SZTE Info

Kiemelt_ELI_MG_4416

Elkészült a szegedi lézerközpont épületkomplexuma

„A szegedi lézerközpont Magyarország modern kori történetének legnagyobb tudományos beruházása” – jelentette ki Orbán Viktor a kutatóközpont épületkomplexumának átadásán, 2017. május 23-án. A miniszterelnök azt mondta: a kutatóközpont nem olyan beruházás, mellyel felzárkózhatunk Európához, hanem olyan, mellyel Európa felzárkózik a világhoz.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Magyarország akkor lehet a jövő nyertese, ha tudományos kutatóközpontok egész hálózatát hozza létre, hogy az ország ne csak termelési, hanem kutatás-fejlesztési központtá is válhasson” – fejtette ki a kormányfő az ELI-ALPS kutatóközpont épületének az átadó ünnepségén. Orbán Viktor úgy fogalmazott, a központ helyén működő laktanyában masírozó szovjet katonák közül kevés gondolta, hogy harminc évvel távozásuk után ezen a földön egy lézerközpont áll, melyben olyan berendezések működnek majd, melynél korszerűbbek jelenleg nincsenek a világon – írta az mti.hu.


_MG_4584


"A beruházást Magyarország nem ajándékba kapta, megvalósítását azért nyerhette el, mert vállalta, hogy a központ kialakításához szükséges pénzt hajlandó saját költségvetéséből és neki járó uniós forrásokból „kihasítani” – hangsúlyozta avató beszédében a kormányfő. Emlékeztetett arra is, a döntést komoly viták előzték meg: vajon megengedheti-e Magyarország, hogy 70-80 milliárd forintot egyetlen nagy beruházásra összpontosítson. Végül a kormány a megvalósítás mellett döntött, noha az összes tagország közül Magyarország „szénája állt a legrosszabbul”, „a döntés időszakában közelebb jártunk a csődhöz, mint Görögország” – mondta.


A Szegedi Tudományegyetemen végzett kutatói munka eddig is önmagáért beszélt, a központ azonban a világ minden tájáról idevonzhatja a kutatókat és diákokat – közölte Orbán Viktor.


_MG_4372


A miniszterlenök szerint a kutatóközpont rácáfol arra a tévhitre is, amely szerint a kormány által létrehozott beruházás egy ellenzéki vezetésű városban sikertelenségre van ítélve. Bár léteznek és létezni is fognak nézetkülönbségek, a jövő Magyarországáért, a magyar emberek jövőjéért végzett munkában egyet lehet érteni. Szegeden bebizonyosodott, ha az ország és a város érdekeiről van szó, az árkokat át lehet hidalni - tette hozzá.


„Ez az intézmény annyit ér, amennyit az itt dolgozó kutatók ennek segítségével el fognak érni. A sikeres működés hátterét a magyar tudományos kutatás elmúlt években megújult intézményrendszere, az MTA Lendület programja, helyi szinten a Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja, és a városban kialakítandó Molekuláris Medicina Kiválósági Központ biztosítja - mondta a miniszterelnök.


A központban folyó munka atomi folyamatokon alapuló technológiákat alapozhatnak majd meg, és új kivételes hatékonyságú eszközöket adhatnak más tudományterületek, így a biológia vagy az orvostudomány kezébe – ismertette Orbán Viktor.


_MG_4359


Lehrner Lóránt, a központ létrehozását koordináló ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: az építkezéssel párhuzamosan zajlott a kutatási eszközök beszerzése, hamarosan elindulhat ezek telepítése és beüzemelése.


A szegedi lézerközpont öt épületének alapterülete mintegy 24,5 ezer négyzetméter. Az „A” épületben a kísérleti területek, a „B” épületben a laborok, előkészítő műhelyek, kutatói irodák kaptak helyet, a tudásközpontként is szolgáló fogadó épületben található a konferenciaterem, a könyvtár, a szeminárium termek, a menedzsment irodák és az étterem, emellett külön épületben működnek a kiszolgáló, karbantartó egységek, illetve a porta.


ELI-ALPS_megnyito_1_2


Az épületkomplexum terveit az Artonic Design Építészeti Kft. készítette. A központ építését a Strabag-Swietelsky konzorcium végezte. Az épületek stabilitását a talajmechanikai tulajdonságoknak megfelelőn 819 cölöp biztosítja, melyek közül a leghosszabb 45 méter mélyre nyúlik. A kísérleti tereket a rezgésmentesítés érdekében „ház-a-házban” technológiával alakították ki, a szennyeződésmentes tiszta terekben a hőingás is legfeljebb 0,5 Celsius fok lehet.


A központ az Európai Unió – a szegedi mellett prágai és bukaresti helyszínnel megvalósuló - tudományos nagyberuházása, az ELI (Extreme Light Infrastructure) magyar pillére. A szegedi központ a világ legnagyobb csúcsintenzitású berendezései közül azzal tűnik ki, hogy itt lehet majd előállítani másodpercenként a legtöbb és egyben a legrövidebb lézerimpulzusokat, ezzel megfigyelhetővé válnak a molekulákon belül zajló elemi folyamatok. Az intézet a fizika, biológia, kémia, valamint az orvosi és anyagtudományok területén rendkívüli nagy időfelbontással végezhető alap- és alkalmazott kutatásokhoz biztosít a világon jelenleg egyedülálló infrastruktúrát.


_MG_4287


A projekt - az építészeti beruházás mellett a kutatási berendezések és eszközök beszerzését is tartalmazó – költségvetése több mint 70 milliárd forint, ennek 85 százalékát az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.


A szegedi központ a Csehországban és Romániában épülő lézerkutatási infrastruktúrákkal összekapcsolódva várhatóan 2019-től működik majd teljes kapacitással.


SZTEinfo – MTI

Fotók: Bobkó Anna


Az ELI-ALPS kutatóközpont épületének átadó ünnepségén a speciális fény, a lézer alkalmazásának lehetőségeiről tartott előadást Krausz Ferenc fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója. A tudományos programon elhangzottakat összefoglaltuk az SZTE Hírportálon: Forradalmasítja a kutatást az ELI-ALPS, az attoszekundumos fényimpulzus forrás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.