzésről legyen szó, mindenkit csak bátorítani és buzdítani tudok egy ilyen jellegű ösztöndíj megpályázására, hiszen nekem is ez adott lehetőséget arra, hogy a világ legjobb egyetemén kutathassak és az egyik legszebb helyén élhessek – összegezte Szabó Florina.
Szöveg: Kocsis Bernadett