Automata csőpostarendszer lép szolgálatba a szegedi klinikán

Naponta 1400-2000 vér- és egyéb humán mintát elemeznek a Szegedi Tudományegyetem Laboratóriumi Medicina Intézetében. Ezek közül körülbelül 400 mintáról sürgősséggel kell véleményt mondani – tudtuk meg Földesi Imrétől, az SZTE ÁOK Laboratóriumi Medicina Intézetét vezető egyetemi docenstől azon a 2015. március 3-i sajtótájékoztatón, amelyen a minőségi mintaszállítás most kiépülő rendszerét mutatták be.

1 óra helyett néhány perc alatt

A mintákat eddig az ezzel megbízott klinikai munkatársak szállították az egészségügyi intézmény különböző pontjairól a laboratóriumba, vagy az SZTE Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézetbe, átlagosan 1 óra alatt. A betegellátásban felvetődő feladatok gyorsabb és hatékonyabb megoldását biztosítja a most kiépülő csőpostarendszer, amelynek segítségével például a vérminta néhány percen belül a laboratóriumba ér majd.

48 millió forintból, több ütemben alakítják ki a minőségi mintaszállítást szolgáló automata pneumatikus csőpostarendszert a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában.

A sajtótájékoztatón készült képek itt megtekinthetők

Új logisztikai rendszer

E beruházás rész lett az Infrastruktúra-fejlesztés a szegedi egészségpólusban elnevezésű programnak – közölte a projektvezető. Tapasztó Sándor elmondta: ez a modern logisztikai rendszer első lépésként a 265 ágyas új klinikát, a már meglévő és most felújítás alatt lévő 410 ágyas tömböt – például a véradó helyet, az ambuláns osztályokat, a betegellátó kórtermeket, a fogadó és adminisztrációs irodákat – kapcsolja össze az SZTE Általános Orvostudományi Kar Laboratóriumi Medicina Intézettel, illetve az SZTE Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézettel.

A csőpostarendszernek a legkorszerűbb változatát építi ki a szegedi klinikán a Klimex Medical Kft. A cég ügyvezetője, Lászlóffi Miklós prezentációjában animációs módszerrel mutatta be, hogyan működik majd a több mint 1 kilométer hosszúságú csőpostarendszer.

Másodpercenként 3 méter

 A földbe, a falra és a falban elhelyezett csőrendszerben a mintákat és az azokhoz tartozó dokumentációt tartalmazó kapszulákat a levegő szívó és fújó hatásával mozgatják, a rendszert ipari számítógép vezérli. A csőpostarendszerben minden szállítható, ami belefér a 160 milliméteres kapszulába. A különböző állomásokról 16-20 kapszula mozgatható a csőrendszerben, a mintával és dokumentumokkal tele kapszula másodpercenként 3 méteres sebességgel halad, míg az üres tartály 6 métert tesz meg 1 másodperc alatt. A rendszer jól automatizálható. A csőpostát használó munkatársak folyamatos oktatásával, a karbantartással minimalizálható a hibák száma – hangsúlyozta a szakember. A cégvezető elárulta: a Debreceni Egyetemhez tartozó kórházban jól vizsgázik a csőpostarendszer. Az SZTE új logisztikai rendszerének első üteme (összesen 4 vonal) 2015 márciusának végére épül föl, majd akár néhány nap múlva üzembe is állítható, vagyis idén tavasztól működni kezd. A szeged automata pneumatikus csőpostarendszerhez tartozó központ 64 vonal kezelésére képes, így a logisztikai hálózat bővíthető.

75 százalékos készültség

A 14,5 milliárd összeköltségvetésű uniós támogatottságú nagyprojekt részeként az SZTE déli klinika kertjében korszerű magkórház formálódik: az akut ellátások többsége egy épülettömbbe kerül, folyamatosa korszerűsítik a már meglévő 410 ágyas klinikát. A projektvezető, Tapasztó Sándor összegzett: a munka 75 százalékával készültek el, eddig 10,86 milliárd forintot már kifizettek.

A legmodernebb logisztikai rendszer szolgálja a betegellátást az újklinikán című sajtóközlemény itt olvasható.

Korábban írtuk a TIOP-2.2.7-07/2F/2-2009-0008; Infrastruktúra-fejlesztés a szegedi egészségpólusban projektről.

SZTE-info – Újszászi Ilona

Fotó: Ócsai Gábor