Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
A Nobel-díjas Tudósok és Tehetséges Diákok IX. Találkozóján az egyetemi tudományos közösség és a hallgatók számára nyilvános előadást tart Stefan Hell kémiai Nobel-díjas és Arthur Konnerth Agy-díjjal kitüntetett német agykutató 2017. április 21-én, 16 órától a TIK Kongresszusi teremben.
A Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Központ és a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások jövőjéért alapítvány 2017. április 20-22. között rendezi meg a Nobel-díjas Tudósok és Tehetséges Diákok IX. Találkozóját. A tehetséggondozást középpontba állító programon részt vesz Bert Sakmann Nobel-díjas német fiziológus, a Szegedi Tudós Akadémia képzési igazgatója is. A fiziológus 1991-ben Erwin Neher-rel együtt nyerte el az orvostudományi Nobel-díjat a sejtek egyedi ioncsatornáinak működését illető felfedezéseiért és a folt-feszültségzár (patch clamp) méréstechnika kidolgozásáért.
A program részeként 2017. április 21-én, pénteken 16 órától a József Attila Tanulmányi és Információs Központban nyilvános előadást tart Stefan Hell Nobel-díjas német fizikus és Arthur Konnerth német agykutató.
Az előadásokra az alábbi linken lehet regisztrálni: regisztráció
Stefan Hell Nobel-díjas német fizikus 2014-ben Eric Betzig-gel és William Moerner-rel közösen nyerte el a kémiai Nobel-díjat a nanoszkópia területén elért eredményeiért. A doktori fokozatának megszerzése után Heidelbergben, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriumban dolgozott, majd kutatásokat végzett a finnországi Turku Egyetemen és Oxfordban is. 2002-ben a göttingeni Max Planck Biofizikai Kémiai Intézet igazgatója lett, ahol nanobiofotonikai részleget hozott létre. 2003-tól a német rákkutatási központ nagyfelbontású optikai mikroszkópiával foglalkozó részlegét vezeti Heidelbergben. Az úgynevezett STED-eljárást 2000-ben fejlesztette ki. A stimulált emisszió-depléció segítségével a vizsgált mintát nanométerről nanométerre letapogatva lehet megkapni, így az optikai mikroszkópoknál nagyságrendekkel nagyobb felbontású képekhez lehet jutni. Az eljárásnak köszönhetően olyan betegségekben is vizsgálhatóak a fehérje-elváltozások, mint az Alzheimer-, a Parkinson- vagy a Huntington-kór.
Arthur Konnerth német agykutató 2015-ben három másik kollégájával, Winfried Denk-kel, Karel Svoboda-val és David Tank-kel nyerte el az agykutatásban használatos kétfoton-mikroszkóp feltalálásáért és fejlesztéséért az Agy-díjat (Brain Prize). Posztdoktori kutatásainak befejezése után a Müncheni Műszaki Egyetem, a Ludwig Maximilians Egyetem és a Saarland Egyetem élettani intézeteinek professzora volt. 2005 óta az idegtudományok Friedrich-Schiedel Professzora a Müncheni Műszaki Egyetemen. A Leopoldina Német Természettudományos Akadémia, az Academia Europaea és a Bajor Tudományos Akadémia tagja.
A 2017. április 20-22. közötti Szegedi Tudós Akadémiai részletes programja itt elérhető: program
SZTEinfo
