– A következő projektünkben lézerimpulzusok térbeli és időbeli alakjának összefonódottságát tanulmányozzuk. Ez alapvetően nehéz feladat, ugyanis a jelenlegi módszerekkel egyszerre vagy a lézerimpulzusok tér-, vagy az időbeli alakját lehet mérni – magyarázza Antalicz Balázs a szakcikk alapján, amit éppen angolul olvas. A Dr. Rick Trebino nevéhez kötődő, két évtizede sikeresen használt módszert kiterjesztő kutatásról szóló szakcikket azért tartja érdekesnek a Szegedi Tudományegyetem fizika szakos elsőéves MsC-hallgatója, mert kapcsolódik ahhoz a projekthez, amelybe bevonta témavezetője, Börzsönyi Ádám, aki az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének tudományos munkatársa, az ELI-ALPS kutatóintézetében a SYLOS, azaz az úgynevezett egyciklusú lézerrendszer vezetője.
Firka a szakcikk szélén
– A kísérletek megtervezése és elvégzése mellett a számítógépes adatfeldolgozásért, s az eredményeknek a felvett adatokból való előállításáért is én felelek. Az ehhez szükséges nagy mennyiségű adatot kezelő szoftvert így nekem kell megírnom. A projektben első számú feladatom azonban a szimulációk készítése, azaz a később elvégzendő kísérletek számítógép segítségével történő tanulmányozása. A szimulációk feldolgozásával keletkezett adatsorok birtokában előre megtudhatjuk, mire kell ügyelni, amikor majd építjük a rendszert – sorolja könnyedén.
![Antalicz_B Antalicz_B](/site/upload/2017/10/antalicz_b_450x330.png)
A lézeresek „Bibliája”: Jean-Claude Diels és Wolfgang Rudolph kötete. Ez az alapmű is ott nyugszik az SZTE fizikushallgató asztalán. De Antalicz Balázs nem ezt lapozva tanulta, hanem már gimnazista korában tudta: a lézerek működésének alapelvét Einstein leírta ugyan, az első lézert azonban csak 1960-ban fejlesztették ki. A lézeres iparág robbanásszerű növekedett: az 1990-es években szinte minden háztartásban volt lézer, például a CD-lejátszóknak köszönhetően.
– A tudomány legújabb eredményeit szakcikkekben teszik közzé – mutatja az egyik francia kutatócsoportnak a Nature magazinban közzétett publikációját. – A bevezetésben összegezik az alapproblémát, majd az új eredmények felsorolása mellett egy függelékben azt is részletezik, miként jutottak idáig. Mindezt azért, hogy mások is reprodukálhassák eredményeiket. Ez bizonyítja ugyanis eredményeik hitelességét. – Szokásom, hogy az ötleteimet a szakcikkek szélére írom – mutatja az ábrák melletti jeleket.
Lézeres diagnosztikával foglalkozik a fizikushallgató. Munkája során különféle szenzorok segítségével gyűjt adatokat, majd ezeket számítógéppel feldolgozza, és megmondja, milyen főbb paraméterei és jellemzői vannak az egész lézernyalábnak, illetve impulzusnak. Ez különösen fontos, amikor egy-egy kísérlethez speciálisan „formázott” lézerimpulzusokat állítanak elő. Ugyanis ezek az impulzusok a felhasználás szempontjából csak akkor érnek valamit, ha a kutatók pontosan ismerik a tulajdonságaikat.
Az alapkutató „tudást bányászik”
– „Nem ma lesz olcsóbb a kenyér attól, amit én csinálok” – válaszolja mindenkinek Antalicz Balázs, mikor az általa végzett kutatómunka hasznosságától kérdezik. Gyakran el kell magyaráznia, hogy az alapkutatás célja, hogy új ismeretanyagot hozzanak felszínre. – A bányászéhoz hasonlatos az alapkutatással foglalkozó tudós munkája. Mi „kibányásszuk az ércet”, avagy az új információt, amit az iparban dolgozó, alkalmazott kutatással foglalkozók „feldolgoznak”, hogy a „kibányászott tudás később egy termék formájában a mindennapjainkban is megjelenhessen.
