SZTE Info

„Szakértői műhelyben” a kreditrendszer

A Tempus Közalapítvány és a Campus Hungary támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen rendezték meg 2014. május 15-én a „Minőségfejlesztés a felsőoktatásban az ECTS alkalmazásán keresztül” című workshopot.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Campus Hungary és a Tempus Közalapítvány országos rendezvénysorozatának első állomása a Szegedi Tudományegyetemre vezetett. A tanácskozást Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora nyitotta meg, az eseményen részt vett Derényi András szakértő, Somoskői György szakmai koordinátor, Bokay Antal szakértő, illetve számos, az ECTS kreditrendszer intézményi alkalmazásában kulcsszerepet betöltő szakember. A műhelymunkát annak szervezője, Balogné Molnár Gabriella intézményi ERASMUS és Campus Hungary programkoordinátor moderálta. A rendezvény során olyan területeket érintettek, mint minőségmenedzsment, minőségfejlesztés, tantervfejlesztés, kreditrendszer, közös képzések, újszerű oktatási módszerek, felsőoktatás és az üzleti szféra együttműködése, és szó esett még a Tempus Közalapítvány (TKA) céljairól, melyek a felsőoktatás nemzetköziesedése és az intézmények ilyen irányú törekvéseinek támogatása felé orientálódnak.


Somoskői György előadása alatt a vendégek hallhattak például arról, hogy a TKA különböző lehetőségekkel segíti elő a nemzetköziesedést a Campus Hungary programban. Idetartoznak például az innovatív képzések, melyek szerint négy témában felsőoktatási intézmények dolgozói és oktatói számára: EU-angol szaknyelvi képzés, interkulturális felkészítés, honlapkezelési és fejlesztési ismeretek, nemzetközi marketingképzés. Az eddigiek során a képzések több mint ezer résztvevővel valósultak meg a Közép-Magyarország régióban, illetve mind a hat konvergencia égióban. Továbbá a lehetőségekhez tartoznak még a hallgatói tréningek, melyek időtartama 3 órára redukálódott. Idetartozik a nemzetközi mobilitásban való felkészítés a következő témában: nyelvi készségek.


Az eddig felsoroltakon kívül a kutatások, az adatbázisok elkészítése, bemutatása és terjesztése mind segíti még a felsőoktatási szereplők munkáját. Ez olyan témákban valósul meg, mint a Magyarországon hallgató külföldi tanulók véleménye, a nemzetköziesedést célzó kurzusok a belföldi hallgatók szemszögéből, a belföldi hallgatók személyes és interkulturális kompetenciái és motivációi, a mobilitást akadályozó és ösztönző intézményi tényezők, a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképessége, oktatási innovátorok adatbázisa, a felsőoktatás és a K+F szféra együttműködése, a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolatrendszere.


A rendezvény során Derényi András megkérte a résztvevőket, hogy mindenki mutatkozzon be, és beszéljen a munkaköréről. Ennek kifejezettek örültek a vendégek, hiszen „eddig csak e-mailen keresztül ismertük egymást” – mesélte egyikőjük mosolyogva. Majd ezután arra kérte őket a szakértő, hogy végezzenek el egy kis csoportmunkát. Feladatként azt kapták, hogy írják össze a három leglényegesebb problémát, melyekkel munkájuk során találkoztak.


Az ECTS műhely célja, hogy a kreditrendszer intézményi alkalmazásában részt vevők minőségben és mennyiségben is elegendő információhoz és tudáshoz jussanak. Ugyanakkor ismerjék meg a képzési programelemek rendszerkörnyezetét és ebben az elemek közti kapcsolatok természetét, hogy ezek alapján tudatosan gondolkodjanak a képzési programok céljáról, a tanulási eredmények alkalmazásáról, a képzési programegységek kialakításáról, a kreditallokációról, a kreditértékek kialakításáról, az oktatási módszerek és tanulásszervezési eljárások megválasztásáról, az értékelésről, a hallgatók tájékoztatásáról és támogatásáról és az egész rendszer minőségfejlesztéséről.

 

Herédi Renáta

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.