Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A tizenötödik Nobel-díjas előadás hangzott el 2015. november 6-án a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központban. Eric Wieschaus, amerikai genetikus és embriológus több száz tudós jelöltnek mutatta be kutatási területét.
Immár hatodik alkalommal rendezte meg a Nobel-díjasok – Tehetséges Diákok Találkozóját a Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány. A 2015. november 6 és 7 közötti rendezvénysorozaton több mint 15 elismert kutató előadásait hallgathatták meg a természettudományok iránt érdeklődő középiskolások és egyetemisták.
Multigenerációs iskolarendszer a Szegedi Tudós Akadémia
A nagyszabású rendezvény megnyitóján Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Bari Ferenc, az Általános Orvostudományi Kar dékánja, Ormos Pál, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója, és Varró András a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte a résztvevőket. A rendezvényen Hegyi Péter, a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány kuratóriumának titkára elmondta: a Szegedi Tudós Akadémia felállításával egy új, XXI. századi multigenerációs iskolarendszer felállítása volt a céljuk. Hozzátette: feladatuk a tehetséges tanulók külföldre vándorlásának visszaszorítása, és egy olyan képzés kialakítása, mely a legtehetségesebb diákoknak 16 éves kortól 20 éven át biztosítja a megfelelő lehetőségeket.
 |
| Eric Wieschaus Nobel-díjas tudós tartott előadást az SZTE-n - GALÉRIA |
Több száz fiatalnak tartott előadást a Nobel-díjas tudós
Eric Wieschaus tanulmányait az indianai South Bend-i katolikus elemi és középiskolában végezte. Zongorázott és festett, művészi pályára készült. Egy nyári természettudományi programban nyert betekintést egy élettani labor működősébe, ekkor döntött úgy, hogy biológus lesz – ismertette Bari Ferenc, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja. A Nobel-díjas kutató méltatásában kiemelte: Eric Wieschaus felsőfokú tanulmányait a katolikus Notre Dame Egyetemen kezdte, ahol embriológiai kutatásokkal foglalkozott. Diplomája megszerzése után tanulmányait a Yale Egyetemen folytatta, ahol muslicaembriológiával foglalkozott. Doktori fokozatot szerzett, majd posztdoktori ösztöndíjjal Zürichben kezdte kutatói pályáját. Az embriók fejlődését szabályozó gének felfedezéséért 1995-ben megkapta az orvostudományi Nobel-díjat.
A VI. Nobel-díjasok – Tehetséges Diákok Találkozóján Eric Wieschaus több száz fiatalnak tartott előadást, melyben az embrionális sejtfejlődéssel kapcsolatos kutatásait ismertette. Az amerikai genetikus és embriológus Zürichben kezdte kutatói pályáját, ahol a muslicasejtek kultúrában való tenyésztésével és genetikai mozaik embriók létrehozásával foglalkozott. Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriumban kezdett el olyan mutációkat keresni, amelyek befolyásolják a Drosophila-embriók fejlődését. Kutatótársával, Christiane Nüsslein-Volharddal ultraibolya fénnyel és mutagén vegyszerekkel kezelve a muslicákat 27 ezer sejtvonalat vizsgáltak végig és végül 139 olyan gént azonosítottak, amelyek egyértelműen szabályozták a korai fejlődést. Hasonló, mutációkereső vizsgálatokat végzett Amerikában svájci feleségével, a lárvákat befolyásoló anyai hatásokat szabályozó géneket kutatva. Az amerikai tudóst a korai embrionális fejlődés genetikai szabályozását illető felfedezéseiért 1995-ben orvostudományi Nobel-díjjal ismerték el.
A nemzetközileg elismert tudóssal a diákok kötetlen körülmények között is találkozhattak, a tudós a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban és a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnáziumban is meglátogatta a fiatalokat.
Elismert kutatók és tudós jelöltek ismertették tudományos témáikat
Eric Wieschaus mellett más elismert kutatók előadásait is meghallgatták az érdeklődők. Sahin-Tóth Miklós, a Bostoni Egyetem professzora a hasnyálmirigy-gyulladás genetikai kockázatait ismertette, majd Gertrud Schüpbach beszélt kutatói munkásságáról, melynek során légypeték fejlődését, valamint ezeknek különböző mutációját kutatja. Eric Wieschaust és Sahin-Tóth Miklóst november7-én, szombaton az SZTE Doctor Honoris Causa címmel tüntették ki. Erről itt olvashat.
A rendezvény délutáni szekcióiban a részt vevő diákok többek között a neurológia, a genetika, a bioelektronika és a molekulársi biológia legújabb kutatási eredményeiről hallgathattak beszámolókat a különböző tudományterületek elismert kutatóitól, a Szegedi Tudós Akadémia mentoraitól. November 7-én pedig a Szegedi Tudós Akadémia kiemelkedő tehetségei, a Szent-Györgyi Ifjak számoltak be kutatási eredményeikről.
SZTEinfo
