Felolvasóest és verspályázat: a jubiláló egyetemi sajtó ünnepei

„Egy idős vagyok a Szegedi Egyetemmel” – így köszöntötte Pál József, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese az érdeklődőket az egyetemi lap 60 éves fennállása alkalmából rendezett felolvasóesten. A professzor maga is tagja volt annak az alkotói körnek, mely publicitási lehetőséget nyújtott az 1970-es évek időszakában az egyetemen felbukkanó költőknek és íróknak. A Szegedi Egyetem az utóbbi időkben sok változáson ment keresztül, nemcsak nevében – ma Szegedi Egyetem Magazin –, hanem témáit tekintve is alkalmazkodott a mai kor követelményeihez. A korábbi szerkesztők és írók viszont remek alapokat biztosítottak, ezért is maradhatott fenn mai napig a magazin.

A rendezvényen főként az 1970-es és az 1980-as évek közötti időszak példányaiból került elő egy-két szépirodalmi mű. Zalán Tibor költővel Balog József, az est szerkesztő-moderátora beszélgetett. A lap egykori szerzője érdekességeket mesélt az érdeklődőknek munkássága kezdeti szakaszából. Zalán Tibor tanára és mentora, Ilia Mihály anno több költeményét is visszadobta, mondván: a mennyiség a minőség rovására megy, és a Lippák családnéven is változtatnia kell. Ilia titkárnője felütött egy utónévszótárt, melynek segítségével a kezdő költő megkapta a Zalán nevet. A névmódosítás után három versét is közölték. Zalán Tibor nem bánja a történteket, szerinte ezek fontos iránytűként szolgáltak az életében, segítették abban, hogy költő lehessen. Életpályáján okulva azt tanácsolta a fiatal tehetségeknek, hogy minden körülmények között maradjanak önmaguk, ne engedjenek semmilyen rájuk gyakorolt befolyásnak. Balog József rövid névsorolvasással illusztrálta továbbá a Szegedi Egyetem szépirodalmi hagyományait, olyan művészekkel fémjelezve a legendás évtizedeket, mint például Darvasi László, Podmaniczky Szilárd, Háy János vagy Vecsernyés Imre.

Juhász Erika

A Szegedi Egyetem Magazin és a Tiszatáj Online irodalmi folyóirat márciusban Hatvan év címmel verspályázatot írt ki a szegedi egyetem hallgatói és az universitas vonzáskörzetébe tartozó középiskolások között. A pályázaton összesen 17-en indultak, a munkákat pedig rangos zsűri bírálta. A verseny harmadik helyezettje Szajbély Zsigmond Találkozás Goethe-vel című verse lett. Második helyen Repisky Dániel Haiku című munkája végzett, az első helyet pedig Juhász Erika Ájtatos című versével nyerte el. A dobogós helyezettek munkái mind megjelennek a Tiszatáj weboldalán, Juhász Erika költeményét a Szegedi Egyetem Magazin következő, áprilisi számában is olvashatják majd.

Az est után Juhász Erikával, a verspályázat első helyezettjével beszélgettünk, aki elmesélte, hogy három munkával is indult a versenyen, de az Ájtatos című nyertes alkotást kérték tőle felolvasásra. – Ez egy szerelmes vers. A párom egy olyan fiú, aki nem a klasszikus értelemben vett romantikus alkat. Az ilyen emberekről szól, akik kicsit különösek és távolibbak a hétköznapiaktól: máshogyan fogalmazzák meg az olyan érzéseket, mint a szeretet. A vers végén azt mondtam el, hogy az ilyen emberek lesznek a leghűségesebb és a legjobb társak – jelentette ki. Erika elmondása szerint szövegeit gyakorta éri az a kritika, hogy bonyolultak, és elképzelhetőnek tartja, hogy a pályázatokon általában éppen ezért nem díjazzák munkáit.

