„A jó a kiváló ellensége” – Mit üzen az EFQM „Elkötelezettség a Kiválóságért” díj az SZTE-ről?

– Mi a kiválóság?

– Törekvés jobbá vagy a legjobbá válni. Ez a kiválóság – véleményem szerint. „A jó a kiváló ellensége.” Ezzel a mondattal kezdődik Jim Collins: Jóból kiváló című könyve. E tömör megfogalmazást azért tartom magam is helyén valónak, mert a gazdasági és társadalmi környezetünkben nagyon sok jó szervezet található. Viszont nagyon kevés az, amely a kiválóságra való törekvés nyűgét és nehézségeit is fölvállalja.

– Tehát a kiválóság: kiemelkedési törekvés a sok jó közül. Milyen teljesítmény-kritérium szükséges ahhoz, hogy a sok jó közül a legjobb lehessen egy szervezet?

– Elengedhetetlenül szükséges egy karizmatikus vezető, aki hisz abban, hogy a szervezet képes olyan teljesítményt nyújtani, hogy akár a legjobbá, a legsikeresebbé váljon a környezetében, illetve a hasonló szervezetek közül.

– A vállalati szférából indult ki a „kiválósági mozgalom”. Ám az ott eredményes modell, a szükséges kritériumok kiterjeszthetőek-e minden más szervezetre is?

– Nemzetközi tapasztalat, hogy felsőoktatási környezetben is megtalálhatóak azok a menedzsment irányzatok, amelyek a múlt század ’80-as és ’90-es éveiben még csak a vállalati szektorban voltak megfigyelhetőek. Ám ezek a módszerek átszivárogtak a felsőoktatási környezetbe is, mert a vezetők felismerték: jól tudnak építeni az intézményfejlesztésben az EFQM Kiválóság kultúra eszközeire, így például a Kiválóság Modellre. Bizonyítja ezt, hogy a brüsszeli központ által minden évben megszervezett European Excellence Award-díjat az utóbbi öt évben felsőoktatási intézmények is elnyerték. Mert a kiválósági modell, ez a szellemiség és alapelv-rendszer jól értelmezhető oktatási környezetben is. Éppen az az excellence-modell nagyszerűsége, hogy nem szektorfüggő. Így minden szervezetet megszólít, amely saját adottságait fejlesztve képes jobbá vagy a legjobbá válni.

– Mi az EFQM Kiválóság Modell három alapvető jellemzője?

– A kiindulópont a Total Quality Management, azaz a TQM, vagyis a „teljes körű minőségirányítás” szemlélete és vezetői módszerének kritériumrendszere. E pillérek közül a 3 legfontosabb: a vevőközpontúság, a folyamatos fejlesztés és a munkatársak bevonása. E hármasság az EFQM Kiválóság Modellben kiegészül például a társadalmi felelősség vállalás irányelveivel, amelyek a mi régiónkban csupán a 2000-es évektől váltak egyre fontosabbá.

– Talán nem túlzás, ha minderről eszünkbe jut, hogy Szent-Györgyi Albert az egyetem küldetéséről szólva kitért a régióval kapcsolatos felelősségvállalás feladatára is? Rektori székfoglalójában, 1940 őszén említette, hogy az egyetem „legősibb hivatása gyűjteni, terjeszteni és gyarapítani az emberi tudást. Második feladata kis számban nevelni a jövőnek tudósokat, akik majdan ezt a hivatást tőlünk átveszik. Újabb eredetű, de nem kevésbé magasztos az egyetemnek harmadik hivatása, nevelni a haza részére polgárokat, akik el vannak látva a szellem fegyverével... A mi egyetemünknek van még egy negyedik különleges hivatása is: hogy a nagy magyar Alföld szellemi központja legyen...”

– Időtállóak ezek a gondolatok ugyanúgy, mint EFQM Kiválóság Modelljének az elmúlt 25 évben is „divatban maradt” kritériumai. Az alapelvekben megfogalmazott üzenetek aktuálisak. A Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület számára az jelenti a kihívást, hogy ezeket az üzeneteket minél szélesebb körben kommunikáljuk, így minél többen érezzék úgy, hogy nekik és róluk is szól ez a kiválóság modell, ami támogató eszköz, amelynek segítségével kiteljesedhetnek, kiemelkedhetnek a többiek közül.

