A zenei képességeket kutatja Asztalos Kata, a Phd doktor énekművész, tanár

– Az SZTE hagyományteremtő Doktori ünnepségén összesen 61 PhD doktor előtt olvasta az eskü szövegét: „…a Szegedi Tudományegyetemen megszerzett tudás birtokában hivatásomat a tudományetikai elveket követve gyakorlom embertársaim javára. A Veritas, Virtus és Libertas szellemében minden igyekezetemmel arra törekszem, hogy a tudományos igazságot a legnagyobb lelkiismeretességgel, szabadon, elfogulatlanul és minél hitelesebben megismerjem, szaktudományom fejlődését további munkámmal elősegítsem, ismereteimet továbbadjam és a Szegedi Tudományegyetem, valamint a magyar tudományosság hírnevét öregbítsem megbecsülését növeljem.” Személy szerint mit jelentenek Önnek ezek a mondatok?

– Az eskü számomra a doktori tanulmányok utolsó mérföldkövét jelenti, ösztönöz arra, hogy a legjobb tudásom szerint folytassam a megkezdett kutatói pályát és mindezt a Szegedi Tudományegyetem színeiben tegyem a továbbiakban is. A zenei képességek szerkezetét és fejlődését vizsgálom olyan sajátfejlesztésű online mérőeszközökkel, amelyek az óvodai és iskolai környezetben is jól használhatók, gyors és megbízható információt biztosítanak a diákok teljesítményéről, ezzel is segítve a pedagógiai munkát. A zenei érdeklődés számomra családi hagyomány ápolása is, de szintén meghatározók voltak számomra a hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskolában, a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban töltött évek. Az SZTE Zeneművészeti Karon lett világos volt számomra, hogy a zene tudományos oldalával szeretnék majd foglalkozni. Ezért tudatosan jöttem a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájába. Erre ösztönzött az Országos Tudományos Diákköri Konferencián 2011-ben begyűjtött országos első és harmadik helyezésem is. A doktori iskolában a művészethez kötődő, de empirikus kutatással kezdtem foglalkozni témavezetőm, Csapó Benő irányításával. 2014 óta tanársegédként dolgozom az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar óvóképző szakcsoportjában, így alkalmam van a kutatóként feltárt ismereteket az oktatásban is alkalmazni.

– A művészeti képzés fontossága mellett az agykutató Freund Tamás is érvel. Szegedi előadásán is kifejtette: a művészeti élmény, az aktív alkotói tevékenység segít a tanulásban. Az alapdiplomáját az SZTE ZMK énekművész tanár szakán szerző Asztalos Kata szerint miért fontos a zenei nevelés?

– A zenei nevelés különös fontossággal bír, hiszen amellett, hogy a közös éneklés, zenélés élménye segíti a szociális és érzelmi fejlődést, az önkifejezést, komplexen hat a kognitív területekre is. A többszörös figyelem, a hallás utáni memória kiválóan fejleszthető zenei eszközökkel, s ezek a képességek az iskolai sikerességhez is nagyban hozzájárulnak.

– Ezt az állítást milyen számok támasztják alá?

– Az elmúlt években végzett országos, nagymintás vizsgálatunk egyik lényeges eredménye, hogy bizonyítottuk a zenei képességek iskolai sikerességgel való összefüggését. A zenei észlelés kapcsolatban áll többek között az irodalom-nyelvtan, az idegen nyelv és a matematika jegyekkel az általános és középiskolai évfolyamokon is. Nem találtunk azonban szignifikáns összefüggést a mért anyagi háttérváltozókkal, ami arra enged következtetni, hogy a zenei fejlesztés a szociális hátrányokból eredő kompenzációban is lényeges szerepet játszhat. A zenei képzés transzferhatásaival és a zenei képességek fejlődésével a következő években alaposabban is foglalkozhatok egy longitudinális kutatás keretében, a Magyar Tudományos Akadémia és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem közös tantárgypedagógiai kutatócsoportjának képességmérési és kognitív pszichológiai munkacsoportjában. Bízom abban, hogy ezt a területet újabb értékes eredményekkel tudjuk majd gazdagítani.

– Az énektanítás és zenei nevelés Kodály-módszerének alkalmazásában hol tart Magyarország, „Kodály országa”?

– Sokkal inkább koncepcióról beszélhetünk, semmint pedagógiai módszerről. Kodály Zoltánnak olyan pedagógiai elvei voltak, amelyek a XXI. században is aktuálisak és örök érvényűek. De időről időre ezeket is szükséges revideálni annak érdekében, hogy a leghatékonyabban szolgálhassák a gyermekek fejlődését, igényeit. Nagy élmény számomra, hogy bekapcsolódhattam az MTA-LFZE Aktív Zenetanulás Kutatócsoportba, amelynek fő célja, hogy a zenei nevelés eszköztárát az éneklést és zenehallgatást kísérő mozgás kreatív integrálásával gazdagítsa.

– A tudományos közéletben is szerepet vállal: a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnökségi tagja, e szervezet országos általános elnökhelyettese. Tapasztalata szerint hogyan ítélik meg a világban a magyar kutatókat?

– Nagyszerű érzés a nemzetközi konferenciákon magyar kutatóként részt venni, hiszen a világban még mindig úgy ismernek minket, mint „Kodály országa”. Kodály Zoltán a mai napig óriási megbecsülésnek örvend a világ minden pontján a zenepedagógusok körében. Így a magyar kutatókat általában övezi egy kis plusz figyelem, könnyebb ismeretségeket kötni, egyből van közös téma, hiszen sokan kíváncsiak a magyar gyakorlatra.

Újszászi Ilona

Fotó: Bobkó Anna

Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Zenei Műhelyének Asztalos Kata a művészeti vezetője: a hallgatói eredményekről itt láthatóak a videó felvételek.

Az Asztalos Katáról szóló korábbi cikket itt olvashatja.

A Nemzet Fiatal Tehetségéről szóló cikk itt olvasható.