Az SZTE vendége volt a Régiók Európai Bizottságának elnöke: érdekérvényesítés

– Magyarországra mint felértékelődőben lévő államra az Európia Unió vezetői nagy érdeklődéssel figyelnek, többször ellátogatnak hazánkba – adta hátterét Prof. Dr. Trócsányi László, az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézetét vezető professzor annak, hogy milyen apropóból hívta meg az NRTI által működtetett Europe Direct Szeged iroda Integrációs Klubjába Karl-Heinz Lambertzet, a Régiók Európai Bizottsága elnökét.

A rendezvény helyszínét az SZTE Frankofón Egyetemi Központ biztosította.

Szövetségesünk az EU?

– Vidék-Magyarország szövetségese lesz a regionális politikát fókuszba állító Európai Unió – ígérték a politikusok hazánk uniós csatalakozása mellett érvelve. Valóra vált ez az ígéret? – kérdeztük a vendéget és a vendéglátót.

– Egy különleges pillanata volt ez a történelemnek: egy ablak nyílt, amely azonban könnyen becsukódhatott volna – fogalmazott Karl-Heinz Lambertz. – A csatlakozás, a bővítés hihetetlen lelkesedési hullámmal járt együtt. A bővítés sikertörténet! Még akkor is, ha a hétköznapok szürkeségének a próbáját kell kiállnia. Fontos és sürgős kérdés, hogy együttműködési pontokat találjunk az EU térségei, illetve a visegrádi országok és az EU többi tagállama között. Hiszen a visegrádi országok alkotta tömb nem elkülönült sziget az EU-n belül. A „vidék” helyzetének különbözősége nem Magyarország-specifikus, vagy a visegrádi országok jellemzője. Az EU valamennyi tagállamában tapasztalható, hogy a vidéki és a városi élet szembekerült egymással, különösen a digitalizáció korában. Ez az egyik olyan kihívás, amire az EU-nak választ kell tudni adnia. Ezért lényeges, hogy olyan politikákat indítsunk el az elkövetkező időszakban – például a kohéziós politikában –, amely segít abban, hogy a „vidék” is a fejlődés részesévé válhasson.

– Az Európai Unió jövőjéről szóló vitát olyan lényeges kérdések övezik, amelyek tisztázásához a Magyarországon, így a Szegedi Tudományegyetemen is működő Europe Direct rendezvényeken elhangzottak is hozzátesznek – tette hozzá Trócsányi László. – Az EU jövője, az uniós országok együttélésének a szabályai mindannyiunk ügye. E téren Magyarország álláspontja egyértelmű: erős tagállamok erős Európáját akarjuk. A részletek pontosításához meg kell hallgatni az EU polgárok véleményét, amelyhez kiváló fórumot jelentenek az Europe Direct rendezvényei, s ezek mindenki számára nyitottak.

A Europe Direct Szeged európai uniós információs iroda 2007 tavasza óta működik az SZTE Állam- és Jogtudományi Karán belül. 2017 év végén, tehát bő tíz év működési tapasztalat alapján az SZTE Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet újra benyújtotta pályázatát annak érdekében, hogy az SZTE az Európai Bizottság támogatásával folytathassa az Európai Unióról szóló kommunikációt, ismeretterjesztést helyi szinten. 2018-2020 között így az Europe Direct Szeged iroda tovább folytathatja munkáját, s számos programmal várja az európai uniós témák iránt érdeklődőket.

A decentralizáció haszna

– A Régiók Bizottságának szerepe – a helyi és regionális érdekek érvényesítése az európai döntéshozatalban. Ennek a 2018. április 12-i előadásnak mi a fő üzenete?

– Európa a XX. század második felének sikertörténete, amit szükséges folytatni ahhoz, hogy a XXI. században is sikert érjünk el! – hangsúlyozta kérdésünkre válaszolva Karl-Heinz Lambertz. – De csak akkor lehet sikeres Európa, ha polgárai a lakóhelyükön – a régióikban, a falvaikban és a városaikban – átérzik az uniós integráció hasznát a fejükben, a szívükben és a gyomrukban is.

– A kohéziós politika megmaradása döntő kérdés a mi szemszögünkből. Hasonlóképpen lényeges magyar szempontból a kisebbségi jogok védelme, és most, hogy az őshonos kisebbségek ügyében az 1 millió 200 ezer aláírás rendelkezésre áll, új kihívás előtt áll az EU, most kezdődik a munka! – tette hozzá Trócsányi László. – A Régiók Európai Bizottsága szerepét jelzi, hogy nagyon sok, az Európai Bizottság által kezdeményezett jogszabályról készít véleményt, amelyet eljuttat a döntéshozásban részt vevő intézményeknek.

