Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A rovásírásról az SZTE professor emeritusa, az akadémikus Róna-Tas András a Magyar Tudomány Ünnepén tartott előadást, amelynek video változata elérhető. A rovásábécé kialakulásának történetét felfejtve igazolta az SZTE kutatója: a rovásírás egyik legrégebbi magyar nyelvemlékünknek tekinthető.
Sokan tudják, hogy a székelyek között fennmaradt egy régi, eredetileg rovással fába rögzített írás. Az írásról és eredetéről azonban sokféle, sokszor egymásnak is ellentmondó legenda és nézet terjedt el.
A székely-magyar rovásírás izgalmas történetének eredt nyomába a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa, Róna-Tas András. A szegedi akadémikus hosszú kutatói pályája során számos eurázsiai írásrendszert és nyelvet vizsgált, és több könyve jelent meg a magyarság őstörténetéről, korai műveltségéről.
Róna-Tas András, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa, Széchenyi-díjas akadémikus. Osztrák, német, angol, olasz és amerikai egyetemek vendégprofesszora volt. Fő kutatási területe a török és mongol nyelvek és népek története valamint a magyar őstörténet. A magyar nyelv török jövevényszavairól írott monográfiája 2011-ben jelent meg. A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az MTA székházában tartott előadásán a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusának szegedi tanítványai és itteni munkatársai is megjelentek.
A Magyar Tudomány Ünnepe programjaként az MTA székházában tartott előadásában Róna-Tas András először elhelyezte rovásírásunkat a világ írásrendszerei, a különféle írástípusok, majd szorosabban az eurázsiai rovásírások között. Ezután izgalmas nyomozás következett: rovásírásos emlékeink alapján lépésről lépésre követte egészen a korai Árpád-korig visszafelé a rovásábécé változásait. Helyreállította a 11–12. századi rovásírás ábécéjét és szerkezetét, majd megvizsgálta az írásrendszernek a honfoglalás kora előtti forrásait. Mindezek alapján Róna-Tas András állítja: a rovásírás az egyik legrégebbi magyar nyelvemléknek is tekinthető.
Róna-Tas Andrásnak a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott előadása megtekinthető az mta.hu honlapon, itt.
SZTEinfo – Forrás: mta.hu
Fotók: mta.hu/Mudra László
