Az SZTE továbbra is az élvonalban a nemzetközi rangsorok szerint

A legismertebb QS és ARWU listák (amelyekre alább emlékeztetünk) mellett más nemzetközi felsőoktatási rangsorok is léteznek. Így például: az SZTE közelmúltban kapta meg az értesítést a törökországi Middle East Technical University által 2009 óta működtetett, „URAP World University Ranking” 2012-es évet feldolgozó eredményeiről (www.urapcenter.org ). A világ mintegy 2500 jelentős felsőoktatási intézménye tudományos színvonalát, kutatási teljesítményét objektív tudománymetriai adatok (cikkek, tanulmányok, impakt faktorok, idézettség, stb.) alapján értékelő és a nemzetközi elismertséget, nemzetközi kooperációk, projektek számát is beszámító rangsor alapján az SZTE összesítésben a 3. legjobb akadémiai teljesítményt nyújtó magyarországi intézmény címet kapta. Az URAP rangsorban a szegedi intézmény az 559. helyen áll, az 509. helyen álló ELTE és az 532. Semmelweis Egyetem előzi meg a hazai intézmények közül. A dobogóról kevéssel leszorult Debreceni Egyetem az 564. helyen áll; a BME a 685., a Pécsi Tudományegyetem a 794. Az URAP listára összesen feljutott 11 hazai egyetem közül a lista második felében található Pannon Egyetem (1298.), a SZIE (1400.), a CEU (1824), az ME (1976) és a Nyugat-Magyarországi Egyetem (1986). A szakterületi bontásban közölt adatok szerint az URAP listában az SZTE az élettudományok terén hozza a legfajsúlyosabb akadémiai teljesítményt: itt a nemzetközi listában az előkelő 407. helyen áll, a hazai egyetemek közül csak a 306. Semmelweis Egyetem előzi meg – elemezte az adatokat Pálfi György, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati igazgatóságának nemzetközi ügyekkel foglalkozó igazgatója.

*

A világ legjobb 200 felsőoktatási intézménye közé került a Szegedi Tudományegyetem modern nyelvi, valamint mező- és erdőgazdálkodási kategóriában a brit Quacquarelli Symonds (QS) cég friss listáján (www.topuniversities.com). A brit cég 2013. május 8-án hozta nyilvánosságra új tematikus rangsorát. Ezen 5 képzési terület (bölcsész, mérnöki, élet- és orvostudományok, természettudományok, menedzsment) 30 oktatási programját vizsgálja – tudtuk meg Pál Józseftől. Az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese elmondta: a QS a világ közel háromezer egyetemét vizsgálja, s a legszínvonalasabb hétszáz felsőoktatási intézményét rangsorolja. Az összehasonlítás alapja egy online felmérés, amelynek révén a világ többtízezer neves oktatója, kutatója mondhat véleményt az általa művelt tudományterületen az egyetemekről úgy, hogy az élbolyba tartozóként hazájából 10, országa határain túlról 30 intézményt jelöl meg. Ezt a szempontrendszert a QS kiegészíti a szakokon végzők leendő munkaadóinak véleményével, továbbá a kutatókat minősítő publikációs teljesítménnyel. E szempontokat azonban – az adott tudományterület jellemzőihez illeszkedve – eltérő súllyal veszik figyelembe.

A QS rangsorainak kialakításában az adminisztratív adatok (például oktató/hallgatói arány, kutatói létszám, külföldi hallgatók/oktatók létszáma) mellett tudományos munkák (publikációk, idézettség, stb.) és akadémiai/munkáltatói vélemények egyaránt helyet kapnak.

A QS friss, 30 tematikus rangsora közül a szegedi egyetem 2 listán szerepel a világ legjobb 200 felsőoktatási intézménye között. Most a modern nyelvek, valamint a mező- és erdőgazdálkodás területén teljesített kimagaslóan az SZTE. Ebben szerepet játszhat – Pál József szerint –, hogy az egyetemnek mind a bölcsészettudományi, mind a mezőgazdaságtudományi kara jóval több nemzetközi szereplést vállal például konferenciákon, mint az előző években. Ugyanakkor a nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes emlékeztetett: 2011-ben az SZTE a mérnöki és kémiai tudományterületeken került a világ legjobb 200 képzőhelye közé.

A QS Rankings friss tematikus listájának szegedi adatai

Az aktuális QS tematikus rangsorokban egyébként 7 magyar egyetem – BME, CEU, Corvinus Egyetem, DE, ELTE, PE, SZTE – található jó pozíciókban.

A legjobbak közé került három területen a Budapesti Műszaki Egyetem; az SZTE-hez hasonló módon két képzési körben remekelt az ELTE és a Debreceni Egyetem; míg a Corvinus és a Pécsi Tudományegyetem egy tudományterületen szerepel a világ top 200-as listáján. A CEU a filozófiai képzések terén található az első száz között.

A leginkább elfogadott toplista a 2004 óta készülő brit QS World University Rankings. A QS cég azonban a most nyilvánosságra hozott képzési területi listán kívül egy teljes, összesített intézményi rangsort is készít. Ennek publikálása az év második felében várható. A legutóbb, tavaly ősszel napvilágot látott 2012/2013-as világrangsorában a QS a legjobb 501-550 egyetem közé helyezte a Szegedi Tudományegyetemet, amely akkor 50 hellyel javította helyezését. E listán a Corvinus és az ELTE 551-600 között, a DE 601-700 között áll.

*

Az ELTE és az SZTE a sanghaji Academic Ranking of World Universities (ARWU) listáján az első ötszázban található, az ELTE 301-400 között, míg az SZTE 401-500 között.

*

Az Európai Unió is megkezdte egy európai egyetemi rangsor felállításához szükséges rendszer kidolgozását, egyelőre a mérnöki (gépész- és elektromérnöki), biznisz-menedzsment és fizikai területeken gyűjtenek adatokat. Az SZTE nemzetközi ügyekkel foglalkozó vezetői szerint az SZTE elismert fizikusképzése, egyre erősebb pénzügyi képzése és fejlesztés alatt álló mérnöki képzései lehetőséget biztosítanak arra, hogy a jövőben e felsőoktatási rangsorba is bekerülhessen a Tisza-parti universitas.

SZTEinfo

A témáról a Rádió88 interjúja itt meghallgatható: