Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Tizedik biológuskonferenciáját tartotta meg március 21-én az SZTE Tehetségpont keretében működő Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában. A zsűrinek komoly mezőnyben kellett helyezéseket osztania.
Öröm volt hallani a jobbnál jobb előadásokat – mondta el az u-szeged.hu-nak Sófi József, a Sófi-alapítvány létrehozója, a Szegedi Tehetséggondozó Tanács tagja. Hozzátette: a pályázók elérték a tíz év alatt eddig etalonnak tartott 2008-as mesterképzéses és 2009-es doktorandusz kategóriás színvonalat. Sófi József végül úgy összegzett, nincs kétsége afelől, hogy még hosszú évekig világszínvonalú kutatókra számíthatunk Szegeden. Kovács Kornél, az SZTE TTIK Biotechnológiai Tanszék professzora, a Sófi-alapítvány kuratóriumának elnöke „egyértelmű sikertörténetnek” nevezet a Sófi-konferenciát, mely szavai szerint mára jelentős tudományos eseménnyé nőtte ki magát. Hangsúlyozta, a legkiválóbb Sófi-ösztöndíjas biológushallgatók kiemelkedő karriert mutattak fel az elmúlt tíz év alatt, így például Maróti Gergely, aki az Egyesült Államokból hazatérve világszínvonalú kutatócsoportot alapított Szegeden, jelenleg is az SZBK Biokémiai Intézetének munkatársa vagy a kétszeres Sófi-ösztöndíjas Lipinszki Zoltán molekuláris biológus, aki később Junior Prima Díjat is kapott.
Dobj ki egy kedvenc hipotézist!
A konferencia díszvendége idén Venetianer Pál akadémikus, a szegedi egyetem címzetes egyetemi tanára volt, a magyar molekuláris biológia legjelentősebb iskolájának megteremtője, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont korábbi főigazgatója. A díjátadó végén tudósok és írók gondolatait olvasta fel útravalóként a fiatal kutatóknak. „A felfedezés útja nem az, hogy új tájakat keresünk, hanem hogy új szemmel nézünk” – idézte a professzor Proustot. Erre szépen rárímel Szent-Györgyi Albert híres mondása is: „A titok: meglátni, amit mindenki látott, és azt gondolni róla, amit senki sem gondolt.” A tudományos bölcsességek a humort sem nélkülözték, így például Konrad Lorenz örökzöldje: „A tudományos kutató számára kiváló tornagyakorlat minden nap reggeli előtt kidobni egy kedvenc hipotézist. Ez fiatalon tartja az embert.”
A professzor az u-szeged.hu-nak arról beszélt, nagy öröm volt látni az ambiciózus fiatalokat, különösen most, hogy a magyar tudomány helyzete „nem nagyon rózsás”. – Személyes elfogultság részemről – és tudom, hogy sokszor félre is visz –, hogy a kelleténél talán többre becsülöm, ha valaki szépen, jól és pontosan beszél és ír. Itt most ebből a szempontból nagyon jó benyomásaim voltak – értékelte az előadásokat. Arra a kérdésre, hogy vajon pályája során ment-e valamikor igazán jól a tudománynak, úgy nyilatkozott, az SZBK létesítése utáni első évtized egy kivételes periódus volt, a hetvenes években és a nyolcvanas évek első felében jó szelek jártak. A professzor kétszer volt hosszabb ideig az Egyesült Államokban – első alkalommal még nagy differenciák mutatkoztak az ottani és hazai állapotok között, a második alkalommal – mikor már az SZBK-ből ment ki, és ide tért vissza – nem érzett döntő különbséget. Sajnos, mára vissza állt az előző állapot – így Venetianer Pál.
Mozgás!
Összesen 19 előadó vett részt a biológus seregszemlén, és két kategóriában – mesterképzés és doktorandusz – mérettettek meg a hallgatók.
A mesterképzés vándorserlegét Szabó Renáta másodéves MSc-hallgató vihette el (SZTE TTIK Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék, témavezetők: Varga Csaba és Pósa Anikó). A hallgató a rekreatív – azaz szabadidős – testmozgás szív- és érrendszerre gyakorolt védőhatásait vizsgálta patkányokon – az emberekben is ugyanezek a mechanizmusok játszódnak le. Kiderült, két enzimrendszer működése is jelentősen emelkedett, illetve koszorúér-szűkület után az infarktusos terület nagysága is csökken futás hatására. Szabó Renáta kutatói pályára készül, a doktori iskolába szeretne felvételt nyerni.
Második helyen végzett Takács Zoltán szintén másodéves MSc-hallgató (SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszék, témavezetők: Tari Irma és Szepesi Ágnes), aki sóstressznek kitett paradicsomnövény fiziológiai és molekuláris szintű reakcióját vizsgálta. A téma aktualitását mutatja, hogy egyre nagyobb a szikesedés, és a növekvő népesség mellett ezeket a területeket is be kell fogni termőföldnek. Takács Zoltán Országos Tudományos Diákköri Konferenciára készül, és a Növénybiológiai Tanszéken szeretné doktoranduszként folytatni munkáit.
Harmadik lett Harazin András szintén másodéves MSc-hallgató (MTA SZBK Biofizikai Intézet, témavezető: Deli Mária és Tubak Vilmos), aki az akut hasnyálmirigy-gyulladás agyi hatásait vizsgálta. Motivációjáról elmondta, ebben a megbetegedésben is nagyon sok minden ismeretlen még, ha közelebb tudnánk jutni hozzájuk, azzal sok emberen tudnánk segíteni.
Ismét egy Deli-tanítvány a befutó
A doktorandusz kategória idei befutója Walter Fruzsina harmadéves PhD-hallgató (MTA SZBK Biofizikai Intézet Molekuláris Neurobiológiai Laboratórium, témavezető: Deli Mária), aki 2010-ben még mesterszakos hallgatóként nyerte el a vándorserleget. Kutatócsoportja a gyógyszerek agyba való bejuttatását tanulmányozza, az agyi hajszálerek speciális szerkezetét, a vér-agy gátat modellezik, ennek megnyitásán keresztül igyekeznek olyan megoldásokat találni, hogy az agyba különböző terápiás vegyületek bejuthassanak. Walter Fruzsina a doktori képzés után külföldi tapasztalatszerzésre készül, majd visszatérne Szegedre.
A képzeletbeli dobogó második fokára Horváth Edit harmadéves doktorandusz állhatott (SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszék, témavezető: Csiszár Jolán), aki olyan molekulákat tanulmányoz, amelyek elősegítik a növények túlélését a különböző stresszhatások – mint a só, vagy a szárazság – esetén. Most a doktorálásra koncentrál, majd ha lehetősége lesz, kutatóként és oktatóként továbbra is a Növénybiológiai Tanszéken szeretne dolgozni.
Harmadikként végzett Kocsi Kitti másodéves PhD-hallgató (SZTE TTIK Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék, témavezető: Farkas Tamás), aki két évvel ezelőtt már nyert Sófi-konferenciát még mesterszakos hallgatóként. A PhD-hallgató neuroprotekciós lehetőségeket kutat, a stroke-os eseményt követő funkcionális károsodásokat igyekeznek kivédeni.
A korábbi évek hagyományainak megfelelően nemcsak a hallgatók, hanem az első helyezettek témavezetőinek munkáját is elismerték, Varga Csaba egyetemi docens Ferenczy Lajos-emlékdíjban, Deli Mária pedig Farkas Tibor-díjban részesült.
Arany Mihály
 |
| A biológuskonferencián készült képek itt megtekinthetők |
