SZTE Info

SzeReTeD-konferencia: középpontban a tudománynépszerűsítés

A Szegedi Regionális Természettudományos Diáklaboratórium (SzeReTeD) november 15-én és 16-án „…hogy a tudományt megszerettesd!” címmel rendezett országos szakmai műhelykonferenciát.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A konferencia a TÁMOP-3.1.3-as pályázati konstrukció nyertes intézményeit képviselők (intézményvezetők, projektmenedzserek, szakmai vezetők, laborvezetők, pedagógusok) és a természettudományok oktatását fontosnak ítélő köznevelési intézmények (intézményvezetők, természettudományos szakos pedagógusok) számára kínált tanácskozási, konzultációs, hálózatépítési lehetőséget – szakmai előadások és tapasztalatcsere által.


 

Fizikai és szellemi építkezés

 

A pályázat kiírójának célja az volt, hogy ne csupán falakat és eszközöket teremtsünk, hanem szakmai műhelyt hozzunk létre. A fizikai építkezés mellett még fontosabb volt a szellemi építkezés hangsúlyozta megnyitó beszédében Dobi János. Az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium igazgatójától megtudtuk: a pályázat kiírói olyan iskoláknak adtak lehetőséget egy laboratórium bővítésére, fejlesztésére, épületrész gazdagítására, amelyekben eddig is hagyományai voltak a természettudományos oktatásnak, ahol a módszertani kultúrát is fejleszteni kívánták. Ennek a feladatnak a teljesítése mellett azonban partnerintézményi hálózatrendszer kiépítését is előírták. Ezen rendszer országos konferenciáját rendezték Szegeden.


 

Új célokat kell megfogalmazni

 

A konferencián Gönczi Károly, az ESZA Nonprofit Kft. monitoring szakértője hangsúlyozta a szegedi sajátosságokat: azt az elméleti hátteret, szakmai bázist, amelyet a Szegedi Tudományegyetem tud nyújtani a projektnek. Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézet vezetője előadásában rávilágított arra a tényre, hogy a természettudományok tanítása világszerte válságban van, de Magyarországon különösen drasztikus a helyzet. Egyre kevesebben szeretik tanulni a természettudományos tárgyakat, egyre kevesebben lépnek a kutatói pályára. Ezért rendkívül égető feladat a természettudomány tanulás és tanítás céljainak újrafogalmazása.


 

„Ahol a tudományt megszereted”

 

A természettudományok tanulásának megszerettetése a célja a SzeReTeD laboratóriumnak, amely 2013 májusában kezdte el működését a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban. A laboratóriumot Csiszár Imre laborvezető mutatta be a résztvevőknek. Az új infrastruktúra kialakításához az SZTE a TÁMOP-3.1.3-10/2-2010-0013 számú, „Természetismereti tudástárral támogatott közoktatás fejlesztés”című projekten 168 millió forint európai uniós támogatást nyert. A labor 250 négyzetméteren helyezkedik el a kiszolgálóegységekkel együtt. Két helyiségben 20-20 diák foglalkoztatására van lehetőség. Az egyikben kémia-, biológia-, míg a másikban a fizika-, földrajzkísérleteket lehet végezni. A tananyagfejlesztés elsősorban ebből a négy természettudományos tárgyból történt meg.

 

A központ a régióból 18 partnerintézménnyel, általános és középiskolával dolgozik együtt. Eddig 400 órát tartottak a laboratóriumban, ahova a délelőtti órákban tanulócsoportok érkeznek, és laborgyakorlatokon vesznek részt. Délután tehetséggondozási, szakköri foglalkozásokat tartanak.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.