Banki kockázatelemzés helyett lézerfizikusnak készül az SZTE fizika szakos hallgatója, Antalicz Balázs

– A következő projektünkben lézerimpulzusok térbeli és időbeli alakjának összefonódottságát tanulmányozzuk. Ez alapvetően nehéz feladat, ugyanis a jelenlegi módszerekkel egyszerre vagy a lézerimpulzusok tér-, vagy az időbeli alakját lehet mérni – magyarázza Antalicz Balázs a szakcikk alapján, amit éppen angolul olvas. A Dr. Rick Trebino nevéhez kötődő, két évtizede sikeresen használt módszert kiterjesztő kutatásról szóló szakcikket azért tartja érdekesnek a Szegedi Tudományegyetem fizika szakos elsőéves MsC-hallgatója, mert kapcsolódik ahhoz a projekthez, amelybe bevonta témavezetője, Börzsönyi Ádám, aki az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének tudományos munkatársa, az ELI-ALPS kutatóintézetében a SYLOS, azaz az úgynevezett egyciklusú lézerrendszer vezetője.

Firka a szakcikk szélén

– A kísérletek megtervezése és elvégzése mellett a számítógépes adatfeldolgozásért, s az eredményeknek a felvett adatokból való előállításáért is én felelek. Az ehhez szükséges nagy mennyiségű adatot kezelő szoftvert így nekem kell megírnom. A projektben első számú feladatom azonban a szimulációk készítése, azaz a később elvégzendő kísérletek számítógép segítségével történő tanulmányozása. A szimulációk feldolgozásával keletkezett adatsorok birtokában előre megtudhatjuk, mire kell ügyelni, amikor majd építjük a rendszert – sorolja könnyedén.

A lézeresek „Bibliája”: Jean-Claude Diels és Wolfgang Rudolph kötete. Ez az alapmű is ott nyugszik az SZTE fizikushallgató asztalán. De Antalicz Balázs nem ezt lapozva tanulta, hanem már gimnazista korában tudta: a lézerek működésének alapelvét Einstein leírta ugyan, az első lézert azonban csak 1960-ban fejlesztették ki. A lézeres iparág robbanásszerű növekedett: az 1990-es években szinte minden háztartásban volt lézer, például a CD-lejátszóknak köszönhetően.

– A tudomány legújabb eredményeit szakcikkekben teszik közzé – mutatja az egyik francia kutatócsoportnak a Nature magazinban közzétett publikációját. – A bevezetésben összegezik az alapproblémát, majd az új eredmények felsorolása mellett egy függelékben azt is részletezik, miként jutottak idáig. Mindezt azért, hogy mások is reprodukálhassák eredményeiket. Ez bizonyítja ugyanis eredményeik hitelességét. – Szokásom, hogy az ötleteimet a szakcikkek szélére írom – mutatja az ábrák melletti jeleket.

Lézeres diagnosztikával foglalkozik a fizikushallgató. Munkája során különféle szenzorok segítségével gyűjt adatokat, majd ezeket számítógéppel feldolgozza, és megmondja, milyen főbb paraméterei és jellemzői vannak az egész lézernyalábnak, illetve impulzusnak. Ez különösen fontos, amikor egy-egy kísérlethez speciálisan „formázott” lézerimpulzusokat állítanak elő. Ugyanis ezek az impulzusok a felhasználás szempontjából csak akkor érnek valamit, ha a kutatók pontosan ismerik a tulajdonságaikat.

Az alapkutató „tudást bányászik”

– „Nem ma lesz olcsóbb a kenyér attól, amit én csinálok” – válaszolja mindenkinek Antalicz Balázs, mikor az általa végzett kutatómunka hasznosságától kérdezik. Gyakran el kell magyaráznia, hogy az alapkutatás célja, hogy új ismeretanyagot hozzanak felszínre. – A bányászéhoz hasonlatos az alapkutatással foglalkozó tudós munkája. Mi „kibányásszuk az ércet”, avagy az új információt, amit az iparban dolgozó, alkalmazott kutatással foglalkozók „feldolgoznak”, hogy a „kibányászott tudás később egy termék formájában a mindennapjainkban is megjelenhessen.

Ha egyetlen impulzust lövünk az asztal felszínére, e villanásból nyert fény elemzésével meg tudjuk mondani, hogy az asztal felszínén milyen az anyag összetétele. E módszert több iparág is hasznosítja. Az egészségügyben pedig a lézerrel változatos bőrbetegségek gyógyíthatók, a szem látáshibái javíthatók, vagy káros daganatos sejtek is szétbombázhatóak.

– Itt, a TeWaTi laborban legtöbbször kis „villanásokat”, azaz lézerimpulzusokat állítunk elő, s ezeknek a fényimpulzusoknak a segítségével végzünk kísérleteket. Ez az eszköz pedig a féynsugarak fontos tulajdonságait méri – mutat kedvenc műszerére az SZTE TeWaTi Laboratóriumában. – Az ELI-ALPS kutatóközpontban, amelyről már gimnazista koromban hallottam, a mi laborunkban is fellelhető lézerfénynek még nagyobb impulzusaival végezhetnek majd kísérleteket.

2017 nyarán a szegedi fizikus hallgató eljutott a franciaországi Bordeaux-ban található „Institut d’Optique d’Aquitaine”-ba is, ahol egy szakmai továbbképzésen vehetett részt. Az utazási lehetőséget az Európai Unió IT-ELLI programja biztosította.