![Antalicz_B_1 Antalicz_B_1](/site/upload/2017/10/antalicz_b_1_450x330.png)
Ha egyetlen impulzust lövünk az asztal felszínére, e villanásból nyert fény elemzésével meg tudjuk mondani, hogy az asztal felszínén milyen az anyag összetétele. E módszert több iparág is hasznosítja. Az egészségügyben pedig a lézerrel változatos bőrbetegségek gyógyíthatók, a szem látáshibái javíthatók, vagy káros daganatos sejtek is szétbombázhatóak.
– Itt, a TeWaTi laborban legtöbbször kis „villanásokat”, azaz lézerimpulzusokat állítunk elő, s ezeknek a fényimpulzusoknak a segítségével végzünk kísérleteket. Ez az eszköz pedig a féynsugarak fontos tulajdonságait méri – mutat kedvenc műszerére az SZTE TeWaTi Laboratóriumában. – Az ELI-ALPS kutatóközpontban, amelyről már gimnazista koromban hallottam, a mi laborunkban is fellelhető lézerfénynek még nagyobb impulzusaival végezhetnek majd kísérleteket.
2017 nyarán a szegedi fizikus hallgató eljutott a franciaországi Bordeaux-ban található „Institut d’Optique d’Aquitaine”-ba is, ahol egy szakmai továbbképzésen vehetett részt. Az utazási lehetőséget az Európai Unió IT-ELLI programja biztosította.
Most az „SPIE Europe Photonics” konferenciára készül az „ifjú titán”. Az utazási és egyéb költségek előteremtését pályázati támogatástól reméli Antalicz Balázs. Ezért nyújt be pályázatot a MOL Új Európa Alapítvány Tehetségtámogató Programjának felhívására. A MOL Új Európa Alapítványa egyébként már középiskolásként is támogatta Balázs tanulmányi versenyekre való felkészülését. A szegedi egyetemista tapasztalt pályázó: a mostanában induló projektje az Emberi Erőforrások Minisztériumának 17-2 kódszámú „ÚNKP”, azaz Új Nemzeti Kiválósági Programjának támogatásával készül.
Angol és német után jön a kínai „hírolvasás”
Nyelvi problémákkal nem küzd Antalicz Balázs, hiszen még középiskolásként felsőfokú nyelvvizsgát tett angolból és németből is. Szerinte ez az alap, hiszen a tudomány műveléséhez elengedhetetlen. Mindehhez most a kínait illeszti: már második szemeszterben tanulja az SZTE Konfuciusz Intézetben az emberiség máig létezően legősibb civilizációjával büszkélkedő népcsoport nyelvét.
![Antalicz_B_2_jpg Antalicz_B_2_jpg](/site/upload/2017/10/antalicz_b_2_jpg_330x330.png)
– Az „ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy” mottóból kiindulva – az angol és a német nyelvvizsga után – először oroszul akartam tanulni, hiszen ez a fizika második nyelve. Ám a nyelvi órát nem sikerült a tanrendembe illeszteni. Így az SZTE Konfuciusz Intézetébe mentem, ahol heti négy órában tanulok kínaiul – magyarázza. Számára a nyelvtanulás bevált módszere az idegennyelvű hírek napi rendszerességű olvasása.
– Hogyan szerettem meg a fizikát? – kérdez vissza – Kísérleteztünk: egy LED-lámpát gyufával „meggyújtva” varázsolt fényt a tanárom. Nagy Tibor ilyen, lehetetlennek tűnő, mégis lehetséges fizikai jelenségekre irányította a figyelmemet. Inspiráló lelkesedése rajtam kívül más diáktársaimmal is megszerette a fizikát. A matematikát pedig már az általános iskola alsó tagozatában is szerettem: a három évvel idősebb bátyám tankönyveit bújtam kis koromban. Úgy vélem, a matematika szép, középiskolában alkalmam nyílt megismerni ezt az oldalát is a tudománynak – mondja a hódmezővásárhelyi Bethlen református gimnáziumból induló fiatal. Stephen Hawkingnak még azt mondta a tanára, hogy ha fizikus akar lenni, akkor tanuljon matematikát, matematikát, és egy kis fizikát – meséli az anekdotát, majd hozzáteszi: – Manapság viszont a fizikusnak tanulnia kell matematikát, matematikát, plusz informatikát, informatikát és egy kis fizikát, amit fűszerezhet kézügyességgel és mérnöki látásmóddal.
