Áder János előadást tartott és megnézte a „zöld” Szegedi Tudományegyetemet

„A klímaváltozás egyszerre tudományos kérdés és környezetvédelmi ügy is, mely gazdasági, politikai és diplomáciai területeket egyaránt érint” – mondta Áder János. A köztársasági elnök 2015. március 31-i munkanapjának délutánját a Szegedi Tudományegyetemen töltötte. Látogatásával elismerését is kifejezte, hogy a Szegedi Tudományegyetemen a környezetvédelem ügyét a középpontba állítják, miközben – a megújuló energiaforrásokat hasznosító beruházásai is hozzájárultak ahhoz, hogy – az SZTE a világ top 20 legzöldebb egyeteme közé tartozik.

Egyetemi hallgatók és oktatók előtt a klímaváltozásról tartott előadásával a köztársasági elnök hangsúlyozta, miért fontos a civil érdekek megfogalmazása, a szemléletváltás, melynek lényege: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” 

Földtörténeti utazás

„A Föld hőmérséklet változásában az első 40 ezer évében rendszeres ciklikus mozgás figyelhető meg, majd mintegy tízezer évvel ezelőtt ez a ciklikus mozgás megszűnik. Majd az antropocén korszakban először történik meg a Föld életében az, hogy a klímaváltozás, az életfeltételek gyors változása, a fajok kipusztulás nem külső tényező miatt történik meg, hanem egyetlen faj működésének eredményeként” – ismertette Áder János előadásában.

A Föld népességének növekedése, az urbanizáció változása, a szén-dioxid kibocsátás, a műtrágya felhasználás mértéke, az energiafelhasználás, a vízfelhasználás, az óceánok savasodása 1750-től gyorsuló növekedésnek indult, de a lényeges ugrás a második világháború után következett be – szögezte le Áder János. A tudósok szerint ennek következménye, hogy a Föld nem tudja már azt az egyensúlyi állapot fenntartani, amit korábban. „Ma már a Föld szisztéma nem alkalmas arra, hogy a korábbi egyensúlyi állapothoz visszatérjünk. A nagymértékű környezetszennyezés, a Föld népességének megháromszorozódása, az ember által okozott változások következménye a természeti katasztrófák számának emelkedése” – ismertetett svéd kutatási eredményeket.

Áder János előadást tartott és megnézte a „zöld” Szegedi Tudományegyetemet - GALÉRIA

Az urbanizáció problémája

A köztársasági elnök előadásában az urbanizáció problémájára is felhívta a figyelmet.

1950-ben 8 olyan város volt a világban, melynek népességszáma az 5 milliót meghaladta. 2015-re ez a szám 69-re emelkedett. 1950-ben Európában 4 ilyen város volt, ez a szám 2015-re sem emelkedett, ám Ázsiában 2- ről 45-re nőtt.

„A városok adják a szennyező kibocsátás 75%-át. Az urbanizációs folyamat egyre gyorsul, néhány évtized múlva a Föld lakosságának háromnegyede városlakó lesz, ami tovább növeli a szennyezőanyag kibocsátást. Ez nagyon súlyos vízellátási, egészségügyi, szociális, oktatási, demográfia, infrastrukturális problémákat vet fel” – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

2014-ben a három legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátó Kína, az USA és Európa volt. Az üvegházhatású gázok kibocsátásában 1980 óta Kínában látványos, drámai emelkedés, az USÁ-ban stagnálás, az Európai Unióban markánsabb stagnálás és kismértékű csökkenés figyelhető meg – tudtuk meg az előadásból. Áder János kiemelte: ennek következménye, hogy egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok lesznek, világ egyik felén nő az aszályos területek nagysága, másik részén egyre több helyen lesznek árvizek.

A klímaváltozás közvetlen hatása, hogy társadalmi folyamatokat is beindít. Példaként említette a köztársasági elnök a tunéziai éhséglázadást és a szíriai polgárháború is.

