SZTE Info

„A kábítószer-függőség egy fétistárgy” – Zacher Gábor tartott előadást az ETSZK-n

Egész délutános Egészségnapot tartottak 2014. november 5-én az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar „A” épületében, melynek keretein belül számtalan érdekes program és előadás várta az érdeklődőket. Zacher Gábor toxikológus főorvos a kábítószer-függőségről adott elő.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2014. november 5-én Egészségnapot tartottak a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Karának „A” épületében. A hallgatókat színes programok, egészségügyi mérés, véradás, sógyurma és Avon-tanácsadás várták. A nap során továbbá érdekes és tanulságos előadásokat is tartottak, melyek igen népszerűek voltak. Különösen igaz volt ez Zacher Gábor toxikológus főorvos előadására, amely annyi érdeklődőt vonzott, hogy egy másik termet is meg kellett nyitni a hallgatóknak, ahol kivetítve követhették a beszédet.

– A kábítószer-függőség egy fétistárgy, amit nehezen tudunk kezelni – ezekkel a szavakkal nyitott Zacher Gábor, és rögtön meg is magyarázta kijelentését: a függőség ezen formájára az emberek többnyire csak közhelyekkel vagy a konkrét helyzetben használhatatlan tanácsokkal tudnak reagálni. Ugyan sokakkal megtörténhet, hogy egy buliban belecsempésznek valamit az italukba, ám a droghasználat jellemzően kínálással kezdődik. – Ezekben a döntésekben pedig egyedül vagyunk, és csak az addig elraktározott ismereteinkre támaszkodhatunk – jegyezte meg a főorvos, így adva indokot a megelőzés fontosságára.

Az előadó azonban azt is leszögezte, hogy a droghasználat még nem egyenlő a függőséggel. A két állapot között nagy távolság van, ám az gyorsan el tud fogyni, ha az ember nem vigyáz. A kábítószer használata tehát nem jelenti azt, hogy az illető beszámíthatatlan vagy bűnöző. Pedig a magyar nyelvben már maga a „függés” is negatív konnotációjú szó. – Magyarország a 10 millió függő országa – fogalmazta meg Zacher Gábor azt a fényt, hogy a mai világban mindenki függésben van. A káros szenvedélyeken túl ugyanis függünk az áramellátástól, a szociális rendszertől és még sok mástól is. A probléma megoldásában a kulcsszó a beszélgetés. A fiatal, valamint a felnőtt generációnak nyitnia kell egymás felé, hogy kommunikálni tudjanak. Mindkét fél tud tanulni a másiktól, ha nem elítéléssel és elutasítással fogadják a drogfogyasztás témáját.

A hallgatóság ezenfelül azt is megtudhatta, hogy nem érdemes „kemény” meg „könnyű” drog között különbséget tenni. – Ezeket nem szabad elválasztani egymástól, mert a hozzászokási potenciáljuk ugyanolyan – mondta az előadó.

Ráadásul a mai dizájnerdrogok összetevői nagyon gyorsan változnak, és sem a felhasználó, sem a díler nem ismeri pontosan a kiváltott hatást. Éppen ezért sokkal veszélyesebbek, mert nem lehet meghatározni azt az adagot, ami még nem okoz kárt. – Ezek a szerek csak egy dolgot csinálnak biztosan: megváltoztatnak anélkül, hogy a folyamatot befolyásolni tudnád – figyelmeztetett Zacher Gábor, aki elismerte: nemet mondani nem könnyű, ám mégis meg kell próbálni.

 

SZTEinfo – Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.