Szegedi kitüntetésekkel kezdődött meg a Magyar Tudomány Ünnepe

Pálinkás József elnök köszöntőjével november 4-én kezdetét vette a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által tíz éve minden év novemberében megrendezett Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) országos programsorozata. A hagyományosan egy központi gondolat köré szerveződő eseményfolyam idén „Velünk élő tudomány” címmel a tudományos felfedezéseken alapuló célzott kutatások közvetlen és közvetett társadalmi jelentőségére hívja fel a figyelmet.

Az etikus tudományt méltatta az Akadémia elnöke

– A tudomány különleges emberi tevékenység: a megismerés évezredes, hiteles és kipróbált módszere és az ebből megszülető, érvényesnek elfogadott tudás összessége – méltatta a tudomány jelentőségét az MTÜ országos megnyitójának idén otthont adó veszprémi Pannon Egyetem zsúfolásig megtelt aulájában az Akadémia elnöke. Pálinkás József a tudományt olyan hatalmi tényezőnek nevezte, amelynek révén az emberiség a természeti folyamatokba való érdemi beavatkozással egyszerre nyit új távlatokat és fenyegeti a Föld erőforrásait. – Csak az etikus tudomány teheti jobbá az emberi közösségek életét, és csak az etikus emberi közösségek képesek jól használni a tudomány eredményeit – figyelmeztetett ugyanakkor a tudomány művelésének és eredményei hasznosításának felelősségére. Pálinkás József kiemelte: a tudomány eredményei életünket olyan mértékben változtatták meg, hogy a tudomány felhasználásával létrehozott technikai környezet ma a világ jelentős részén éppen olyan alapvető életfeltétel, mint a természeti környezet. Az Akadémia elnöke beszédében meghívta a résztvevőket a mindennapjaink kísérőjeként és formálójaként velünk élő, megismerhető tudományról szóló, a hónap végéig tartó, több mint száz eseményt számláló, valódi intellektuális élményt ígérő rendezvénysorozatra.

Nincs külön nemzeti és nemzetközi tudomány

Egy új, több évtizedre szóló tudománypolitikai koncepció megalkotásának időszerűségéről beszélt a politika és tudomány kapcsolatát és közös feladatait áttekintő ünnepi beszédében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter. Mint fogalmazott: a tudomány és a politika számára egyaránt a közjó szolgálata a „vezérlőcsillag”. A közjó vezérelte a Magyary Zoltán nevéhez kapcsolódó, 1927-ben napvilágot látott magyar tudománypolitikai alapvetésnek a megszületését is. A koncepció jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy néhány évvel Trianon után, Klebersberg Kuno kultuszminisztersége idején Magyarország olyan szellemi hatalommá vált, amelynek tudományos és oktatási teljesítménye meghaladta az első világháború előtti eredményeit is. Navracsics Tibor kiemelte: a magyarság számára a tudomány jelenti az egyik legfontosabb kitörési lehetőséget. Az MTA Lendület programját méltatva ezért különösen fontosnak nevezte a tehetséges kutatók támogatását. Mint mondta, ennek révén fiatalok tudnak idehaza világszínvonalú kutatásokat folytatni. A miniszter végül arra figyelmeztetett, hogy a tudomány terén nem lehet egymást kizáró kategóriákban gondolkodni: a természettudományok és a társadalomtudományok egyaránt fontosak, miként nem lehet külön nemzeti és nemzetközi tudományról sem beszélni.

Elismerések az SZTE szakembereinek

A nyitóünnepségen tudományos elismeréseket is átadtak. Kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként az MTA hét doktora vehette át a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége által adományozott Eötvös József-koszorút. Közülük Csanády Miklóst, a Szegedi Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ professzor emeritusát a kardiologiában kifejtett, nemzetközileg is elismert kiemelkedő szakmai tevékenységéért, iskolateremtő oktatómunkájáért ismerték el a kitüntetéssel. Az Oláh György-díjat pedig Martinek Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerkémiai Intézetének docense, az MTA Lendület programjának kutatója vette át.