Sikernek nem mondható a kiotói megállapodás

1997-ben 38 ország vállalta, hogy mintegy 5%-kal csökkenti a szén-dioxid kibocsátást. Ezen belül az Európai Unió 8, Magyarország 6%-ot vállalt.

De siker vagy kudarc a kiotói egyezmény? Az aláíró országokban összességben nem nőtt a kibocsátás. De azok az országok, melyek mentességet kaptak, vagy amelyek nem vettek részt az egyezményben, összességében azt a helyzetet idéztek elő, hogy mintegy 30%-kal nőtt az széndioxid kibocsátás a kiotói megállapodás aláírása óta. „Sikeresnek ilyen szempontból ezt tekinteni nem lehet” – jelentette ki a köztársasági elnök.

Szkeptikusok persze vannak a klímaváltozás megítélésben is. Úgy érvelnek, hogy az emberi hatás minimális, tudományos bizonyíték nincs, az egész nem más, mint tudományos manipuláció. Az elmúlt 15 évben a globális felmelegedés lefékeződött – mondják a szkeptikusok. „Ezeken az érveken el kell gondolkodni, de attól még a tényeken nem változtatnak. Komolyan kell venni a klímaváltozás problémáját – húzta alá Áder János. – Az Európai Uniónak nincs szégyenkezni valója az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban, hiszen az EU összességében, tehát a 28 tagállam együtt, csökkentette az elmúlt 2 évtizedben a szén-dioxid kibocsátását”.

Magyarországnak mintegy 6%-kal csökkent a szén-dioxid kibocsátása, mely javítja az EU mérlegét. „Az Európai Unió tagországaiban egy jelentős csökkenés történt, 2020-ra 20%-os mérséklést tervez az Unió. Ez biztosan meglesz, és a 2030-as 40%-os csökkentés is ma reális célnak tűnik” – mondta bizakodva.

A víz és klímaváltozás problémái

A klímaváltozások hatásának 80%-a vízzel függ össze. Az emberek globális mértékben változtatják meg a vízrendszereket, a globális változások mindenütt exponenciális, és a klímaváltozásnak nagyon súlyos társadalmi következményei jelentkeznek – idézte Szöllősi-Nagy András jeles szakértő gondolatait az előadó.

Az vízfelhasználás 70%-a mezőgazdasági, 20%-a ipari, a maradék lakossági. Az elmúlt 20 évben a vízfelhasználás meghatszorozódott. Ezt látványosan mutatja például az Aral-tó zsugorodása, az óceánok savasodása. Mindez teljes ökoszisztémák összeomlásához vezet. 1970 és 2012 között 9000 vizes katasztrófát rögzítettek a világban, ennek eredménye közel 2 millió hallott – tudtuk meg az előadásból.

Pozitív példa: az ózon réteg vastagodása

„Az ózon réteg vastagodása mutatja, hogy ha van közös összefogás és politikai szándék, akkor akár sikereket is elérhetünk” – fogalmazott a köztársasági elnök.

Az ózon oxigénből keletkezik a napsugárzás hatására és védőpajzsként funkcionál. A sztratoszférában egyetlen klór molekula 100 ezer ózon molekulát tesz tönkre, melynek végeredménye, hogy 1 %-os ózonréteg csökkenés után 2%-kal megnő az UVB sugárzás. Hosszú viták és tudományos vizsgálatok után a Montrealban megkötött megállapodást követően 90%-kal csökkentették ezeknek a gázoknak a termelését. A jó hír, hogy kutatók szerint az elmúlt 25 év után tavaly elkezdetett újra vastagodni és erősödni az ózonréteg – emlékeztetett Áder János.

Fel kell készülni a katasztrófákra

„Az adatok világosan mutatják, hogy a globális hőmérséklet emelkedik. Tudományos konszenzus, hogy ebben az üvegházhatású gázoknak kiemelkedő szerepe van. Az is világos, hogy egyetlen ország ezt a problémát nem tudja megoldani. Legalább a három fő kibocsátónak meg kellene állapodnia, s ez jelentős csökkentéshez vezetne. Önmagában csökkenteni az emissziót ma már nem elég, fel kell készülni a katasztrófákra, ez Magyarországra is igaz” – összegzett Áder János. A köztársasági elnök az SZTE polgárai számára tartott előadását – a szénerőművek hatását firtató hallgatói kérdésre adott válasszal, illetve – Gábor Dénes idézetével zárta: „Eddig az ember magával a természettel küzdött; mostantól a saját természetével kell megküzdenie.”