Mivel az SZTE TTIK biológia szakos hallgatójáról van szó, sokan rácsodálkoznak arra, hogy szabadidejében költészettel foglalkozik, és verseket ír, de szerinte a természettudományok és az irodalom nem zárják ki egymást. Neki kifejezetten jól jön, hogy – mint fogalmazott – „új színt tud belevinni” verseibe. A győztest arról is megkérdeztük, milyennek látja a fiatal feltörekvő költők helyzetét Szegeden – Nagyon jó lehetne, de ezt meg kellene szervezni, és ezeket az embereket össze kellene fogni. Korábban próbálkoztam már egy irodalmi kör megszervezésével, de kevesen jelentkeztek, így nem voltunk elegen ahhoz, hogy lekössünk egy közönséget – árulta el. A fiatal lány nagyon elhivatott a költészet iránt. – Ezzel szeretnék foglalkozni. Kicsit merész ezt így leszögezni, de ha nem mondja ki az ember, akkor biztos, hogy nem is lesz belőle semmi.

szöveg: Gaál Bernadett

fotó: Szuda Sándor

A felolvasóesten készült képek itt megtekinthetők

Eurorégiós mini konferencián vitatták meg a nagy múltú intézmények a média új kihívásait. A március 19-i eurorégiós sajtónapra elfogadta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Média Centrumának meghívását a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem; a Temesvári Nyugati Egyetem; valamint a Regionális Média Alapítvány. A moderátori szerepet a program-sorozat fő szervezője, Újszászi Ilona, az SZTE Szegedi Egyetemi Kiadó és Média Centrum vezetője, az SZTE szóvivője vállalta.

Mini konferencia az egyetem és a nyilvánosság kapcsolatáról

– Az egyetemi sajtó az intézményekben folyó munka bemutatásának fontos terepe, amelynek fontos szerep jut a tudás közvetítésében – e szavakkal nyitotta meg az eurorégiós konferenciát Pál József. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese a magyarországi és romániai universitasok megjelent képviselőinek figyelmét mindemellett felhívta az együttműködés fontosságára is.

A szegedi egyetemi sajtó 90. és 60. születésnapja alkalmából az intézmények kommunikációs munkatársai a média új kihívásairól tanácskoztak. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) képviseletében Teslár Ákos kommunikációs vezető elárulta: a megaintézmény nyolc karának saját identitása van, de céljuk egy közös, „ELTE-s” azonosságtudat kialakítása a hallgatókban.

„Város a városban” a Debreceni Egyetem, ahol a hallgatók a legfontosabbak, őket kel elérni. A példa erre, hogy a különböző médiafelületek használata mellett QR-kódokat helyeztek el minden épületen – árulta el a cívis város intézményének kommunikációs vezetője, Szöőr Ádám.

A Pannon Egyetemről érkezett rektori megbízott, Kovács Kristóf elmondta: intézményük méltóságai egy Egyetem-Város Tanács keretein belül keresik a válaszokat a kortárs problémákra.

Kuráth Gabriella a Pécsi Tudományegyetem Kommunikációs és Marketing osztályálnak vezetője pedig arról beszélt, hogy Nyitott Egyetem nevű programjukkal – a hagyományos csatornák használata mellett – mindenki számára elérhető, online előadásokat készítenek.

Az SZTE kommunikációs és marketingtevékenységét Révész Balázs kommunikációs és marketingigazgató mutatta be.

A konferencia résztvevői között a határon túli intézmények is megjelentek. A Temesvári Nyugati Egyetemről érkező Dan D. Lazea rektorhelyettes elárulta, hogy kommunikációjukat a nemzetköziség jegyében tervezik meg, mindemellett az általános, a felsőoktatást érintő kérdésekre is nagy hangsúlyt fektetnek. Náluk is – akárcsak az öt magyarországi egyetemen – komoly szerepet kap a Facebook, a közösségi média a fiatalokkal, a leendő és a jelenlegi hallgatókkal való kapcsolattartásban.

Az eurorégiós sajtó megteremtésére tett kísérleteket Lang János, a Regionális Média Alapítvány képviselője ismertette. Vitaindítójában Gróf Róza, a Szegedi Egyetem egykori főszerkesztője az univeritasokon belüli sajtó együttműködésének hagyományos formáira emlékeztetett. Majd Forró Lajos, az SZTE Média Centrum SZTEtelevízió egyik stúdióvezetője mondott véleményt a hagyományos és új médiumok átalakulásáról.

Az eurorégiós konferencián már a közös problémafelvetés is új kooperációs lehetőséget hozott. A felek megvitatták egy záró nyilatkozat tervezetét. Kinyilvánították arra irányuló szándékukat, hogy tartósan együtt kívánnak működni – például – az intézményi és a felsőoktatási intézmények közötti kommunikáció fejlesztése; a sajtókapcsolatok bővítése; a tudománynépszerűsítés; a határokon átnyúló, többnyelvű, európai dimenziójú kommunikácó fejlesztése; esetleg a kommunikációs szakemberek képzése terén. Ennek részleteiről folytatódik az egyeztetés: a szegedi mini konferencián részt vevő intézményeket egy újabb közös szakmai találkozóra invitálta a Debreceni Egyetem.

