Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A híres egykori tanszékvezető egyetemi tanár, sebész, akadémikus, orvostudományi rektor Petri Gábor nevét vette fel szombaton a szegedi egyetem legújabb klinikai tömbje.
Az aulában elhelyezett emléktáblánál tartott ünnepségen Lázár György, a sebészeti klinika vezetője elődje iskolateremtő munkásságát méltatta, és hogy mindig a maximális tudás megszerzésére és átadására törekedett – írja a delmagyar.hu. Bari Ferenc, az orvoskar dékánja a névadóról őrzött személyes emlékeit összegezve kiemelte, példamutatóan bölcs, érzékeny, türelmes, korrekt, ugyanakkor impulzív és kockázatvállaló vezető volt. Nagy Sándor a Petri-alapítvány nevében a professzor sokéves küzdelmére emlékezett az új klinikaépületért, valamint széles látókörű személyiségét és szilárd erkölcsi alapokon álló szakmai munkáját hangsúlyozta. Az emléktáblánál az alapítvány részéről Gervain Mihály, az orvoskar és a klinika nevében Bari Ferenc és Lázár György koszorúzott.
Az ország első vesetranszplantációja
Petri Gábor a magyarországi kísérletes sebészet iskolateremtő alakja volt, jelentős munkásságot fejtett ki a műtéti kórélettan terén, valamint többek között a hasüregi és mellkassebészeti eljárások kapcsán. Nevéhez fűződik az első magyarországi vesetranszplantáció elvégzése. A Szegedi Orvostudományi Egyetem sebészeti anatómiai és műtéttani intézetét 1951-től 1984-ig vezette, 1958-tól 1980-ig pedig sebészeti klinikáját is. 1958–1962 között és 1975–1984 között a tanintézet rektora volt.
Egy helyen az akut ellátások többsége
Az új 265 ágyas klinikai tömb a szomszédos épület részbeni felújításával együtt 14,528 milliárd forintból, uniós támogatással 2015 végére készült el. A 2010-ben elindult fejlesztés alapvető célja az volt, hogy egy helyre kerüljön a szegedi akut ellátások többsége. Az ötszintes, 265 ágyas, 21,5 ezer négyzetméteres alapterületű klinikai tömbben kaptak helyet a keringési betegségek diagnosztikáját és gyógyítását végző osztályok, itt működik a központi műtőblokk, a stroke-ellátás és hamarosan az új műveseállomás, valamint a komplex sebészeti központ is.
Forrás: delmagyar.hu
Fotó: Bobkó Anna
Az SZTE legújabb klinikai tömbje névadó ünnepségén készült "hangos összeállítás" elérhető a Szegedi Egyetem Magazin Multimédia rovatában: Petri Gábor "sebészeti katedrális"
