Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Hogyan kötődnek a 2021. évi orvosi Nobel-díjjal elismert kutatási eredmények a Szegedi Tudományegyetemhez? Erről Prof. Dr. Széll Mártát, az SZTE stratégiai rektorhelyettesét és Dr. Jancsó Gábort, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar professzor emerituszát kérdeztük.
„A hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért két tudós, az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat” – jelentették be 2021. október 4-én a stockholmi Karolinska Intézetben.
– A Szegedi Tudományegyetem teljes közössége nagy érdeklődéssel várta a 2021. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjról szóló bejelentést. Szívünkben némi csalódottsággal konstatáltuk azt, hogy nagyon nagy várakozásainkkal ellentétben nem egyetemünk alumnája, Karikó Katalin nyerte az idei orvosi Nobel-díjat. Ez természetesen nem kisebbíti érdemeit. Több évtizeden keresztül végzett kutatásai eredményeként szabadalmaztatta az eljárást, amelyet a humán gyógyászatban úgy alkalmaznak, mint a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltások – fogalmazott Prof. Dr. Széll Márta. A Szegedi Tudományegyetem stratégiai rektorhelyettese hozzátette: – A remény nem aludt ki bennünk, mert a héten várható a kémiai Nobel-díj bejelentése is. Az mRNS molekulák stabilitásának a növelése kémiai folyamatokon keresztül kellett, hogy megtörténjen. Így ehhez a tudományterülethez is nagymértékben köthető Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem alumnájának a munkássága.
A meleg, a hideg és az érintés érzékelésének képessége létfontosságú a túléléshez. „A mindennapi életünkben biztosra vesszük ezek érzékelését, de hogyan keletkeznek az idegi impulzusok a hőmérséklet és a nyomás észleléséhez? Ezt a kérdést válaszolták meg az idei Nobel-díjasok” – írta indoklásában a 2021. évi orvosi Nobel-díjról döntő bizottság.
– Olyan témában kapott orvosi Nobel-díjat két amerikai kutató, amelynek nagyon mély szegedi gyökerei vannak – konstatálta Prof. Dr. Széll Márta. – Nagy büszkeségünk az, hogy a 2021. évi orvosi Nobel-díj kapcsán olyan szegedi tudósokat lehet említeni, akik a hő- és a fájdalomérzés neurobiológiájával kapcsolatban végezték kutatómunkájukat.
Jancsó Miklós farmakológus professzor és felesége, Jancsó-Gábor Aranka a ’40-es években kezdődő kutatásaiban, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetében, a fájdalomérző idegvégződések működésének farmakológiájára vonatkozóan tett alapvető megállapításokat. Kimutatták, hogy a kapszaicin ismételt helyi vagy szisztémás adagolása az érzőideg-végződések funkcióját sajátos módon befolyásolja: a kezelés a kémiai anyagokkal kiváltott fájdalom- és melegérzést, valamint neurogén gyulladásos reakciókat szelektíven és hosszan tartóan gátolja. A jelenség kapszaicin-deszenzibilizáció néven vált ismertté a szakirodalomban – tudtuk meg Dr. Jancsó Gábor professzor emeritusztól.
Kutatási eredményeiért Jancsó Miklós két ízben is Kossuth-díjat kapott. Sőt, az ’50-es években Nobel-díjra is felterjesztették.
– Az érzőideg-végződések működésének farmakológiai befolyásolásával kapcsolatos kutatásokat fia, Jancsó Gábor professzor folytatta – emlékeztetett Prof. Dr. Széll Márta. Morfológiailag azonosították a kapszaicin-érzékeny specifikus fájdalomérző neuronokat és feltárták azokat az érző idegi rendszereket, amelyek szerepet játszanak a meleg és a fájdalmas kémiai ingerek központi idegrendszeri feldolgozásában. A ’70-es évektől kezdődően a legrangosabb nemzetközi tudományos folyóiratokban publikálták eredményeiket.
A Szegedi Tudományegyetemen e témakörben számos kiváló tudós végzett nemzetközileg elismert kutatómunkát. Mindenképpen meg kell említeni Dr. Pórszász János, Dr. Szolcsányi János, Dr. Such György, Dr. Joó Ferenc, Dr. Király Erzsébet és Ifj. Dr. Obál Ferenc nevét. Ezen tudományterületen jelenleg Dr. Dux Mária és dr. Sánta Péter vezetésével folytatódik a szegedi egyetemi kutatómunka.
Az orvosi Nobel-díjjal most elismert amerikai tudósok hivatkoztak a Jancsó-féle kutatócsoportok eredményeire, felfedezéseik részben a szegedi egyetemen végzett tudományos munkára is támaszkodnak.
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotó: Bobkó Anna, Ú. I.
Archív fotó: SZTE Klebelsberg Könyvtár
Korábban írtuk Dr. Jancsó Gáborról és családjáról:
