Szegedi gimnáziumokba látogatott a Nobel-díjas biokémikus

Szoros volt a programja Aaron Ciechanover Nobel-díjas biokémikusnak: délelőtt először az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium diákjaival találkozott, majd a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumba látogatott el. A Nobel-díjas tudóst a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, Pál József és a Nobel díjasok – Tehetséges Diákok találkozóját szervező Hegyi Péter, a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány titkára kísérte.

Aaron Ciechanover vizsgafeladatot is kapott a Ságváriban

Az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban a tudóst Dobi János igazgató fogadta, először a magyar iskolarendszerről beszélgettek, majd váltottak néhány szót a Szegedi Tudományegyetemről. Ezt követően 12 diákkal találkozott Aaron Ciechanover a gimnázium laborjában. A köszöntő után a tudós körbejárt az asztaloknál, először a disznószívet boncoló diákokkal beszélgetett, és magyarázta el nekik a szív működését. Feladatot is kapott: fel kellett ismernie, hogy mi van a mikroszkópok alatt, mindkét vizsgán sikeresen átment.

Aaron Ciechanover arra hívta fel a diákok figyelmét, hogy nagyon fontos a nyelvtanulás. A tudományos világ nyelve korábban a német volt, most az angol, de elképzelhetőnek tartja, hogy húsz év múlva már a kínai lesz az. A tizedik osztályos diákokkal beszélgetett arról, hogy mit tanulnak, min dolgoznak éppen.

Aaron Chiechanover a Ságvári Gimnáziumban - GALÉRIA

Prezentációval várták a radnótis diákok

A majd egyórás látogatást követően a Nobel-díjas biokémikust a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban várták. Bán Sándor biológia-kémia szakos tanár úgy mutatta be a diákoknak mint különleges vendéget. Elsőként a radnótis diákok lepték meg a munkájukról, projektjeikről összeállított prezentációval, majd kérdezhettek a tudóstól. Aaron Ciechanover érdeklődését felkeltette az a kutatás, amelyet hét diák végez: a Chron-szindróma lehetséges gyógymódját szeretnék megtalálni. Munkájukat egy brazil kutatócsoport eredményeire alapozzák, és úgy tervezik, hogy a következő tanévben, szeptemberben már állatkísérleteket végeznek.

Aaron Ciechanover a Radnóti Gimnáziumba is ellátogatott - GALÉRIA

Mitől lesz valaki jó tudós?

A diákok kérdezhettek is a Nobel-díjas tudóstól. Egyikük arra volt kíváncsi, hogy mitől lesz valaki jó tudós. Aaron Ciechanover erre azt válaszolta: azt egyáltalán nem tudja, hogy ő jó kutató-e, de elsőként nagyon fontos, hogy aki kutató szeretne lenni, az keményen dolgozzon. Másodsorban nagy türelemre van szükség, és arra, hogy az ember nagyon szeresse, amit csinál. Kutatónak lenni nem munka, hanem hobbi kell, hogy legyen. Fontos az is, hogy egy kutató szenvedélyesen szeresse a területét, és égjen benne a szakmája iránti szerelem. Kiemelte: az is fontos, hogy az embernek jó tanárai és jó mentorai legyenek. Elmondta: ő nagyon szerencsés volt, mert ez neki megadatott. Szükséges a jó kutatóvá váláshoz az is, hogy az ember kritikus legyen, és hogy képes legyen a maga útját járni. Például ne legyen orvos csak azért, mert a barátai, osztálytársai orvosnak készülnek. Elengedhetetlen, hogy egy jó kutató megismerjen különböző kultúrákat: tanuljon, éljen külföldön, lehetőleg ott, ahol a kutatási területén belül nagyon sokat tanulhat, tanuljon nyelveket, és találkozzon más kutatókkal. Ahhoz, hogy valaki jó kutatóvá váljék, nélkülözhetetlen a szerencse is. Ha valaki nem vesz lottószelvényt, nincs esélye arra, hogy nyerjen. Ha valaki nem tanul, és nem tervezi tudatosan a karrierjét, nincs esélye arra, hogy a szerencse is segítse.

Amikor a karriertervezést említette, Aarcon Ciechanover hangsúlyozta: fontosak a tervek, de fontos az is, hogy az ember ne ragaszkodjon túlságosan hozzájuk. Ha adódik egy jó lehetőség, akkor azt meg kell ragadni.

„Darwin az én hősöm”

A Nobel-díjas tudós hozzátette: harmincéves koráig azt sem tudta, mi a kutatás. De aztán visszament tanulni az egyetemre, és nagyon gyorsan fejlődött. Szerinte a sikerességhez – és nem a pénzügyi sikerre gondol, hangsúlyozta – annyi kell, hogy az ember felfedezzen valamit, és örökre beleírja a nevét a tudomány történetébe. Ezt pedig másképp nem lehet elérni, csak úgy, ha egy kutató a szívét követi.

– Darwin az én hősöm. Az evolúciós elmélet a valaha volt egyik legnagyobb felfedezés – zárta a beszélgetést Aaron Ciechanover. – Ő képes volt arra, hogy megmagyarázza, a fajok miért különböznek egymástól. A másik nagy felfedezés a DNS-molekula azonosítása volt. A történelem nélkülünk is megy tovább, a tudományterületek hőseinek kell lennetek. Nem értem a relativitáselméletet, nem tudom, hogy mi az, nem vagyok fizikus. De nektek sem kell mindenhez értenetek, a saját területeteken kell a legnagyobb tudósokká válnotok.

A program végén a Radnóti diákjai ajándékot adtak át a Nobel-díjas kutatónak, ő pedig beírt az iskola vendégkönyvébe.

Nyemcsok Éva Eső

A szerző fotói