Most az „SPIE Europe Photonics” konferenciára készül az „ifjú titán”. Az utazási és egyéb költségek előteremtését pályázati támogatástól reméli Antalicz Balázs. Ezért nyújt be pályázatot a MOL Új Európa Alapítvány Tehetségtámogató Programjának felhívására. A MOL Új Európa Alapítványa egyébként már középiskolásként is támogatta Balázs tanulmányi versenyekre való felkészülését. A szegedi egyetemista tapasztalt pályázó: a mostanában induló projektje az Emberi Erőforrások Minisztériumának 17-2 kódszámú „ÚNKP”, azaz Új Nemzeti Kiválósági Programjának támogatásával készül.

Angol és német után jön a kínai „hírolvasás”

Nyelvi problémákkal nem küzd Antalicz Balázs, hiszen még középiskolásként felsőfokú nyelvvizsgát tett angolból és németből is. Szerinte ez az alap, hiszen a tudomány műveléséhez elengedhetetlen. Mindehhez most a kínait illeszti: már második szemeszterben tanulja az SZTE Konfuciusz Intézetben az emberiség máig létezően legősibb civilizációjával büszkélkedő népcsoport nyelvét.

– Az „ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy” mottóból kiindulva – az angol és a német nyelvvizsga után – először oroszul akartam tanulni, hiszen ez a fizika második nyelve. Ám a nyelvi órát nem sikerült a tanrendembe illeszteni. Így az SZTE Konfuciusz Intézetébe mentem, ahol heti négy órában tanulok kínaiul – magyarázza. Számára a nyelvtanulás bevált módszere az idegennyelvű hírek napi rendszerességű olvasása.

– Hogyan szerettem meg a fizikát? – kérdez vissza – Kísérleteztünk: egy LED-lámpát gyufával „meggyújtva” varázsolt fényt a tanárom. Nagy Tibor ilyen, lehetetlennek tűnő, mégis lehetséges fizikai jelenségekre irányította a figyelmemet. Inspiráló lelkesedése rajtam kívül más diáktársaimmal is megszerette a fizikát. A matematikát pedig már az általános iskola alsó tagozatában is szerettem: a három évvel idősebb bátyám tankönyveit bújtam kis koromban. Úgy vélem, a matematika szép, középiskolában alkalmam nyílt megismerni ezt az oldalát is a tudománynak – mondja a hódmezővásárhelyi Bethlen református gimnáziumból induló fiatal. Stephen Hawkingnak még azt mondta a tanára, hogy ha fizikus akar lenni, akkor tanuljon matematikát, matematikát, és egy kis fizikát – meséli az anekdotát, majd hozzáteszi: – Manapság viszont a fizikusnak tanulnia kell matematikát, matematikát, plusz informatikát, informatikát és egy kis fizikát, amit fűszerezhet kézügyességgel és mérnöki látásmóddal.

Tudományos diákköri munkaként épített szenzorával az SZTE TTIK TDK I. helyezése után az Országos Tudományos Diákköri megmérettetésen is „aranyérmes” lett. Az általa épített műszer egyedisége, hogy egyemberes projektként építette meg a szenzort, ami később az SZTE hELIos lézerlaboratóriumába került.

Példaképei: Tesla és Musk

Versenysikereivel már gimnazistaként is fölhívta magára a figyelmet: az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen I. helyezett lett, 490 ponttal jutott be a Szegedi Tudományegyetem fizika szakjára akkor, amikor a küszöb 260 pont körül mozgott.

– Az SZTE bizonyos szempontból jobb, de mindenképpen más, például az ELTE fizika szakjához képest – jelentette ki a Tisza-parti universitas jeles hallgatója. – A felvételi előtt tájékozódtam: jártam nyílt napokon és megnéztem az egyetemi honlapokat, de pesti ismerőseimet is megkérdeztem. Így derítettem ki: az ELTE az elméleti fizikát, Debrecen a részecskefizikát tolja, míg Szeged a lézerfizika fellegvára.

A közösséget motiváló erőnek tartja, ezért a Herman Ottó Kollégium után a szép hagyományú Eötvös Kollégiumba kérte felvételét Antalicz Balázs. Az önképzésben is erős csapat részeként a Fizika Műhely oszlopos tagjaként az FB kapcsolatépítéséért felel, ismeretterjesztő előadásokat szervez: 2016-ban például az egyik előadás a gravitációs hullámokról szólt. Az önképző körben a fizika és a számítógép kapcsolatáról tartott önképző előadást.

– A világunkat alkotó részecskéhez hasonlatosan a matematika segítségével modellezhető a pénzmozgás is. Ezért a fizikus diplomával megszerzett matematikai tudással jól el lehet helyezkedni. Sok, fizika szakot végzett hallgató így egy-egy nagyobb befektetési banknál folytatja pályafutását. Egyelőre úgy látom, hogy jelenleg jobban vonz a kutatói pálya; azonban nyitott vagyok újabb lehetőségekre is. Képesnek érzem magam arra, hogy amikor nem tudok túl sok mindent, akkor is előre mozduljak egy projektben – indokolja, miért készül kutatói pályára. – Egy kutató nem azért kapja a fizetését, amit tud, hanem azért, amit még nem – teszi hozzá viccesen Antalicz Balázs, aki Nikola Teslát, a mágneses térerősség alapegységének a névadóját tartja az egyik példaképének. Azért Teslát, mert fizikusként száznál is több szabadalmat jegyzett, mert évtizedekkel előre látta, milyen irányba fejlődik a világ. Az üzleti szférában nagyot alkotó Elon Musk pedig azért tett rá mély benyomást, mert „nem ül a pénzén”, amelyet az általa kitalálta a „PayPal” elektronikus fizetési módszer eladásáért kapott. Musk a SpaceX révén felvirágoztatja az űrhajózást, az elektromos autókat gyártó Tesla Motors segítségével környezetbarát alternatívát kínál a közlekedésre, és új ötleteivel, mint például a Hyperloop, forradalmasítja a kötött pályás közlekedést is, így mozdítva előre a világ fejlődését.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Bobkó Anna