Dicsőséges 60 év és útkeresés: egyetemi sajtótörténeti kiállítás

Az egyetemi sajtó kettős jubileuma alkalmából az SZTE Klebelsberg-könyvtár egyetemtörténeti gyűjteménye – Ráczné Mojzes Katalin gyűjtemény-vezető és Kámán-Gausz Ildikó főkönyvtáros – által összeállított sajtótörténeti anyagból rendeztek az SZTE EHÖK anyagi támogatásával kiállítást március 19-én, az SZTE Média Centrum és az SZTE NKI által szervezett eurorégiós sajtónapon.

1922-ben Új Élet címmel indult el a szegedi egyetem első diáklapja, politikai, társadalmi, kritikai hetilapként. 1953. január 26-án jelent meg az első Szegedi Egyetem című lap, a Szegedi Egyetem Magazin elődje, majd a forradalom évében átmenetileg megszűnt. 1963-ban éledt újjá. A kiállítás tablóin végigkövethetjük a változatos nevű és kinézetű egyetemi lapokat.

– Az egyetemi sajtó szerepe változó, ezt az egyetemi újság külalakja is tükrözte – fogalmazott a tárlatot megnyitó Szabó Gábor rektor. Felidézte, a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években sokan az egyetemi sajtón keresztül próbálták feszegetni a véleménynyilvánítás akkori szűk határait, emiatt az egyetemi sajtónak volt egyfajta különös bája a béketábor országaiban, ugyanakkor mindig egy kis borzongató érzéssel olvasták ezeket a lapokat. Dicsőséges hatvan év volt, a következő időszak viszont az egész sajtó számára kritikus lesz, mert meg kell találnia a helyét. A rektor szerint választ kell tudnia adni a médiavilágnak arra a kérdésre, hogy mi a szerepe a nyomtatott sajtónak. Mint kifejtette, a puszta információátadás mára már nem tart el egy médiumot, ahhoz pedig, hogy a sajtóban ennél több történjen, magas szintű újságírás szükséges hozzá – így a professzor. – Remélem, hogy ennek egy műhelye lesz továbbra is minden olyan sajtótermék, ami az egyetemen és környezetében megjelenik – hangsúlyozta Szabó Gábor.

A rektor arról is beszélt, hogy az értelmiségi lét lényeges komponense az értő, intelligens olvasás, amit csak igényes szövegekkel lehet elsajátítani. Kiemelte, nagy igény mutatkozna a színvonalas tudományos – különösen a természettudományos – ismeretterjesztő újságírásra, hogy a társadalom ne gyanakodva tekintsen a tudósokra, és a tudósoknak ne állandóan védekezve kelljen dolgozniuk. Ehhez pedig nem a kutatók, hanem sokkal inkább a képzett szakújságírók értenek.

A forradalmi hevülettől a tudományos ismeretterjesztésig

Vallomások – emlékek és élmények, az egyetemi médiáról címmel múltidézőre várták március 19-én 14 órától a Szegedi Tudományegyetem egykori és mai vezetőit, oktatóit, illetve a Szegedi Egyetem egykori főszerkesztői és szerzőit, Márok Tamás – korábbi szerző – moderálásában. A korábbi egyetemi vezetők között megszólalt Csákány Béla, Anderle Ádám, Mészáros Rezső és Keszthelyi-Szabó Gábor. Az elmúlt évtizedek főszerkesztői közül jelen volt Papp Lajos, Gróf Róza, Dlusztus Imre és Garai Szakács László. Megjelent a lap főszerkesztőjeként dolgozó Hegedűs Szabolcs, Hriczu (Kozel) Anita, az egykori szerzők közül pedig: Domonkos László, Tandi Lajos, Fekete Klára, Kalocsai Katalin, Bátyi Zoltán, Balogh Tamás, Újszászi Ilona, Gőz Gabriella, Balog József, Pintér M. Lajos, Arany Mihály; az oktató és egyetemi dolgozó szerzők közül – többek között – Hannus István, Gresó Erzsébet.