A tudományünnep hagyományos nyitóelőadását Pósfai Mihály akadémikus tartotta. „Természetes laboratóriumok: a mágneses baktériumok” című előadásában az iránytűként működő – a sejten belül vas-oxidot vagy vas-szulfidot kiválasztó – baktériumokról, valamint a biogén ásványképződésről beszélt. A Pannon Egyetem professzora rámutatott: ezeknek a baktériumoknak a beható tanulmányozása hozzásegíthet a kristályképződés biológiai szabályozásának mélyebb megértéséhez, a mágnesesség és a nanokristályok alakja, mérete, szerkezete közötti összefüggés feltárásához.

A Magyar Tudomány Ünnepéhez az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága és a Szegedi Tudományegyetem is aktívan kapcsolódik. A szegedi programok nyitányaként november 7-én (csütörtökön) 10 órai kezdettel „Velünk élő tudomány” címmel kerül majd sor plenáris tudományos ülésre a SZAB-székházban.

A Magyar Tudomány Ünnepe több mint száz rendezvényből álló programsorozata részletesen a Magyar Tudományos Akadémia honlapján böngészgethető. A SZAB-székházbeli programokat összefoglaló füzet itt elérhető.

Az SZTE Mezőgazdasági Kar 2013. november 8-i tudomány napi programja itt olvasható:

Az SZTE Fogorvostudományi Karának 2013. november 25-ei tudomány napi programja itt megtekinthető:

A Magyar Tudomány Ünnepe Szegeden is

Mindennapjainkat áthatja a tudomány: az új távlatokat nyitó felfedező kutatások eredményei a célzott kutatások révén igazodnak a felmerülő gazdasági és társadalmi igényekhez, és válnak a mindennapi életben alkalmazható termékké. A kutatói munka értékét életünk szinte minden percében tapasztalhatjuk. A Magyar Tudományos Akadémia által tíz éve gondozott Magyar Tudomány Ünnepe éppen ezért idén – ahogy Pálinkás József, az Akadémia elnöke fogalmaz köszöntőjében – „a velünk élő és értünk tevékenykedő” tudományról szól.

A 2013. november 4-i veszprémi nyitóünnepséggel kezdődő, és az egész novembert átölelő rendezvénysorozaton országszerte olyan tudományos eredményeket ismerhetnek meg az érdeklődők, amelyek felfedező kutatásokon alapuló célzott fejlesztések révén születtek meg, és jelen vannak mindennapjainkban, egyebek mellett infokommunikációs eszközeinkben, intelligens háztartási gépeinkben vagy hatékony gyógyszereinkben. A Magyar Tudomány Ünnepének országos programsorát nyitó rendezvényen Szabó Gábor akadémikus (SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport), a Szegedi Tudományegyetem rektora is előadást tart a felsőoktatás, az innováció és az ipar kapcsolatáról.

A Velünk élő tudomány rendezvénysorozatai rávilágítanak arra, miként befolyásolja a mindennapi életben alkalmazható termékek piaci értékét, piacképességét a fejlesztés során hozzáadott szellemi értékek újszerűsége. A seregszemle egyik kiemelt eseménye Bor Zsolt szegedi akadémikus (SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport) Utak az éleslátáshoz – lézeres szemsebészeti eljárások című, a lézeres szemsebészet legfrissebb eredményeit ismertető nyilvános előadása november 19-én 16 órakor az Akadémián.

Az ünnephez az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága és a Szegedi Tudományegyetem is aktívan kapcsolódik. A szegedi programok nyitányaként november 7-én (csütörtökön) 10 órai kezdettel stílszerűen „Velünk élő tudomány” címmel tartanak plenáris ülést a SZAB-székház (Szeged, Somogyi u. 7.) dísztermében. Az eseményt Dékány Imre akadémikus, a SZAB elnöke nyitja meg, majd köszöntőt mond Dudits Dénes akadémikus, az MTA alelnöke, Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora és Botka László, Szeged polgármestere. 10:30-kor Sipos Gábor, az Erdélyi Magyar Múzeum elnöke A kolozsvári egyetem szerepe az erdélyi magyar művelődés és tudomány történetében című előadását hallgathatja meg a közönség. 11:30-kor kerül sor a IV. Dél-alföldi Innovációs Díj díjkiosztó ünnepségére, illetve a nyertes pályázat be is mutatkozik.

