Ha az EU nem lenne, ki kellene találni – Szegedre ért Az én Európám-kampány

Az eseményt Szabó Gábor rektor nyitotta meg, a közönség soraiban egyetemi oktatók, hallgatók mellett középiskolások is helyet foglaltak. A kampány célja, hogy a magyarok jobban megismerjék az európai ügyeket, illetve bekapcsolódjanak azokba.

Itt a helyünk

– Ha az EU nem lenne, ki kéne találni – válaszolta a beszélgetést vezető Bakos Piroska újságíró, egykori EU-elnökségi szóvivő kérdésére Martonyi János külügyminiszter. Arról is beszélt, mára az vált az igazi kérdéssé, hogy az új generációnak hogyan tudjuk elmagyarázni racionális érvekkel azt, hogy Magyarország számára egzisztenciális szempontból is szükséges és fontos az EU. Az előző nemzedékeknek ugyanis még érzelmi kötődésük volt az integrációhoz, hiszen az európaiság elérkeztét látták benne. – Minden gond, feszültség és vita ellenére itt a helyünk, itt kell megtalálnunk egyszerre európaiságunkat és magyarságunkat – érvelt a külügyminiszter.

Napi 100 millió forint

Surján László, az Európai Parlament alelnöke úgy fogalmazott, ha nem lennénk benne az európai integrációban, „elöntene minket a sárga irigység”, többek között vámproblémáink lennének, és nehezen jutnánk ki arra az európai piacra, amiből jelenleg is élünk. Arról is beszélt, az integráció kezdetekor az alapító atyák két elvet szerettek volna megvalósítani, egyrészt, hogy ne éhezzen az emberek, másrészt hogy ne legyen háború. A problémát többek között az jelenti, hogy ha a célok teljesülnek, akkor már nem lelkesítenek.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője arra emlékeztetett, Szeged városa a jelenlegi költségvetési ciklusban, azaz az elmúlt hat-hét évben több mint 2200 uniós projektben vett és vesz részt, ez összesen mintegy 250 milliárd – napi 100 millió – forintot jelent.

Jobb költségvetés

A beszélgetés résztvevői a 2014-2020-as uniós költségvetésről is szóltak. Az Európai Bizottság körülbelül másfél évvel ezelőtt tette meg első javaslatát a költségvetésre, melyben a hét évre közel ezermilliárd eurós javaslatot állítottak össze. Remélték, hogy ez az összeg az EU valamennyi tagállama számára biztosítani fogja azt a növekedési potenciált, amelyre a válsághelyzet idején szükség van. A február elején elfogadott politikai megállapodás nem érte el azt az összeget, amelyet az EB javasolt, ugyanakkor a szervezet úgy ítélte meg, hogy az elfogadott szint még mindig biztosítja a legfontosabb alapelveket, így megvalósíthatóak növekedésbarát fejlesztések, több pénz jut a határokat átszelő, Európán átívelő projektekre, az oktatásra, külföldi ösztöndíjakra, a kutatás-fejlesztésre, természetvédelemre stb. – sorolta Szűcs Tamás. Hozzátette: egy modernebb és jobb szerkezetű költségvetés születik, mint amilyen az előző volt.

Vesztes győztesek

Martonyi János elmondta, az unióban két politika dominál, az egyik a kohéziós alapokra, azaz a felzárkóztatásra helyezi a hangsúlyt, a másik pedig az agrárpolitikára – Magyarország mindkettőnek csak kedvezményezettje lehet. A tagállamokat szokás aszerint kategorizálni, hogy inkább többet adnak („nettó befizetők”) a büdzsébe, vagy inkább többet kapnak onnan („nettó kedvezményezettek”) – eszerint hazánk egyértelműen az utóbbiakhoz tartozik, így érdekében állt, hogy minél nagyobb legyen az unió költségvetése. A külügyminiszter szerint a mostanra kialakult büdzsé Magyarországnak mindenképpen jó, a mutatók alapján a leginkább kedvezményezettek közt a 2-3. helyen áll a ciklusban egy főre jutó mintegy 712 ezer forintnak megfelelő összegével. Ugyanakkor Martonyi arra is felhívta a figyelmet, egy kicsit minden tagállam vesztese is ennek a büdzsének, hiszen kérdéses, hogy lehet-e erősíteni az integrációt a tagországok bruttó hazai össztermékének csupán egy százalékából…

Nem könnyű dilemmát jelent a képviselő számára a költségvetés kérdésében való állásfoglalás, hiszen egyszerre kell magyar, európai és pártpolitikai érdekeket összeegyeztetni – magyarázta Surján László. Hozzátette: érthető, hogy a befizető országok donációs kedve ezekben a kritikus években lecsökkent, az EP ezért három javaslatot tett a költségvetéshez. Annak érdekében, hogy hét évre ne fagyasszák be a válságszemléletű büdzsét, az EP indítványoz egy félidős felülvizsgálatot. Azt is javasolják, hogy a megmaradt forrásokat rugalmasan lehessen időben és a fejezetek között is átcsoportosítani, valamint hogy alakuljon ki egy világos program a költségvetés bevételi oldalának reformjáról.

Munkát a fiataloknak

Szóba került a munkanélküliség kérdése is, melynek kezelésére egyébként az uniónak jelenleg nincsenek jogosítványai, bár a tagállamok felől erőteljes nyomás érzékelhető abba az irányba, hogy az EU forrást fordítson a foglalkoztatásra is. Szűcs Tamás elmondta, a legnehezebb helyzetben levő tagországok és a leginkább sújtott társadalmi rétegek, a fiatalok megsegítésére kidolgoztak több kezdeményezést, melyektől komoly javulást várnak. Azon tagállamoknak, amelyekben 25 százalék felett van a fiatal munkanélküliek aránya, külön 6 milliárd eurós pénzügyi alapot különítettek el, ebből Magyarország mintegy 50 milliót kaphat. Martonyi ugyanakkor hangsúlyozta, ha jól költjük is el ezt az összeget, az a feladat megmarad, hogy az európai gazdaságot növekedési pályára kell állítani, méghozzá úgy, hogy egyrészt ne növekedjen az adósságállomány, másrészt betartsák a költségvetési fegyelmet.

Arany Mihály

Az eseményen készült képek itt megtekinthetők