– Mi az oka annak, hogy ilyen ütemben fejlődik az excellence mozgalom?

– A jelenleginél is népszerűbbnek szeretnénk tudni az excellence mozgalmat. Azt szeretnénk, ha a hozzánk csatlakozók nemcsak fellobbanás-szerűen, hanem hosszú távon alkalmaznák az EFQM Minőség Modellt. Az elmúlt válságos időszak bizonyította: leginkább azok a szervezetek képesek túlélni a recessziót, akik fölkészültebbek, mit a többiek. Tehát az EFQM Minőség Modell felkészít a krízis túlélésre is, az excellence mozgalomhoz csatlakozás edzést jelent az ínségesebb időkre, a jövőre is.

– Mit mond az egyetemről az a három terület és projekt, amelyet legutóbb, az EFQM „Elkötelezettség a Kiválóságért” díjra pályázva bemutatott önmagáról az SZTE?

– A jéghegy csúcsa ez a három projekt, vagyis „A szeptikus állapotú betegek felismerése és bizonyítékokon alapuló protokollizált ellátása Sürgősségi Osztályon”; az „Oktatói óraterhelés nyilvántartási rendszerének kialakítása”; valamint „Az intézmény kutatás-fejlesztés és innovációs tevékenységeit szabályozó folyamat és eljárásrend kialakítása”. Hiszen az EFQM Kiválóság Modell alapján az SZTE már korábban végzett önértékelést, rámutatott azokra a problémás területekre, amelyek gátolhatják a továbbfejlődést. Az önértékeléssel felszínre hozott akadályokat felismerve és leküzdve vált érdemessé az SZTE az EFQM „Elkötelezettség a kiválóságért” díjra. Tükrözte azt, hogy határozott stratégia mentén haladva működik az SZTE, s ennek nincs alá és fölérendelt változata, az egyetem egyformán fontos feladatának tartja az oktatást, a kutatást és a gyógyítást. Ezen SZTE-projektek közül kettő úttörőnek tekinthető a felsőoktatási környezetben.

– Mi az értéke az EFQM szervezet „Elkötelezettség a kiválóságért” díjának?

– Üzenet ez a díj a szervezeten belül és kívül egyaránt. Kifejezi a munkatársak számára, hogy az intézmény arra törekszik, hogy a legjobbá és a legsikeresebbé váljon hazai és nemzetközi viszonylatban. De kifelé is üzenet: a régió és a tágabb környezet gazdasági szereplői számára, hiszen a Szegedi Tudományegyetem komoly feladata, hogy az ország gazdasági folyamatait képes legyen kutatás-fejlesztési és innovációs területen támogatni. Így az EFQM „Elkötelezettség a kiválóságért” díj azt üzeni: az SZTE olyan partnerséget tud biztosítani, ami a sikerre vezet.

– Mi ennek az „üzenetnek” a folytatása, a díj elnyerésének a következménye?

– Szövetségünk egyik küldetése, hogy segítsük azokat a partnereinket, amelyek elnyerték az EFQM „Elkötelezettség a kiválóságért” díjat. Így például nemzetközi kapcsolatainkat mozgósítva a nemzetközi gyakorlat tanulmányozásra adunk lehetőséget. Az SZTE vállalása, hogy terjeszti az excellence kultúrát – Szegeden, a dél-alföldi régióban, a felsőoktatási környezetben. Az SZTE nemzetközi viszonylatban is az első 10 között szerepel az EFQM „Elkötelezettség a Kiválóságért” díjasok között, a felsőoktatási környezetet tekintve.

– Mi a dolga az SZTE rektorához hasonló „Ambassador of Excellence – Kiválóság Nagykövet” cím birtokosainak?

– A Kiválóság Nagykövetei Társasága 2016 márciusában alakult meg. E kör tagjának olyan szervezetek karizmatikus vezetőit kértük föl, akik végigvitték cégüket, intézményüket a kiválóság folyamatain, és olyan szaktudással rendelkeznek, ami feljogosítja őket arra, hogy hitelesen közvetítsék az excellence mozgalom értékeit. Az SZTE rektorához hasonlóan a 28 Kiválóság Nagykövet a saját példájával, a saját személyiségével, a munkájával közvetíti az excellence kultúra fontosságát. Így lehetővé teszik, hogy – együttműködve a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesülettel – Magyarországon széles körben ismert és elismert legyen az excellence mozgalom.

Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna