SZTE Info

Kurzus indult az SZTE-n a magyarországi cigányság társadalomtörténetéről

A magyarországi kisebbség történelmébe és kultúrájába nyújt betekintést az SZTE egyik általánosan művelő kurzusa, ahol a hallgatók változatos szemszögből ismerhetik meg a roma társadalomtörténetet.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A magyarországi cigányság társadalomtörténete” címmel a 2013/2014-es év tavaszi szemeszterében általánosan művelő kurzust szervezett a Szegedi Tudományegyetemen és a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium. A szervezők alapvető célkitűzése volt, hogy megismertessék a kurzust felvevő közel 30 hallgatóval a kisebbségi történelmet és kultúrát. Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes elmondása szerint a cél kezdetektől fogva az ismeretterjesztés volt, és ennek érdekében tudatosan különböző kutatási területekről kértek fel oktatókat. Az eddigiek során tartottak előadást a néprajz, a szociológia és a történelem témaköréből. A nemzeti romastratégiát Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mutatta be a diákoknak. – Az előadás-sorozat rendkívül sikeresnek mondható. A mai világban az ilyen kurzusok hiánypótlónak nevezhetőek, lévén megkerülhetetlen, hogy a fiatal értelmiség az egyetemen keresztül is találkozzon a kisebbség problémájával, és ne csak média vagy a politika közvetítésével – mondta Mészáros Ferenc, a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium igazgatója.

 

2014. április 23-án Marjanucz László, az SZTE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék vezetője tartott előadást, melyben a felvilágosult abszolutizmus idejébe kalauzolta el a hallgatókat. Beszámolójából kiderült, hogy Magyarországon a 15. században fokozódott a cigány lakosság jelenléte. Ez annak köszönhető, hogy az eredetileg a törökök elöl menekülő cigányokat a Nyugat már nem fogadta be, és folyamatosan szorították vissza őket. Így inkább Lengyelország és Magyarország területén telepedtek meg, lévén itt a lakosság sokkal toleránsabb volt a vándorló életmódjukkal szemben, sőt kezdetben támogatták is őket oltalomlevelekkel. Marjanucz László ennek bizonyításaként több korabeli dokumentumot is felolvasott, melyekből a korabeli sóvágó és vándorkovács cigányok életmódját lehetett megismerni.

 

A 18. századra azonban változás történt. A hatalom nyomására a hivatali adminisztráció már nem fogadta el, hogy a cigányok vándorló életmódot folytattak, és nem tagozódtak be a társadalmi rendekbe (ebből kifolyólag adózni sem tudtak). Többek közt ez volt az indoka, hogy a nyugati országok is visszaszorították őket a 15. században. A felvilágosult abszolutista hatalmak (köztük III. Károly, Mária Terézia és II. József) a népboldogító szándéktól vezérelve változtatni akartak az életmódjukon. Fel akarták számolni a vándorló közösségeket, hogy letelepítve adózó állampolgárokká váljanak. Rendszerszerűen cigányokat érintő politikát először Mária Terézia folytatott. A felvilágosult abszolutista rendeletekben az uralkodók kísérletet tettek a cigányság letelepítésére, céhekbe történő beléptetésére, továbbá parancsba adták az általuk használt nyelv elhagyását is. Mindezek az erőfeszítések azonban nem jártak számottevő sikerrel.

 

„A magyarországi cigányság társadalomtörténete” előadás-sorozatból a félév során már csak két alkalom maradt, melyek során a 19. századi polgárosodás, valamint a néprajzi ismeretek kerülnek terítékre.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. december 02.

Kiemelt_Hernadi_Klara_1

A nyugati világban a mezőgazdaság, valamint a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait képes kiszűrni az édesvizekből az a berendezés, amelynek a prototípusát az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken a dr. Hernádi Klára professzor irányításával dolgozó csapat, az indiai Amity Egyetemmel közösen, fejlesztette ki.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • január 29. 13:00 - 30. 16:30
  • február 1.
    10:00 - 13:00
  • február 4.
    18:00 - 19:00
    "Boldizsár Ildikó és a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület csatlakozott a Művészek a klímatudatosságért csoporthoz, és vállalták, hogy összegyűjtik a világ népmesekincséből azokat a meséket, amelyek a teremtett világ iránti felelősségről, az ember ezzel kapcsolatos feladatairól szólnak, hogy segítsenek a szülőknek, pedagógusoknak és mindnyájunknak a tudatosításban. Olyan meséket adnak közre, amelyekben az ember még harmóniában élt a természettel, és tudta, hogy mit kell tennie, hogy ez így maradjon. Olyan meséket, amelyekben az ember tiszteli a fákat, növényeket, állatokat, és szót ért velük - összhangban léteznek vagy törekszenek rá egy-egy konfliktus után. Olyan meséket, amelyekben a teremtett világ szépsége megmutatkozik, és az ember ennek örülni tud, érzi a felelősségét. És olyan meséket is, amelyekben ezt nem érzi, aztán baj lesz belőle... De még van visszaút, megbocsátás, egy utolsó lehetőség."
    Jegyár: kedvezményes 2.000 Ft (SZTE-kártya, diákigazolvány, pedagógusigazolvány); teljes árú 2.800 Ft. Kedvezményes jegyek csak személyesen vásárolhatók, a vásárláskor be kell mutatni a kedvezményre jogosultságot igazoló dokumentumot! Jegyek november 11-től kaphatók az IH Rendezvényközpontban és online, a http://jegyek.ihrendezvenykozpont.hu/category/entry-ticket weboldalon.
    Az SZTE Mentor(h)áló 2.0 projekt programja
  • február 7.
    10:00 - 16:00
  • február 8.
    09:00 - 14:00