SZTE Info

Korrika Szegeden – futás a kis nyelvekért

Futás több mint 2000 kilométeren keresztül a baszk nyelv megőrzéséért – ez a Korrika, melyet kétévente rendeznek meg Baszkföldön. Idén első alkalommal Budapest és Szeged is csatlakozott a kezdeményezéshez, mely itthon nemcsak az euskara, hanem a magyar mint idegen nyelv népszerűsítését is zászlajára tűzte.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Baszkföldön az euskara népszerűsítése fontos feladat, az anyanyelvi beszélők száma ugyanis a Baszk Autonóm Tartomány bizonyos részein egyre csökken. A helyiek, hogy felhívják a figyelmet a baszk fontosságára, 1983-tól minden páratlan év márciusában megrendezik a Korrikát. Tíz napig tart a 2000 kilométeres „maraton” megállás nélkül, melynek során a történelmi Baszkföld minden jelentős pontját érintik a résztvevők. Az első magyarországi Korrikát március 22-én Budapesten, másnap pedig Szegeden tartották meg. Március 23-án a Dóm térről rajtoló futók a 3 kilométeres táv teljesítésével kívánták felhívni a figyelmet Európa kis nyelveire. Izaskun Pérez, az esemény főszervezője a www.u-szeged.hu-nak elmondta, céljuk nemcsak a baszk, hanem más kis nyelvek, így a magyar népszerűsítése is.

 

Amellett, hogy nyelvünket Baszkföldön is népszerűsíteni kell, azt is fontosnak tartjuk, hogy a külföldiek szintén megismerkedjenek a magyarral és a baszkkal. A futás erre nagyon jó alkalom, hiszen hasonlít magához a nyelvtanuláshoz: energia és akarat kell hozzá – fogalmazott. Izaskun Pérez egyébként hat éve tanít lektorként a Szegedi Tudományegyetemen, és lelkesen számol be arról, hogy nemcsak az itteni diákokat ragadta meg a baszk kultúra, hanem Baszkföldről is rendszeresen érkeznek Erasmus-hallgatók Szegedre.

 

A futás motivációt is jelenthet azon külföldiek számára, akik bár itt élnek, nem tanulnak magyarul. Ez a figyelemfelkeltés tulajdonképpen sikeres is volt, hiszen a nagy része azoknak, akik ide eljöttek, úgy látom, külföldiek – így Durst Péter, az SZTE Bölcsészettudományi Kar Hungarológia és Közép-Európa Tanulmányok Nemzetközi Oktatási Központ oktatója. Miközben a résztvevők a rajt előtt még kiosztják egymás között a piros, fehér és zöld színű szalagokat, valamint a Korrikát hirdető pólókat, Durst Péter azt is elárulja, szerinte miért érdemes egy külföldinek éppen a magyar nyelvet elsajátítania. Ha valaki már beszél egy nagyobb nyelvet, például angolt vagy németet, és elkezd ezután tanulni magyarul vagy baszkul, ismét rácsodálkozhat arra, mennyire másképp is működhetnek a nyelvek.

 

A biciklisekkel kiegészült futók először a rakparton, majd a Kárász utcán haladtak végig. Hamar teljesítették a három kilométeres távot, nem sokkal később már a Nyugi Kávézóban melegedtek és beszélgettek az eseményre készült baszk csemegék mellett. Köztük volt Susanne Schulz is, aki a drezdai egyetemről érkezett erasmusosként Szegedre. Németországban egy szervezetnél önkéntes szolgálatok lebonyolításában segítettem, ahová sok magyar is érkezett, ekkor kezdtem el kedvtelésből foglalkozni a nyelvvel. Aztán magyar barátaim is lettek, így egyre többet tanultam meg, és idővel könnyebben fejeztem ki magam tudtuk meg tőle. Susanne szerint ha mindenki aszerint választana az idegen nyelvek közül, hogy melyik áll a legközelebb személyiségéhez és érdeklődéséhez, és nem az álláskeresés vagy a fizetés jelentené a fő szempontot, valószínű, hogy nem minden esetben részesítenék előnyben a mostani nagyobb nyelveket.

 

A Korrikát legközelebb két év múlva ismétlik csak meg, azok számára azonban, akik szívesen részt vennének más, a baszk nyelvhez kötődő programokon, Izaskun Pérez szeretettel ajánlja az SZTE Bölcsészettudományi Karon május 7-től kezdődő Spanyol-Baszk-Magyar Kulturális Napokat.

 

Hegedűs Gabriella

korrika_galeria
A Korrika futáson készült képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.