Ezt követően november 29-éig Csongrád megyében is számos tudományos üléssel, előadással, valamint kulturális programmal várják az érdeklődőket. Például a SZAB Mezőgazdasági Szakbizottsága és az SZTE Mezőgazdasági Kar Tudomány a vidék mindennapjaiban címmel rendez konferenciát november 8-án Hódmezővásárhelyen.

November 11-én a SZAB Bolyai János Kutatási Ösztöndíjasok Klubja Klubtanácsának szervezésében a SZAB-székház ad otthont a Bolyai-ösztöndíj elindítása tizenötödik évfordulójára emlékező tudományos seregszemlének. Tovább szemezgetve a kínálatból, külön konferenciát szentelnek (november 14-én a SZAB-székházban) a regionális felsőoktatási és felnőttképzési együttműködésnek, valamint (ugyanezen a napon és helyszínen) a földtudományokat és a régészetet segítő korszerű eszközöknek is.

A kultúra és a művészetek sem szorulnak háttérbe: november 18-án a Zeneművészeti Kar ötéves Vox Universitas Szegediensis Vegyeskarának hangversenyét hallgathatjuk meg az SZTE ZMK Fricsay-termében, november 22-én pedig Vinkó Leó festőművész tárlatának megnyitójára látogathatunk el a SZAB-székházba.

Végezetül ismét az elismeréseké lesz a főszerep: november 29-én a SZAB-székházban tartják a Szegedi Akadémiai Bizottság pályadíjainak díjkiosztó ünnepségét.

A Szegedi Tudományegyetem fakultásai külön programokkal is készülnek. A Bölcsészettudományi Karon november 6-án délelőtt Pro Facultate kitüntetést adnak át Detlef Haberland professzornak (Oldenburgi Egyetem), s bemutatják a díjazott, illetve Horváth Géza tanszékvezető egyetemi docens által kiadott Hermann Hesse und die Moderne című konferenciakötetet. Délután a Kari Tudományos Nap keretében a BTK négy elismert kutatója osztja meg az érdeklődőkkel friss eredményeit. Az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar szervezésében november 12-én a SZAB-székházban lesznek vitával egybekötött előadások „Tudomány a gyakorlatért – gyakorlat a tudományért” mottóval. A Fogorvostudományi Kar november 25-én szintén a SZAB-székházban tart tudományos ülést, melyen a fogorvosi tudományok klinikumban történő alkalmazására világítanak rá a szakemberek. A Gazdaságtudományi Kar november 28-án és 29-én Menedzsmentinnovációk a businessben és a nonbusinessben címmel tart konferenciát.

A Magyar Tudomány Ünnepét még 2003-ban foglalták törvénybe. Az Országgyűlés ekkor kimondta: a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja. Ezért november 3-át – azt a napot, amelyen 1825-ben gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét Magyar Tudós Társaság alapításának céljára felajánlotta, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását – a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította. Azóta minden esztendőben egész hónapos rendezvénysorozattal tisztelegnek az ünnepen a hazai kutatóhelyek, felsőoktatási intézmények, tudományos műhelyek. A cél, hogy népszerűsítsék a tudomány és a kutatómunka jelentőségét hazánkban, bemutassák a magyar tudományos kutatások eredményeit, s mindenki számára közérthetővé tegyék a tudomány és kutatás jelentőségét az oktatásban, valamint az oktatás jelentőségét a tudományban és a kutatásban.

A Magyar Tudomány Ünnepe több mint száz rendezvényből álló programsorozata részletesen a Magyar Tudományos Akadémia honlapján böngészgethető. A SZAB-székházbeli programokat összefoglaló füzet itt elérhető:

„ÉRTÉKTEREMTÉS ÉS ÉRTÉKKÖZVETÍTÉS” - az ünnepélyes tudományos ülés a Bolyai ösztöndíj elindításának 15 éves évfordulójára szóló meghívó itt letölthető

SZTEinfo