A régészeti szempontból komoly kihívásnak tekinthető 9. század Alföldjének tárgyi és kulturális hagyatékát mutatják be háromnapos konferencián a SZAB-székházban.
Második alkalommal rendezik meg Szegeden „Az Alföld a 9. században” című régészeti konferenciát, mely alcíméhez híven – Új eredmények – az 1992-ben tartott első seregszemle óta eltelt idő eredményeit hivatott összefoglalni. A középpontban ezúttal is az Alföld állt, melynek történeti-régészeti titkait járják körbe a szakemberek 2014. május 21. és 23. között.
– A 9. század a Kárpát-medence egyik forrásokban legszegényebb és ezért legismeretlenebb időszaka – hangsúlyozta a konferencia témájának kihívásait Révész László, a szervező SZTE BTK Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, aki maga is előadott az ülésen. – Mivel a korabeli írott források bővülésére nem számíthatunk, és a régészeti leletek is lassan gyűltek, ezért időre volt szükség, hogy többet tudjunk meg erről az időszakról – magyarázta a két konferencia közt eltelt hosszú időt.
A háromnapos tudományos tanácskozás több sarkalatos témával is bír, melyek komoly szakmai tanácskozásokat is életre hívtak. Ezek közt szerepel, hogy a Bolgár Birodalom kiterjedt-e az Alföld területére. Kimutatható-e az avar továbbélés? A peremterületek szláv népességéről milyen megállapítások tehetőek? A tudományos előadásokon túl továbbá könyvbemutatók is szerepelnek a konferencia programjában.
– Az előző alkalomhoz híven most is szeretnénk az elhangzottakat egy konferenciakötetben megjelentetni – utalt a jövőre Révész László. – Ami pedig a konferencia-sorozatot illeti, öt-hat évre szükség van ahhoz, hogy egy adott témakörben új eredmények szülessenek, így öt-nyolcéves távlaton belül lehet számítani a folytatásra – utalt a szakember a „Az Alföld a 9. században” harmadik felvonásának várható idejére.
Őszi Tamás