Nem hozott jó eredményeket a 2012-es PISA felmérés, amelyet hivatalosan a tavalyi esztendő végén publikáltak. A magyar diákok szövegértésből, természettudományból és matematikából is rontottak a korábbi évekhez képest. A hazai 15 éves diákok az OECD-átlag alatt teljesítettek: szövegértésből hat, természettudományból tizenhárom, természettudományból pedig kilenc ponttal szereztek kevesebbet, mint 2009-ben. A korábban az élmezőnyben lévő finnek is rosszabb eredményeket hoztak idén – erről beszélgettünk Markku Niemivirtával, a Helsinki Egyetem Empirikus Oktatási-Nevelési Tanszékének professzorával.

„Bár az eredményeink romlottak, világos, hogy még mindig az OECD-országok élvonalában vagyunk, és a skandináv országok között az első helyen” – mutatott rá a Helsinki Egyetem professzora.

„Finnországban a PISA-felmérés eredményét sokan úgy értékelték: katasztrofális. Valóban tennünk kell valamit. De tudomásul kell vennünk azt is, hogy vannak elképesztő mértékben fejlődő országok, ez meg is látszott a PISA-felmérésen.”

Elmondta: az eredményeket sajtókonferencián jelentették be, amit interneten követett. Nagyon meglepte, és pozitívan csalódott, hogy Finnországban nem kerestek bűnbakot. A sajtótájékoztatón elhangzott: a finn diákok a korábbiakhoz képest rontottak, és a következő években azon kell dolgozni, hogy az eredményeik javuljanak.

„Nagyon örülök annak a felfogásnak, hogy a PISA-eredmény nem a világ vége. Ez csupán egy mutató. Az okokat nehéz megtalálni, de tény: az elmúlt években a szociális média, az új technológia új kihívásokat állított a finn oktatás elé is. A gyerekek egy elképesztően fejlődő technológiában élik mindennapjaikat, folyamatos az online jelenlétük. Az iskola ma már nem az egyetlen hely, ahol a barátaikkal találkozhatnak” – mondta. „A barátaik is fent vannak az interneten.

Nem kétséges, hogy az iskolák nem tudnak lépést tartani ezzel a technológiai forradalommal. Nálunk, Finnországban is vannak olyan vélemények, hogy a technológiát be kell engedni, sőt, be kell vinni az iskolába, de én nem vagyok bizonyos abban, hogy ez a kérdés kulcsa. Szerintem az iskolát még inkább vonzóvá kellene tenni” – vélekedett.

Mindezek ellenére – vagy mindezekkel együtt – a finn professzor optimistán látja az oktatás jövőjét, de rámutatott egy nagy veszélyre is.

„Amikor közzétették a PISA-felmérés eredményét, Finnországban a napilapok főcímei azt harsogták: hogyan lehetnénk újra az elsők a PISA-felmérésben? Hogyan kellene változtatni az oktatáson, hogy ezt újra elérjük? Valóban, fontos a PISA-eredmény, hiszen jelez valamit. De ez nem a teljes történet. Az északi országok közül a svédek és a norvégok is rontottak, de a társadalom ott nem esett pánikba, mert az ő oktatási módszerük nem igazán passzol a PISA-hoz. Az eredmények nagyon relatívak, mást mondanak, ha a többi országéhoz hasonlítjuk őket, és mást, ha a saját korábbi eredményeinkhez. Nagyon sok dialógus szükséges, hogy eldöntsük, hogyan tovább – ám ezeknek a lépéseknek nem feltétlenül kell ehhez az elvárási rendszerhez igazodniuk. Nagyon óvatosnak kell lennünk, amikor arról van szó, hogyan szeretnénk változtatni az oktatási rendszerünkön, hiszen a PISA csupán az egyik mutató a nagyon sok közül. Fontos, de nem az egyetlen.”