SZTE Info

Menni vagy nem lenni

Goretic Péter és Lennert Móger Tímea Menni vagy nem menni című filmjét a 19. Őszi Kulturális Fesztivál keretében tekinthette meg a szegedi közönség.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Mi sül ki abból, amikor egy vajdasági kis község – Doroszló –, egy költőnő, Lennert Móger Tímea, egy fiatal rendező, Goretić Péter, valamint profi színészek összefognak, és együtt egy 21. századi témát feldolgoznak? Ez derült ki 2014. október 7-én este a szegedi Millenniumi Kávéház és Klubban, ahol a VMDK Szegedi Tagozata és az Areión Kulturális Egyesület szervezésében vetítették le a filmet, majd a forgatókönyvíró, Lennert Móger Tímea, a stábfotós, Stock János és a moderátor, Wilhelm József beszélgetése során betekintést engedtek a színfalak mögé, illetve a vajdasági magyarok helyzetéről is érdekes dolgokat árultak el.

Sajnos Goretić Péter tanulmányai miatt nem tudott jelen lenni, de így is sikerült a forgatás során átéltekről beszámolót kapni.

Lennert Móger Tímea elmondta, hogy az egész film körülbelül két hónap alatt állt össze, minimális költségvetésből. A téma, amit feldolgoz, rendkívül aktuális, hiszen a fiatalok legnagyobb százaléka külföldön képzeli el a jövőjét. A film pontosan azt a helyzetet mutatja be, amikor egy szerelmes pár egyik fele, jelen esetben a férfi, Jani, akit Dévai Zoltán alakított, szeretne szerencsét próbálni külföldön, ezzel szembe a nő, Juli (Lőrincz Tímea) inkább maradna a barátok és a család jól megszokott környezetében. Ha valaki arra számít, hogy a film megnézése után választ kap erre a sokakat foglalkoztató dilemmára, csalódni fog, hiszen épp ez a csattanója és mondanivalója is egyben, hogy mindegyik utat lehet választani, de ezt minden ember saját maga tudja csak eldönteni.

Wilhelm szerint sem adja meg a választ egyértelműen, viszont sokadik nézésre a maradás mellett van a nagyobb hangsúly.

Mivel a film készítői is ebből a közegből származnak, így tisztában vannak azzal, hogy ez napi beszédtéma Vajdaságban is, mert van, hogy a gazdasági háttér miatt, esetleg a karrierépítést szem előtt tartva mennek külföldre a fiatalok, és kevésbé jellemző ott, hogy valaki divatból induljon neki a nagyvilágnak. A legnagyobb baj nem is azzal van, hogy Doroszlón minden családban akad egy olyan ember, aki elment, hanem az, hogy a fiatalok nem nagyon akarnak hazatérni. Kiss Judit Szó című, Szabó Szilvia előadásában hallott verse is jól szemléltette egy magyar helyzetét bárhol a világban.

A filmet először a Zombori Moziban mutatták be 2014. június 26-án, majd Zentán, Doroszlón, Bezdán, illetve legutóbb Szegeden. Érdemes megtekinteni az alkotást, hiszen manapság szinte mindenkit érint valamilyen formában a külföldön való letelepedés.

 

SZTEinfo – Fürész Aliz

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.