SZTE Info

Az 1957-es MUK állambiztonsági provokáció volt?

Huba Géza tragikus története új megvilágításba helyezi az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlás előzményeit és szereplőit. A szegedi orvosegyetemet részben érintő eseménysorról, a MUK-kal kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről Vince Gábor beszél Tráser László mikrofonja előtt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eltiprása után kegyetlen megtorlás következett, amely még évekig elhúzódott. Ennek során több száz halálos ítélet született, amelyeket a kegyelmi kérvények ellenére végrehajtottak. Ezt maga Kádár János is leírta: ahány kommunista áldozata volt a forradalomnak, annyi halálos ítélet született a bíróságokon. Azonban arról nincs adat, hány olyan nem hivatalos gyilkosság is történt, mint amiről Vincze Gábor történész beszélt. A legújabb kutatások – például Krahulcsán Zsolt eredményei – szerint az 1957 tavaszán születő MUK, vagyis a „márciusban újrakezdjük” mozgalom állambiztonsági provokáció volt… A MUK vélhetően legkorábbi áldozatának, Huba Gézának a mindeddig ismeretlen, tragikus emberi története egy szálon kötődött a régi orvosegyetemhez is …


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. szeptember 26.

Szte_Rovatfejek_konyv_B-BT_20200923

Egy írói életmű rejtett titkaira, az irodalomtörténész nyomozáshoz hasonló kutatási módszereire is fény derült a 91. Ünnepi Könyvhét szegedi rendezvény-sorozatának egyik csúcspontján. A „Ha nem volnátok ti – Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei” című kötet szerzőjével, Bíró-Balogh Tamással, a Szegedi Tudományegyetemen oktató irodalomtörténésszel Újszászi Ilona újságíró beszélgetett „az SZTE utcára viszi a tudományt” mottó jegyében.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.