Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem közel 440 millió forintot nyert az anyagcserével összefüggő betegségek elméleti folyamatainak tisztázására. A projekt során többek között tanulmányozzák a szívelégtelenség kiváltó okait, a szívkárosodást megelőző folyamatok kórélettani hátterét, a szívizom betegségek genetikai hátterét.
Az anyagcsere folyamatok zavara meghatározó a leggyakoribb emberi betegségekben, mint a cukorbetegség, érelmeszesedés, stroke és a szívelégtelenség. A projekt során a kutatások célja az anyagcserével összefüggő betegségek elméleti folyamatainak tisztázása – tudtuk meg Prof. Dr. Varró Andrástól. Az „Új molekuláris mechanizmusok, diagnosztikus és terápiás célpontok metabolikus és kardiovaszkuláris kórképekben” című, GINOP-2.3.2-15-2016-00006 számú projekt szegedi szakmai koordinátora elmondta: a tudósok az anyagcsere betegségek kardiovaszkuláris vonatkozásait vizsgálják. Tanulmányozzák a szívelégtelenség kiváltó okait, a szívkárosodást megelőző folyamatok kórélettani hátterét, a szívizom betegségek genetikai hátterét, az anyagcsere betegségekkel összefüggő agykeringési, légúti betegségeket és őssejt kutatásokat is végeznek.
A 2016 októberében kezdődő, 2020. szeptember végéig tartó kutatási program résztvevői a klinikailag nem, vagy csak részben megoldott problémákra keresnek molekuláris magyarázatokat és azok alapján állítanak fel új diagnosztikai és kezelési lehetőségeket.
A projekt vezető intézménye a Debreceni Egyetem. A Szegedi Tudományegyetem mellett konzorciumi partner a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont.
