SZTE Info

Szegedi gimnáziumokba látogatott a Nobel-díjas biokémikus

Két gimnáziumba is ellátogatott 2014. május 26-án Aaron Ciechanover Nobel-díjas biokémikus, aki a III. Nobel díjasok – Tehetséges Diákok találkozójára érkezett Szegedre. A tudós elmondta: ahhoz, hogy valaki sikeres kutató legyen, sok más mellett arra is szükség van, hogy a munkája legyen a hobbija.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szoros volt a programja Aaron Ciechanover Nobel-díjas biokémikusnak: délelőtt először az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium diákjaival találkozott, majd a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumba látogatott el. A Nobel-díjas tudóst a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, Pál József és a Nobel díjasok – Tehetséges Diákok találkozóját szervező Hegyi Péter, a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány titkára kísérte.

 


Aaron Ciechanover vizsgafeladatot is kapott a Ságváriban

 

Az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban a tudóst Dobi János igazgató fogadta, először a magyar iskolarendszerről beszélgettek, majd váltottak néhány szót a Szegedi Tudományegyetemről. Ezt követően 12 diákkal találkozott Aaron Ciechanover a gimnázium laborjában. A köszöntő után a tudós körbejárt az asztaloknál, először a disznószívet boncoló diákokkal beszélgetett, és magyarázta el nekik a szív működését. Feladatot is kapott: fel kellett ismernie, hogy mi van a mikroszkópok alatt, mindkét vizsgán sikeresen átment.


Aaron Ciechanover arra hívta fel a diákok figyelmét, hogy nagyon fontos a nyelvtanulás. A tudományos világ nyelve korábban a német volt, most az angol, de elképzelhetőnek tartja, hogy húsz év múlva már a kínai lesz az. A tizedik osztályos diákokkal beszélgetett arról, hogy mit tanulnak, min dolgoznak éppen.

 

AaronC_SZTESagvari
Aaron Chiechanover a Ságvári Gimnáziumban - GALÉRIA


Prezentációval várták a radnótis diákok

 

A majd egyórás látogatást követően a Nobel-díjas biokémikust a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban várták. Bán Sándor biológia-kémia szakos tanár úgy mutatta be a diákoknak mint különleges vendéget. Elsőként a radnótis diákok lepték meg a munkájukról, projektjeikről összeállított prezentációval, majd kérdezhettek a tudóstól. Aaron Ciechanover érdeklődését felkeltette az a kutatás, amelyet hét diák végez: a Chron-szindróma lehetséges gyógymódját szeretnék megtalálni. Munkájukat egy brazil kutatócsoport eredményeire alapozzák, és úgy tervezik, hogy a következő tanévben, szeptemberben már állatkísérleteket végeznek.

 

AaronC_a_Radnoti_Gimnaziumban_galeria
Aaron Ciechanover a Radnóti Gimnáziumba is ellátogatott - GALÉRIA


Mitől lesz valaki jó tudós?

 

A diákok kérdezhettek is a Nobel-díjas tudóstól. Egyikük arra volt kíváncsi, hogy mitől lesz valaki jó tudós. Aaron Ciechanover erre azt válaszolta: azt egyáltalán nem tudja, hogy ő jó kutató-e, de elsőként nagyon fontos, hogy aki kutató szeretne lenni, az keményen dolgozzon. Másodsorban nagy türelemre van szükség, és arra, hogy az ember nagyon szeresse, amit csinál. Kutatónak lenni nem munka, hanem hobbi kell, hogy legyen. Fontos az is, hogy egy kutató szenvedélyesen szeresse a területét, és égjen benne a szakmája iránti szerelem. Kiemelte: az is fontos, hogy az embernek jó tanárai és jó mentorai legyenek. Elmondta: ő nagyon szerencsés volt, mert ez neki megadatott. Szükséges a jó kutatóvá váláshoz az is, hogy az ember kritikus legyen, és hogy képes legyen a maga útját járni. Például ne legyen orvos csak azért, mert a barátai, osztálytársai orvosnak készülnek. Elengedhetetlen, hogy egy jó kutató megismerjen különböző kultúrákat: tanuljon, éljen külföldön, lehetőleg ott, ahol a kutatási területén belül nagyon sokat tanulhat, tanuljon nyelveket, és találkozzon más kutatókkal. Ahhoz, hogy valaki jó kutatóvá váljék, nélkülözhetetlen a szerencse is. Ha valaki nem vesz lottószelvényt, nincs esélye arra, hogy nyerjen. Ha valaki nem tanul, és nem tervezi tudatosan a karrierjét, nincs esélye arra, hogy a szerencse is segítse.


