SZTE Info

Magyarországi PISA-sokk?

A PISA-vizsgálat eredményeit elemezték a felsőoktatás és a kutatás igényeinek tükrében azon a nyilvános konferencián, amelyet az MTA Székházában rendezett az Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága. A tavaly decemberben nyilvánosságra hozott, 2012-es nemzetközi tanulói teljesítménymérésről az SZTE médiumai is cikkeztek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A 2000 óta háromévente elvégzett PISA (Programme for International Student Assessment) filozófiája szerint a legfrissebb tudományos eredményeket felhasználva az oktatáspolitika számára is hasznos adatokat szeretne szolgáltatni.

 

AZ MTA-elnök a közoktatás és a kutatás kapcsolatáról


„A magyar diákok szövegértési, matematikai és természettudományos teljesítménye a 2012-es felmérést megelőző, három évvel korábbi adatokhoz képest romlott. Ennek értékeléséhez kritikai érzékre és társadalmi felelősségre van szükség” – hangoztatta a nagy érdeklődéssel kísért eseményen elmondott köszöntőjében Pálinkás József – olvasható az mta.hu oldalon.

Az MTA elnöke az elmúlt időben több fórumon, például az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottsága ülésén és egy, a közelmúltban az Akadémián rendezett nemzetközi műhelykonferencián is beszélt a PISA-sokkról, az oktatás tudományos kutatásokkal való támogatásának jelentőségéről és arról, hogy a humán-, és természettudományos közoktatás minőségének milyen meghatározó szerepe van a felsőoktatási képzés színvonalának alakulásában”. Az MTA elnökének álláspontjáról részletesen olvashat itt:


Pálinkás József szerint a tudományhoz hasonlóan az oktatásban is integráló szemléletre van szükség, hiszen a PISA-vizsgálatban mért területek elválaszthatatlanok egymástól. A PISA-felmérés eredményei kapcsán arra is figyelmeztetett, hogy a magyar diákok körében nem csupán a gyengén teljesítők aránya magas – a nagyon magas képességszintek tekintetében is rosszak a magyar eredmények. Végül azt hangsúlyozta, hogy társadalompolitikai jövőkép nélkül a rendszer nem lesz jobb” – tudósít az mta.hu

 

Az SZTE-professzor a PISA igazgatótanácsának elnöke


pisa_csb2„A helyzet súlyos, de nem reménytelen"– foglalta össze magyar szempontból a diákok eredményeit Csapó Benő, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem tanára, a PISA igazgatótanácsának elnöke. Az elmúlt öt PISA-felmérés eredményeit áttekintve egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar közoktatás teljesítménye összességében romlott, a diákokat pedig sokszor a szövegértés hiánya akadályozza meg abban, hogy a matematikai szöveges feladatokat jól megoldják. Kitért arra is, hogy Magyarországon a diákok között 20 százalék a funkcionális analfabéták aránya, a nagyon gyengén teljesítők aránya pedig a korábbi 23 százalékról 28 százalékra emelkedett. Csapó Benő figyelmeztetett rá, hogy mind a problémák, mind a megoldásuk komplex megközelítést igényel. Szerinte – mint azt több ország példája is bizonyítja – a helyzet javítására van lehetőség – foglalta össze az elhangzottakat az mta.hu.

A korábban PISA-sokkot átélő Németországban a probléma tudatosítása után folyamatos és következetes fejlesztést indítottak el. Lengyelországban az oktatási tárca szintén következetes programot valósított meg, Észtországban pedig a PISA-vizsgálatokon hagyományosan jól teljesítő finn mintákat követve értek el 4-5 év alatt látványos eredményeket – emelte ki az SZTE professzora a jó, követhető példákat. A trendek megfordításához nem pusztán komplex beavatkozásra van szükség, annak tudományosan megalapozottnak is kell lennie”– mondta Csapó Benő, aki egyebek mellett a bizonyítékokra alapozott oktatáspolitika, az adatokra alapozott döntéshozatal, valamint az oktatás tudományos kutatásokkal való támogatásának fontosságát hangsúlyozta.

 

Mi az elvárás?


A konferencia felkért hozzászólói közül a személyes emlékeit és tapasztalatait is felidéző Maróth Miklós, az MTA alelnöke elemi érdeknek nevezte, hogy a humán tudományok és a természettudományok művelői működjenek együtt. Az MTA alelnöke szerint meg kellene határozni, mi az iskolarendszerrel szembeni alapvető elvárásunk: hogy az egyetemre készítsen fel, vagy hogy művelt gondolkodó embereket képezzen.

A részletes tudósítás itt olvasható:


 

A PISA-felmérés értelme és háttere


A PISA-felmérések jelentőségével többször is foglalkoztak a Szegedi Tudományegyetem különböző médiumai.

„Avilág legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, az OECD indította el a PISA felméréseket, melyek abból a szempontból jelentenek újdonságot, hogy új tudáskoncepcióra épülnek: nem azt vizsgálják, hogy mit tudnak a gyerekek, hanem, hogy miképpen tudják a tudást alkalmazni új környezetben – magyarázta Csapó Benő professzor, az SZTE BTK Neveléstudományi Intézet vezetője, a PISA Governing Board (igazgatótanács) alelnöke” a Szegedi Egyetem Magazin 2013 őszi számában.

A legfrissebb, a 2012-es felmérés eredményeivel is foglalkozott az SZTE Médiacentruma. Az SZTE Hírportálon a PISA-felmérés szegedi értékeléséről 2014. február 26-án írtunk.

 

A Szegedi Egyetem Magazin 2014 januárjában napvilágot látott számában írtuk: A PISA mérlegén a magyar iskola. Csapó Benő, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem tanára, a PISA igazgatótanácsának elnöke álláspontját részletezi cikk elérhető itt is.

 

Markku Niemivirtával, a Helsinki Egyetem Empirikus Oktatási-Nevelési Tanszékének professzorának véleménye itt olvasható.

 

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. december 02.

Kiemelt_Hernadi_Klara_1

A nyugati világban a mezőgazdaság, valamint a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait képes kiszűrni az édesvizekből az a berendezés, amelynek a prototípusát az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken a dr. Hernádi Klára professzor irányításával dolgozó csapat, az indiai Amity Egyetemmel közösen, fejlesztette ki.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 9. 08:00 - 20. 23:59
  • 2019. december 23. 08:00 - 2020. január 1. 00:00
  • 2020. január 8.
    17:00 - 18:30
    Ha kell, elájulnak, zokognak vagy órákig fekszenek a romok alatt a Magyar Imitációs Egyesület önkéntesei, hogy a mentő- és rendvédelmi szervek emberei gyakorolhassák rajtuk az elsősegélynyújtást. Szokatlan munkájuk életeket menthet – erről mesélnek vendégelőadóként az SZTE Junior Akadémiai Esték soron következő előadásán.