SZTE Info

Science Café: Nanovilág a fogászatban

Az SZTE Tehetségpont tudománynépszerűsítő sorozata, a Science Café 2014. április 24-i alkalmán Györgyey Ágnes, az SZTE FOK Fogpótlástani Tanszék tanársegédje ismertette aktuális kutatási területét a hallgatósággal Nanovilág a fogászatban címmel.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Györgyey Ágnes, az SZTE Fogorvostudományi Kar tanársegédje az előadása elején bemutatta a nano mérettartományra vonatkozó tulajdonságokat, illetve elmondta, hogy a nanotechnológia rendkívül sok új perspektívát nyitott a fogpótlásban. Ennek hatására mára el lehet felejteni a régi amalgám töméseket, helyettük olyan, szinte tökéletes módon lehet a fogakat pótolni, hogy laikus szemmel rendkívül nehéz megállapítani a különbséget az eredeti és a tömött vagy adott esetben teljesen felépített fog között. Az implantológia lehetővé teszi, hogy a hídpótlások alternatívájaként a foggyökeret is pótolni lehessen, ezáltal rendkívül hosszú élettartamú pótlás készíthető a szomszédos fogak károsítása nélkül, melyet szinte ugyanúgy használhatunk, mint a saját fogainkat.

A pótolt fognak és gyökerének nemcsak a külvilág ingereivel szemben kell helytállnia, hanem a szervezethez is alkalmazkodnia kell. Más néven biokompatibilisnek kell lennie a pótláshoz használt anyagnak. Az ilyen anyagokat – melyek kölcsönhatásba képesek lépni az élő szövettel – bioanyagoknak nevezzük. Az implantátumok esetén a biointegrációnak egy speciális esete, az osszeointegráció játszódik le, mely során a foggyökeret helyettesítő implantátum a csontba integrálódik, hogy a már említett rágóerő-átvitel tökéletes legyen.

Láthatjuk, sok tényezőhöz kell alkalmazkodnia az implantátumnak, hogy időtálló és biztonságos legyen. Ennek érdekében ezeknél a beavatkozásoknál legtöbbször titán implantátumokat használnak, hiszen ez az anyag képes elviselni a rágóerőt, könnyen megmunkálható, ellenáll a korróziónak, illetve a felületén kialakuló oxid réteg könnyíti az integrálódást. A titán ezen pozitív tulajdonságai ellenére is továbbfejleszthető. Györgyey Ágnes bemutatta ennek a módját.

A titán implantátumok felületét a nanotechnológiának köszönhetően módosították, ezüsttartalmú nanokompozit-bevonat segítségével. Ezen eljárás célja az osszeointegráció gyorsítása, a sikeresség növelése és a bakteriális fertőzés megelőzése az ezüst antibakteriális hatása révén.

Az eljárás sikere két főbb tényezőtől is függött. Elsősorban az ezüst nanorészecskék feladata a baktériumok elpusztítása, illetve kitapadásának gátlása. Másodszor a sejteknek hozzá kell tudniuk tapadni az implantátumhoz.

Györgyey Ágnes elmondta, hogy a vizsgálatok és a tesztelések pozitív eredménnyel zárultak, így bizakodóak a jövőre való tekintettel, de kiemelte, még rendkívül sok vizsgálatot kell végezniük, hogy az előírásnak megfelelően tudjanak eljárni.

 

Czakó Balázs

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 25.
    13:00 - 17:00
  • február 25.
    14:00 - 15:00
  • február 25.
    16:00 - 17:00
    A megjelenteket köszönti: Gácser Attila, a Biológia Intézet vezetője
    A kötetet bemutatják: a könyv lektora, Nagy Lászlóné, valamint a könyv szerkesztője és szerzői: Balázs János, Hegyi Andrea, Poór Péter, Sinka Rita és Vörös Mónika
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    Hiteles és motiváló előadás a Mentor(h)áló Pedagógiai esték 2020-as tavaszi évadában a futás, azon belül az ultrafutás különös világáról. Vendégünk Lubics Szilvia magyar amatőr hosszútávfutó és ultramaratonista, az Ultrabalaton és a Spartathlon többszörös győztese!
    Jegyár: kedvezményes 1.800 Ft (SZTE-kártya, diákigazolvány, pedagógusigazolvány); teljes árú 2.400 Ft. Kedvezményes jegyek csak személyesen vásárolhatók, a vásárláskor be kell mutatni a kedvezményre jogosultságot igazoló dokumentumot! Jegyek november 11-től kaphatók az IH Rendezvényközpontban és online, a http://jegyek.ihrendezvenykozpont.hu/category/entry-ticket weboldalon.
    Az SZTE Mentor(h)áló 2.0 projekt programja
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    A Dugonics Társaság előadóülése
    Előadó: Dr. Kerek Ferenc zongoraművész, a Dugonics Társaság elnöke, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar oktatója
    Beszélgetőtársak: Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója
    Kerek Attila, SZMJV protokoll- és rendezvényreferense, a Dugonics Társaság elnökségi tagja