Bezár

SZTEhírek

Grotto

Tűz, víz, medvék és egy szegedi geográfus a Yellowstone-ban

Tűz, víz, medvék és egy szegedi geográfus a Yellowstone-ban

2021. március 08.

A világ első nemzeti parkja, a Yellowstone, március elsején ünnepelte 149. születésnapját. Ebből az alkalomból beszélgettünk dr. Karancsi Zoltánnal, az SZTE oktatójával, aki ott készített fotóit, videóit az óráin is felhasználja.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

1872. március 1-én írta alá az akkori amerikai elnök, Ulysses S. Grant az úgynevezett Yellowstone törvényt, amely lehetővé tette a világ első nemzeti parkjának létrehozását. Dr. Karancsi Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem JGYPK docense tudatos „ökoturista”, aki oktatói szemmel nézi és dokumentálja a természeti jelenségeket. Az így szerzett ismereteket, tapasztalatokat, ott készült fotókat, videókat a földrajz tanárok és geográfusok részére meghirdetett Amerika komplex földrajza kurzus keretében van lehetősége felhasználni, valamint egy speciálkollégiumon, minden érdeklődő hallgató számára, Különleges természetvédelmi területek az USA-ban címmel. Természetföldrajzosként többször eljutott Amerikába, ahol számos nemzeti parkot bejárva, személyes tapasztalatokat szerezhetett a különleges tájakról és az amerikai természetvédelemről is. Az első nemzeti parkról beszélgettünk vele.


A_Yellowstone_folyo_szurdoka_a_94_meteres_Also-vizesessel
A Yellowstone folyó szurdoka a 94 méteres Alsó-vízeséssel

 

MEGŐRIZNI, MEGVÉDENI, BEMUTATNI

 

Miért nem Európában hozták létre az első nemzeti parkot?


- Ez egy jó kérdés, hiszen az emberi tevékenység a 19. századra, nagymértékben átalakította Európa természeti környezetét. Az ipari forradalom energiaigénye eltüntette az angliai erdőket, Európa más síksági területein az egykori erdőségek mezőgazdasági területekké váltak. Mire ráeszméltek a fák hiányára, addigra már fátlan legelők, szántóföldek uralták a tájat. Természetvédelem híján, kizárólag a gazdasági érdekek játszottak szerepet a tájak átalakításában és mivel ez, az arra alkalmas tájakon már megtörtént, hosszú ideig nem is volt igény természetvédelmi területek, nemzeti parkok kialakítására Európában.


A nemzeti park gondolatát a 19. századi amerikai vadnyugat természeti szépsége ihlette. A lenyűgöző tájak megőrzésének szükségességét először George Catlin fogalmazta meg, aki az 1830-as években több évig utazott vadnyugati tájakon, amelyeket rajzokon és festményeken is megörökített. Tőle származik a nemzet parkja (Nation’s Park) kifejezés, és ehhez kapcsolódva már megfogalmazódnak a parkok legfontosabb feladatai is: megőrizni (preserve), megvédeni (protect) és bemutatni (present).


Yellowstone


Az 1848-ban kezdődő kaliforniai aranyláz, hatalmas tömegeket vonzott a nyugati partra. A gombamód növekvő települések épületeihez jelentős mennyiségű fára volt szükség, amit a környező erdők kiirtásával szereztek meg. Ezt az óriási pusztítást elégelte meg néhány természetvédő és közbenjárásukra Lincoln elnök Kaliforniának adományozta a Yosemite-völgy és a Mariposa Liget területét, ahol 1864-ben létrehozták állami parkként (state park) a világ első természetvédelmi területét. De még 8 évnek kellett eltelnie, hogy az első nemzeti park megszülethessen.

 

A SZUPERVULKÁN BÁRMIKOR KITÖRHET

 

Miért pont Yellowstone lett az első?


-A park története az 1800-as évekre nyúlik vissza. Amikor az első felfedező expedíciók megindultak nyugat felé, akkor a nyugati partvidék még nem tartozott az USA-hoz. Néhány prémvadász hozott először hírt egy „pokolbéli kénes és tüzes helyről”. Forrásban lévő sárról, gőzölgő folyókról, megkövesedett fákról szóltak a történetek, amit kezdetben csak kevesen hittek el. Aztán 1870-ben már szakemberekből álló expedíció is eljutott ide, akik egy hónapon keresztül tanulmányozták a vidéket, bizonyítva, hogy valóban egy rendkívüli szépségű és különleges földtani értékekben és folyamatokban gazdag a terület. Jelentésükben olyan hatásosan ecsetelték a táj szépségét és megőrzésének szükségességét, hogy a Kongresszus rövid idő alatt megalkotta a törvényt, amellyel a térséget kivonta az elárverezendő területek közül.