Csákány professzor egy 1988-ban, az egyetemi újság fennállásának 25 évfordulójára készített dísztányért mint egyetemi sajtós relikviát adott át Újszászi Ilonának.

Márok Tamás felidézte, amellett, hogy a szegedi egyetemi lap az universitas belső életének biztosított nyilvánosságot, országos témákra is kitekintetett, melyekből nem egyszer botrány kerekedett, különösen a rendszerváltás környékén. A kommunista időkben az egyetemi sajtó egyfajta szabadabb légkört jelentett, mondhatni félszamizdatként működött, forradalmi hevülettel. Papp Lajos úgy fogalmazott, a Szegedi Egyetem embereket választott ki a sajtónak, akik ennél a szerkesztőségnél tanulhatták meg a szakmát, a készséget arra, hogy minden körülmények között az igazat akarják megírni.

Keszthelyi-Szabó Gábor arról beszélt, nemcsak a hatvanas évektől, hanem a 2000-es években, Dlusztus Imre főszerkesztése alatt is színvonalas műhelyként működött a Szegedi Egyetem szerkesztősége, ahonnan jó tollú újságírók kerültek ki. Példaként kiemelte a ma már „tartalmas online újságot”, a SZEGEDma.hu-t vezető Pintér M. Lajos főszerkesztőt, és onnan indult portálunk több munkatársa is.

Dlusztus Imre hangsúlyozta, az 1990-es évekig még volt helytörténeti értékük az újságoknak, később a bulvár áldozatává váltak, ma már egy-egy hírlapból nem lehet megtudni, hogy mik a valóságos folyamatok. Ebben a helyzetben az egyetemnek mint szabadságélményt és kultúrát közvetítő entitásnak fokozott felelőssége van abban, milyen módon bánik az újságíróképzéssel és a nyilvánossággal. Szabó Gábor rektor azzal a gondolattal zárta a beszélgetést, hogy az értelmiségi lét lényeges komponense az értő, intelligens olvasás, amit igénytelen szövegekkel nem lehet elsajátítani. A rektor kiemelte, nagy igény mutatkozik a színvonalas tudományos – különösen a természettudományos – ismeretterjesztésre, hogy a társadalom ne gyanakodva tekintsen a tudósokra. Erre nem annyira a kutatók, hanem sokkal inkább a képzett szakújságírók lennének alkalmasak.

Egész évben sajtóünnep

Nincs vége az egyetemi sajtó jubileumához kapcsolódó eseményeknek, április 10-én 17 órától a SZEGY-ben közlő írók és költők olvasnak fel műveikből a Grand Caféban, ahol képzőművészeti tárlat is megtekinthető lesz. Sőt: a Szegedi Egyetem Magazin és a Tiszatáj (Online) közös verspályázatának nyertese is bemutatkozik.

Idén először adják át – április 25-én – a jubileumok tanévében alapított „Egyetemi Sajtóért Pro Talentis Ösztöndíjat”. Az SZTE Média Centrum az SZTE Pro Talentis Universitatis Alapítvány támogatásával létrehozott ösztöndíja gyarapítására köszönettel fogadja, ha a támogatók személyi jövedelemadójuk 1 százalékát az egyetemi tehetséggondozás céljait támogató, 18022067-2-06 adószámú Pro Talentis Universitatis Alapítvány javára ajánlják fel! Az 1% felajánlásához szükséges nyomtatvány és további tájékoztató információ az SZTE Tehetségpont honlapján elérhető: http://www.sztehetseg.hu/hu/pro_talentis_alapitvany/2013_egy Ezen túl az alapítvány minden további pénzbeli támogatást örömmel vesz, a számlaszám: 11600006-00000000-41821394.

A jubileumi programsorozat következő állomásán, május 15-én 15 órától az SZTE jó tanuló, jó sportoló hallgatóival beszélgetnek a Hattyas sori sportközpontban, ahol aztán a „sportos kommunikációs tréning” mottóval aerobik- és táncbemutató is lesz, illetve kispályás focimeccsen csapnak össze újságírók és oktatók.

Az SZTE Média Centrum Sajtóklub 2012 őszén elindított sajtótörténeti beszélgetéssorozata is folytatódik. 2013 őszén az egyetemi sajtó és nyilvánosság történetét bemutató tízrészes sajtóklub, nyilvános beszélgetéssorozat és speciálkollégium zárja az ünneplést.

SZTEinfo

A sajtótörténeti kiállításon készült képek itt megtekinthetők