![Antalicz_B_3 Antalicz_B_3](/site/upload/2017/10/antalicz_b_3_330x330.png)
Tudományos diákköri munkaként épített szenzorával az SZTE TTIK TDK I. helyezése után az Országos Tudományos Diákköri megmérettetésen is „aranyérmes” lett. Az általa épített műszer egyedisége, hogy egyemberes projektként építette meg a szenzort, ami később az SZTE hELIos lézerlaboratóriumába került.
Példaképei: Tesla és Musk
Versenysikereivel már gimnazistaként is fölhívta magára a figyelmet: az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen I. helyezett lett, 490 ponttal jutott be a Szegedi Tudományegyetem fizika szakjára akkor, amikor a küszöb 260 pont körül mozgott.
– Az SZTE bizonyos szempontból jobb, de mindenképpen más, például az ELTE fizika szakjához képest – jelentette ki a Tisza-parti universitas jeles hallgatója. – A felvételi előtt tájékozódtam: jártam nyílt napokon és megnéztem az egyetemi honlapokat, de pesti ismerőseimet is megkérdeztem. Így derítettem ki: az ELTE az elméleti fizikát, Debrecen a részecskefizikát tolja, míg Szeged a lézerfizika fellegvára.
A közösséget motiváló erőnek tartja, ezért a Herman Ottó Kollégium után a szép hagyományú Eötvös Kollégiumba kérte felvételét Antalicz Balázs. Az önképzésben is erős csapat részeként a Fizika Műhely oszlopos tagjaként az FB kapcsolatépítéséért felel, ismeretterjesztő előadásokat szervez: 2016-ban például az egyik előadás a gravitációs hullámokról szólt. Az önképző körben a fizika és a számítógép kapcsolatáról tartott önképző előadást.
– A világunkat alkotó részecskéhez hasonlatosan a matematika segítségével modellezhető a pénzmozgás is. Ezért a fizikus diplomával megszerzett matematikai tudással jól el lehet helyezkedni. Sok, fizika szakot végzett hallgató így egy-egy nagyobb befektetési banknál folytatja pályafutását. Egyelőre úgy látom, hogy jelenleg jobban vonz a kutatói pálya; azonban nyitott vagyok újabb lehetőségekre is. Képesnek érzem magam arra, hogy amikor nem tudok túl sok mindent, akkor is előre mozduljak egy projektben – indokolja, miért készül kutatói pályára. – Egy kutató nem azért kapja a fizetését, amit tud, hanem azért, amit még nem – teszi hozzá viccesen Antalicz Balázs, aki Nikola Teslát, a mágneses térerősség alapegységének a névadóját tartja az egyik példaképének. Azért Teslát, mert fizikusként száznál is több szabadalmat jegyzett, mert évtizedekkel előre látta, milyen irányba fejlődik a világ. Az üzleti szférában nagyot alkotó Elon Musk pedig azért tett rá mély benyomást, mert „nem ül a pénzén”, amelyet az általa kitalálta a „PayPal” elektronikus fizetési módszer eladásáért kapott. Musk a SpaceX révén felvirágoztatja az űrhajózást, az elektromos autókat gyártó Tesla Motors segítségével környezetbarát alternatívát kínál a közlekedésre, és új ötleteivel, mint például a Hyperloop, forradalmasítja a kötött pályás közlekedést is, így mozdítva előre a világ fejlődését.
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotó: Bobkó Anna