A_felszinre_juto_forro_vizbol_kulonleges_edesvizi_meszko_kepzodmenyek_valnak_ki
A felszínre jutó forró vízből különleges édesvízi mészkő képződmények válnak ki

 

Milyen érdekes földtani folyamatokkal találkozhatunk a Yellowstone-ban?


-A terület a két ellentétes elem, a tűz és víz harcának köszönheti hírnevét. A Yellowstone Nemzeti Parkban több, mint 10 ezer hőforrás, gejzír található. Ez a Földön fellehető, hasonló jelenségeknek nagyjából a fele. Ezeken keresztül óriási hőmennyiség szabadul fel és a kiáramló nagy mennyiségű széndioxid miatt Yellowstone Földünk legnagyobb természetes légszennyezője. A magma felszínalatti mozgásának jele az emelkedő, süllyedő felszín és a nagyszámú, de szerencsére nem nagy erejű földrengés is. Talán a leglátványosabbak a hévforrások, melyek vizét algák és baktériumtelepek sokasága színezi.

A víz felszínalakító szerepét leginkább a mélyen bevágódó Yellowstone folyó szurdokában láthatjuk, amely bár elmarad az arizonai vetélytársától (Grand Canyon), de 40 kilométeres hosszúságával, 300 méteres mélységével, csodálatos, 94 méter magas vízesésével megbabonázza az ide látogatókat.


Hoforrasok_szines_alga_es_bakteriumtelepekkel
Hőforrás, színes alga- és baktériumtelepekkel

 

Sokat lehet hallani manapság a szupervulkánokról és hogy Yellowstone is egy szupervulkán. Ez mit jelent?


A tűzhányókitörések nagyságát a vulkanológusok a felszínre került vulkáni anyag térfogatával mérik. Ezt a kilencfokozatú (0-8) Vulkáni Robbanásossági Index (VEI = Volcanic Explosivity Index) fejezi ki. Az 5-ös erősségűek már nagynak számítanak: ez azt jelenti, hogy több, mint 1 km3-nyi anyag jut a kitörés során a felszínre (pl. a St. Helens 1980-as kitörése). Ez a Balaton összvíztérfogatának kb. a fele! Yellowstone területén eddig 3 vulkánkitörés volt (2,1 millió, 1,3 millió és 650 ezer éve) amiből kettő elérte a legmagasabb 8-as, a 2000-es évektől szupervulkánként emlegetett kategóriát. A tudósok úgy vélték, hogy 2012-ben várható a következő kitörés és a magmakamrában lévő olvadt kőzetanyag mennyisége alapján úgy ítélték meg, hogy ez is szupervulkán kitörés lesz. Szerencsére nem következett be a katasztrófa, ami persze azt is mutatja, hogy ma még nem lehet megbízhatóan előre jelezni egy vulkánkitörést.

 

MEDVÉK, FARKASOK, BÖLÉNYEK


medve
Egy grizzly medve


Milyen az élővilága, kell-e félni a medvéktől?


-Az élővilág része a Nagy Yellowstone-i Ökoszisztémának, amely a világ legnagyobb szinte érintetlen ökoszisztémája az északi féltekén, melynek területe 70 ezer km2. A Nemzeti Park területén élő vadállatok állandó veszélyforrást jelentenek az ide érkező látogatók számára. Már a belépéskor szóróanyaggal felhívják a figyelmet a megfelelő távolságtartásra. A medvéktől és a farkasoktól minimum 90 métert, az egyéb nagytermetű növényevőktől (főként bölényektől) legalább 25 métert javasolnak. A grizzly medvék a legveszélyesebb nagyvadak. Sok helyen találkozhatunk a medveveszélyre figyelmeztető táblákkal, rajtuk a különböző fajok lábnyomaival. Nagyon jó szaglásukkal kilométerekről megérzik az ételek illatát, ami odacsalogatja az állatokat az ember közelébe. Ellenük a megfelelő élelemtárolással, vagy legrosszabb esetben medveriasztó spray-vel védekezhetünk. A Nemzeti Parkban 4000-5000 vadon élő bölény él. Az egész világon ez az egyik legjobb megfigyelőhelyük. Emellett jelentős számú jávorszarvas és vapiti (gímszarvas) található itt, melyek egyedszámát leginkább a farkasok tartják kordában.


A parkot 1976-ban az UNESCO nemzetközi bioszféra rezervátumnak nyilvánította, 1978-óta pedig a Világörökség státuszt is elnyerte.


Hoforrasok_szines_alga_es_bakteriumtelepekkel2
A Park leghíresebb, Amerika legnagyobb hőforrása, a Grand Prismatic Spring (Yellowstone szeme)


Dr. Karancsi Zoltán látványos fotói és leírása az északi fényről az alábbi linkre kattintva érhető el.


SZTEinfo - Lévai Ferenc

Fotó: Dr. Karancsi Zoltán

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek