Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Magyar Tudomány Ünnepét, a Szegedi Tudományegyetem Napját is köszönti az SZTE Szaklevéltára által életre hívott konferencia 2013. november 8-án.
„Kolozsvár – Budapest – Szeged. Egyetemünk fél évszázada (1872-1921)” címmel szervez konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Szaklevéltára – tudtuk meg az egységet vezető Vajda Tamás történésztől. A 2013. november 8-án (pénteken) 8 óra 30 perckor az SZTE Rektori Hivatal épületében (Szeged, Dugonics tér 13.), a 229. teremben kezdődő program kötődik a Magyar Tudomány Ünnepének rendezvényeihez.
Az egyetemtörténeti konferenciát Pál József, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese nyitja meg. Szögi László egyetemtörténész köszöntőjét követően a különböző felsőoktatási intézményekből érkező szakemberek ismertetik egyetemtörténeti kutatásaik eredményét. Többek között Miskolcról, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Pécsről, Budapestről érkeznek vendégek Szegedre.
Szó esik például a kolozsvári egyetem első évtizedéről, az ottani orvosi és gyógyszerésztudományi kar, a geográfusképzés históriájáról. De a reformátusok és a piaristák egyetemhez kötődő kapcsolatrendszerét is feltérképezik. Fölvillannak Cholnoky Jenő fényképarchívumának értékei. Az egyetemközi kapcsolatok gyökerét, a pozsonyi és a kolozsvári intézmények budapesti együttműködését vizsgálják, majd az első szegedi évek kubatúra gondjai is nagyító alá kerülnek.
Az SZTE Szaklevéltár immár hagyományos egyetemtörténeti konferenciájának a programja itt olvasható:
SZTEinfo