Amikor a karriertervezést említette, Aarcon Ciechanover hangsúlyozta: fontosak a tervek, de fontos az is, hogy az ember ne ragaszkodjon túlságosan hozzájuk. Ha adódik egy jó lehetőség, akkor azt meg kell ragadni.

 



Darwin az én hősöm”

 

A Nobel-díjas tudós hozzátette: harmincéves koráig azt sem tudta, mi a kutatás. De aztán visszament tanulni az egyetemre, és nagyon gyorsan fejlődött. Szerinte a sikerességhez – és nem a pénzügyi sikerre gondol, hangsúlyozta – annyi kell, hogy az ember felfedezzen valamit, és örökre beleírja a nevét a tudomány történetébe. Ezt pedig másképp nem lehet elérni, csak úgy, ha egy kutató a szívét követi.


– Darwin az én hősöm. Az evolúciós elmélet a valaha volt egyik legnagyobb felfedezés – zárta a beszélgetést Aaron Ciechanover. – Ő képes volt arra, hogy megmagyarázza, a fajok miért különböznek egymástól. A másik nagy felfedezés a DNS-molekula azonosítása volt. A történelem nélkülünk is megy tovább, a tudományterületek hőseinek kell lennetek. Nem értem a relativitáselméletet, nem tudom, hogy mi az, nem vagyok fizikus. De nektek sem kell mindenhez értenetek, a saját területeteken kell a legnagyobb tudósokká válnotok.


A program végén a Radnóti diákjai ajándékot adtak át a Nobel-díjas kutatónak, ő pedig beírt az iskola vendégkönyvébe.

 

Nyemcsok Éva Eső

A szerző fotói

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. december 02.

Kiemelt_Hernadi_Klara_1

A nyugati világban a mezőgazdaság, valamint a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait képes kiszűrni az édesvizekből az a berendezés, amelynek a prototípusát az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken a dr. Hernádi Klára professzor irányításával dolgozó csapat, az indiai Amity Egyetemmel közösen, fejlesztette ki.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 9. 08:00 - 20. 23:59
  • december 12.
    15:00 - 17:30
    15:00 Ünnepélyes köszöntő: Prof. Dr. Lázár György dékán
    TUDOMÁNYOS PROGRAM
    1. Dr. Sepp Róbert Örökletes kardiológiai kórképek klinikai és genetikai vizsgálata
    2. Dr. Nemes Attila A 3D echokardiográfia múltja, jelene és jövője
    3. Dr. Sághy László Klinikai elektrofiziológia Szegeden
    4. Dr. Thury Attila Invazív kardiológia múltja és helyzete Szegeden
    5. Dr. Bogáts Gábor A szívsebészet helyzete és lehetőségei Szegeden
    6. Dr. Borbényi Zita Szemléletváltás a lymphoproliferatív betegségek kezelésében. A siker kulcsa: a célzott terápia
  • december 13.
    10:00 - 11:00
    Az SZTE TTIK BIológia Intézet előadása a laikus érdeklődők számára is érdekes új információkkal szolgálhat Ötziről, az 5300 éves gleccsermúmiáról.
  • 2019. december 23. 08:00 - 2020. január 1. 00:00
  • 2020. január 8.
    17:00 - 18:30
    Ha kell, elájulnak, zokognak vagy órákig fekszenek a romok alatt a Magyar Imitációs Egyesület önkéntesei, hogy a mentő- és rendvédelmi szervek emberei gyakorolhassák rajtuk az elsősegélynyújtást. Szokatlan munkájuk életeket menthet – erről mesélnek vendégelőadóként az SZTE Junior Akadémiai Esték soron következő előadásán.