– Mindebben mi az olyan egyetemek szerepe, mint a szegedi?

– Komoly szerepet játszanak az egyetemek, mert az oktatáshoz, a tudáshoz és a kultúrához való hozzáférés olyan fontos elem, ami az európai identitás DNS-ének az alapja. A decentralizációnak az az eleme, hogy vidékre kerülnek egyetemek, azért fontos, mert ezáltal a helyi szükségletekre találnak válaszokat, s felelősségük van azzal a régióval kapcsolatban, ahol működnek. A vidéki egyetemek különösen alkalmasak annak a kettősségnek a megjelenítésére, amelyre az előadásomban is kitértem: egyrészt mélyen beágyazódnak a helyi életbe, másrészt nyitottak kifelé, a világ irányában. Az európai integráció „hozzáadott értékének” a megmutatásában is részt vesznek az egyetemek, hogy az EU ne az elitek ügye legyen, ugyanakkor az egyetemek sem zárkózhatnak be Európával kapcsolatban.

– Nemzetközi pólus, a kormány támogatásával működik, Európából és Afrikából is vonz hallgatókat a Szegedi Tudományegyetem Frankofón Egyetemi Központ – vélekedett Trócsányi László. – A Régiók Európai Bizottsága súlyát érzékelve a hallgatóság Katalóniától kezdve Korzikán át a nemzetközi szervezetek pozícióját érintetve kérdezte Lambertz urat. Persze szó esett Szíriáról és a világot foglalkoztató más, nemzetközi politikai aktualitásokról is.

Magyarország uniós barátai

– A rendezvény levezető elnöke, Prof. Dr. Trócsányi László, az NRTI igazgatója 2010-14 között mint Magyarország belgiumi nagykövete került munkakapcsolatba Karl-Heinz Lambertz úrral. Ugyanakkor a Régiók Bizottsága elnökéről a legnagyobb internetes lexikon is megírja, hogy felesége magyar származású, tehát hivatalos látogatásain túl magánemberként is járt már Magyarországon. Miért fontos ez a szegedi látogatás?

– Gyakran utaztam családommal ide, mert a feleségem édesapja ’56-os magyar, ám az édesanyja az én városom szülötte – avatott be Karl-Heinz Lambertz. – Az apósom 1956 után egy belgiumi szénbányában dolgozott, és bányászként vett részt a szülővárosom karneválján, ahol megismerkedett későbbi feleségével, az anyósommal, aki sajnos fiatalom meghalt. A feleségem tehát Belgiumban született, s tőle tudom: apósom hosszú éveken át szeretett volna, de nem tudott hazatérni a Baja melletti Garára, ahonnan elindult. A vasfüggöny lebontását követően azonban számos alkalommal hazautazott és nagyon élő a kapcsolata a családjával, amelynek tagjai részben Baja környékén élnek, de lánytestvére Debrecenben lakik. Így aztán mi is jártunk már ezeken a vidékeken. Szegeden akkor utaztam át először, amikor Bajáról Debrecenbe mentünk és egy délelőttöt itt töltöttünk. Magyarországi élményeim is igazolják: a különböző párbeszédek kialakításában döntő a szerepe a Régiók Európai Bizottságának. Ha a különböző térségek helyi politikusai találkoznak egymással, e párbeszédekben sokkal több a pragmatizmus, mint az ideológiai vitapont, ami egyébként is inkább a felsőbb szintű vezetők találkozóit jellemzi.

– Karl-Heinz Lambertz úr Magyarország régi barátja, családi kapcsolatok révén is jól ismeri hazánkat. Mostani szegedi látogatása is bizonyítja, hogy Magyarországnak vannak barátai, akikre számíthat az európai szintéren is – fogalmazott Trócsányi László. – Tény, az EU-ban a Régiók Bizottságának más a súlya és a szerepe, mint az Európai Bizottságnak. Ám ez is olyan uniós intézmény, amely hallatja hangját, például joga van az Európai Bírósághoz fordulni, miközben felöleli a régiókat, a helyi közösségeket is. Létének az az üzenete, hogy az EU nem csupán az országokat, hanem azok bővebb területeit, például az autonómiákat is magában foglalja. Fő témája a szubszidiaritás, vagyis hogy a döntéseket azon a szinten hozzuk meg, amelyik a legközelebb van az EU polgáraihoz.

Szöveg és fotó: Újszászi Ilona