Október elsején 18 órakor a Tanulmányi és Információs Központban Gyeviki János fotókiállításával nyílt meg a 14. Őszi Kulturális Fesztivál, Solymos László várospolitikai alpolgármester; Badó Attila hallgatói és közkapcsolati rektorhelyettes; Tajti Gabriella, a Kulturális Iroda vezetője, valamint a kiállítást megnyitó Tandi Lajos művészeti író részvételével.
Tovább, tovább, tovább…
Az alpolgármester köszöntő beszédében abbéli büszkeségét fejezte ki, hogy a fesztivált évről évre egyre több programmal sikerül megrendezni, ez évben ötven helyszínen mintegy kétszázötven rendezvény közül válogathatunk. Éppen ezért – jelentette be
Solymos László – a városvezetés úgy döntött, hogy a következő öt évben egy-egymillió forinttal támogatja a kulturális programsorozatot, ezzel is elősegítve a további szervezési teendőket, illetve az amúgy is igen színes rendezvények számának bővítését.
Tandi Lajos vette át a szót, meleg, baráti hangú köszöntő beszéddel nyitotta meg
Gyeviki János fotókiállítását. A Szegeden született művész a Mérnöki Kar főiskolai docense, közel negyven éve fényképezik, számos egyéni és csoportos kiállítása volt, több elismeréssel és díjjal is rendelkezik. Gyevikit gyermekei is követték választott hobbijában, mind az öten fényképezni kezdtek, és egy-egy fotóval ők is a kiállítás szereplői lettek.
A mérték az érték
Ahogy Tandi megállapította, az egyre növekvő számú fotókiállítások szinte elárasztják a kultúraéhes közönséget, de a vizuális forradalom együtt jár a vizuális szeméttel is, és bizony gyakran az az elsődleges kérdés, hogy ki tudjuk-e választani az értéket képviselő alkotásokat. A művészeti író szerint ugyanis manapság igen kevesen vannak azok az alkotók, akiknél az érték a mérték, éppen ezért fontosak Gyeviki képei.
A valóban igen nagy érzékenységgel megfogott pillanatok lenyomatait nézegettem a falakon. Volt benne számomra valami anakronisztikus, talán a témaválasztások egyszerűségében, esetleg a szépség szeretetében. Igazat kellett adnom Tandinak, hogy a finom szépséggel, a bájjal igen kevés alkalommal lehet találkozni, mintha általában ez már nem lenne korszerű. Innen eredne az anakronizmus-érzet?
Az önmegvalósítás lehetősége
A művészet szerepe és fontossága azonban abban nyilvánul meg – folytatta Tandi –, hogy létrehozza, erősítse és fenntartsa az érzékeny kommunikációt. A fotózás az önmegvalósítás fontos lehetősége, bár ki-ki más célokkal fog hozzá. Tandi azt a hozzáállást értékelte a legtöbbre, amikor mindez csak hobbi. Ez azonban óhatatlanul is azt idézheti elő, hogy a kenyérkereső foglalkozás miatt egy-egy élethelyzetben kevesebb vagy éppen semennyi idő nem áll rendelkezésre a szenvedélynek hódolni. Tandi Gyeviki egy korábbi írását idézte, a művész abban az időszakban éppen hanyagolni kényszerült a fotózást, de – mint írta – az adósságát megkísérli mihamarabb törleszteni. Talán ez lenne az a kiállítás…
A megnyitót követően Tajti Gabriella virágcsokorral köszöntötte az augusztus végén hatvanadik életévét betöltött Gyeviki Jánost. A kiállítás a könyvtár nyitvatartási idejében október 10-éig tekinthető meg.
Szekeres Nikoletta
