SZTE Info

kezfert

Kézfertőtlenítésre kérik a látogatókat a szegedi klinikákon

Elsőként a Szegedi Tudományegyetem klinikáin kérik a látogatókat kézfertőtlenítésre, az SZTE az országban elsőként csatlakozott az orvostanhallgatók és a rezidensek kampányához, amelynek célja a kórházi fertőzések számának visszaszorítása. A látogatókat a kihelyezett plakátokon is erre buzdítják. A kézfertőtlenítő berendezéseket heteken belül felszerelik a fekvőbeteg-intézetekben, a bejáratnál lehet majd kezet fertőtleníteni.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A kórházi fertőzések számának visszaszorítását szeretné elérni az orvostanhallgatók és a rezidensek, szövetségük felhívásához elsőként csatlakozott a Szegedi Tudományegyetem. Az SZTE fekvőbeteg-ellátó intézményeinek bejáratánál heteken belül felszerelik a kézfertőtlenítő berendezéseket, amelyeket reményeik szerint minden látogató használni fog majd.


kezfert_univ_oldalraA Magyar Rezidens Szövetség és a négy magyarországi orvosképző egyetem hallgatói önkormányzata által indított Tiszta kézzel – Tiszta lappal Mozgalom kezdeményezéséről és az SZTE csatlakozásáról csütörtökön tartottak sajtótájékoztatót Szegeden.


Facskó Andrea professzor, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnöke elmondta: 150 évvel ezelőtt Semmelweis Ignác, a pécsi egyetemen dolgozó magyar orvos felfedezésével hozzájárult ahhoz, hogy felszámolják a gyermekágyi lázat. Az akkor fiatal orvos azt vette észre: a fertőzést az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, hogy a kórbonctanról átjártak a szülészeti osztályra, és nem fertőtlenítették a kezüket a várandósok vizsgálata előtt. Ez a felfedezés rendkívül okos, logikus gondolkodás nyomán jött létre, mutatott rá Facskó Andrea. Hozzátette: a másik, 1928-as felfedezés Flemming nevéhez fűződik: egy bakterológiai tenyésztés bepenészedett, és másnapra a bektériumok továbbnövekedése megszűnt. Ez volt az antibiotikum felfedezése. Fleming ezért Nobel-díjat adott 1945-ben, sajnálatos módon Semmelweis Ignác nem. Az antibiotikumok az egyik emberről a másikra terjedő fertőzéses betegségek terápiájára kiválóan alkalmazhatóak, és a baktériumok gyorsan, könnyen terjednek: akár simogatással is továbbadhatók. Ezért is fontos a klinikai központ vezetése számára, hogy a látogatókra és a betegekre egyaránt gondoljanak. A kórházban ugyanis nem elegendő a kézmosás, ezért is teszik mindenki számára elérhetővé a kézfertőtlenítőket.


kezfert_webreBari Ferenc, az Általános Orvostudományi Kar dékánja azt mondta: rá kell döbbenteni a klinikai központba érkezőket, hogy a legyengült immunrendszerű betegeknél akár potenciális veszélyforrást is jelenthetnek. Ezekről plakátokon tájékoztatják a látogatókat, amelyeken felhívják a figyelmet a kézfertőtlenítés fontosságára. A dékán azt szeretné, ha a kampánynak a klinika vezetői lennének az arcai, ez által személyesebbé tehető az emberek megszólítása.


A Magyar Rezidensszövetség elnöke, Sipka Balázs azt mondta: bíznak abban, hogy ezzel jó irányban tudják változtatni az egészségügyi rendszert.


Az első kézfertőtlenítő már használható a szülészeti és nőgyógyászati klinika magasföldszintjét, a tervek szerint a szegedi egyetem többi fekvőbeteg-intézményének főbejáratánál is heteken belül elhelyezik a kézfertőtlenítőket, emellett minden kórteremben lesz fertőtlenítő. Ehhez több száz adagolót kell majd rendszeresen újratölteni, de Bari Ferenc dékán szerint ennek költsége még mindig jóval kisebb, mint a fertőzést kapott betegek gyógyításának költsége.

 

SZTE-Info

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. március 24.

nyito_Nemeth_Aniko

Az SZTE Füvészkert felújítása és működtetése mellett a gyermekek és fiatalok környezettudatosságra nevelése, valamint az ismeretterjesztés terén is sikeres intézményvezetői munkája elismeréseként Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapott Németh Anikó. A Füvészkert igazgatóját munkájáról és a botanikus kert növénygyűjteményeiről is kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.