Séta Szegeden és a TIK-ben

Szétnézett az SZTE felújított, üvegtetejű átriumával és energiatakarékos megoldásaival példaszerű Dugonics téri épületében is Áder János. A magyar államfő Szabó Gábor rektor és kíséretük társaságában lesétált az SZTE úgynevezett központi épületének a lépcsőjén, majd a Dugonics és Árpád téren át, a Szentháromság útján és a Vitéz utcán gyalogolva ért az Ady térre.

„Szegeden kezdődött az 1956-os forradalom” – mutatta az SZTE Bölcsészettudományi Kar történelmi időket látott épületét a rektor az államfőnek. A szomszédos, a XXI. század színvonalához méltó, de a „legzöldebb egyetemi épületnek is nevezhető” József Attila Tanulmányi és Információs Központban az igazgató, Gyarmati László kalauzolta a rangos vendéget. A köztársasági elnök arról is személyes tapasztalatot gyűjthetett, hogy népszerű találkozóhely is a TIK, ahol a zsivaj jelezte: a XX. Tavaszi Állásbörzén találkoznak és jót beszélgetnek a leendő munkahelyet kereső egyetemisták és a kiváló munkaerőt kereső cégek.

Az TIK „zöld kommandója”, a „zöld akciók” eredményeit grafikonokon is bemutatta az igazgató. A használati melegvíz optimalizálsáról és a takarékosan működtethető világításról képeket vetített, majd megtekintették az épület tetején a kazánházat.

„A szegedi szennyvíz hőenergiáját fűtésre és hűtésre is alkalmassá alakító rendszer kiépítése heteken belül elkezdődik” – vetítette előre Gyarmati László a TIK „zöldülésének” újabb állomását.

Unikum a vízgőzmérő műszer

Gyalogosan, a szegedi Hősök kapuja mellett is elhaladva sétált Szabó Gábor és Áder János az SZTE Bolyai épületébe. Az alagsori fotoakusztikus laboratóriumban hosszan időzött a környezetvédelem kérdéskörét a szívügyének tekintő köztársasági elnök. Érdeklődve hallgatta a doktorjelölt kutató, Tátrai Dávid ismertetőjét az itteni munka mögötti folyamatokról: például a MOZAIK és a JAGOS-programról, az ezekhez kapcsolódó szegedi fejlesztésekről.

A vízgőzmérő műszer jelentőségét Bozóki Zoltán, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Fizikus Tanszékcsoport MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport tudományos tanácsadója Szabó Gábor fizikus akadémikussal együtt érzékeltette. Többek között elmondták az államfőnek, hogy a Szegedi Tudományegyetemen fejlesztett műszer – „versenytársaival” szemben – minden repülőgépen elhelyezhető, s a gépmadár le és felszállása idején ugyanúgy méri a levegő vízgőztartalmát, mint a legnagyobb magasságát elérve. Az így összegyűjtött adatokból messzemenő következtetéseket lehet levonni a légszennyezésről. Sőt: azt is elárulták, hogy e műszer már 60 repülőgépen szolgálja az emberiséget.

Az államfő örömét fejezte ki, hogy a készülő szakdolgozata miatt épp a laborba konzultációra érkező III. éves fizikus hallgató, Bors Noémi elárulta: nemcsak a fiúk érdeklődnek a fotoakusztikai témák, a fizika iránt.

Búcsúzóul Áder János köztársasági elnök gratulált Szabó Gábor rektornak a Szegedi Tudományegyetem „zöld sikereihez”!

SZTEinfo – szöveg: Gajzer Erzsébet, Újszászi Ilona

Fotók: Herner Donát, Újszászi Ilona