Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az epilepsziás rohamok elektromos kezelési elveinek feltárásáért Berényi Antal idegtudós, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) csoportvezető kutatója kapta az idei Szent-Györgyi Talentum Díjat.
A szakembernek péntek este Bert Sakmann Nobel-díjas német fiziológus, az Agy-díjas (Brain Prize) Arthur Konnerth, valamint Kemény Lajos, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese adta át az elismerést a Szegedi Nemzeti Színházban rendezett gálán.
A Szent-Györgyi Talentum Díjat 2013-ban alapította a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány. Az elismerésre érdemes kutatót az alapítvány kuratóriuma az adott évben Szegedre látogató Nobel-díjas kutatókkal közösen választja ki.
A díjat az elmúlt egy-két évben publikált, nemzetközi szinten is meghatározó felfedezésért adják át. Emellett feltétel, hogy a díjat olyan szegedi tudós kapja, aki - a díj névadójához, SzentGyörgyi Alberthez hasonlóan - a felfedezéséhez kapcsolódó kutatói munka jelentős részét a Tisza-parti városban végezte.
Berényi Antal az SZTE-n szerzett orvosi, illetve orvos-közgazdász diplomát és doktori fokozatot. Előbb látáskutatással foglalkozott Szegeden, majd az Agy-díjas Buzsáki György akadémikus New York-i laborjában dolgozott. A tengerentúlról a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-programjának köszönhetően tért vissza Szegedre, ahol az SZTE Általános Orvostudományi Kar élettani intézetében dolgozik adjunktusként, és irányítja saját kutatócsoportját. Munkájuk középpontjában az idegrendszeri hálózatok aktivitás dinamikájának vizsgálata áll epilepsziás rohamok fejlődése közben.
A betegség a magyar lakosság 1-1,5 százalékát érinti, és harmaduknál a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszeres terápia nem vagy csak korlátozott mértékben hatásos. A szakember által végzett kutatások elvezethetnek egy az epilepsziás rohamok gyakoriságát és időtartalmát csökkentő kezelési eljáráshoz.
MTI
