A hazugságról filozofálnak Szegeden

A szakmai fórum a Lábjegyzetek Platónhoz című konferenciasorozat 12. rendezvénye, a Magyar Filozófiai Társaság és az SZTE BTK Filozófia Tanszék rendezésében minden év májusában Szegeden kerül sor egy-egy tudományos tanácskozásra. A mostani rendezvény kiválasztott témája és címe: A hazugság. Korábban a szeretet, az erény, a bűn, a lelkiismeret, a gyűlölet, a barátság, az igazságosság, a szabadság, az akarat, az ész és a szerelem voltak a konferenciasorozat kiemelt témái, s képezték vizsgálódás tárgyát.

Mindenki, aki számít

A konferenciasorozat 2002-ben indult, s mára a hazai filozófustársadalom egyik legnagyobb és legrangosabb rendezvényévé nőtte ki magát, amelyen hazai és határokon túli előadók egyaránt részt vesznek. Az idei tanácskozásra például Kolozsvárról, Nagyváradról, Marosvásárhelyről és Pozsonyból is érkeztek előadók. A magyar szellemi-filozófiai élet sok kiválósága, akadémikusoktól és professzoroktól a PhD-hallgatókig vesznek részt a seregszemlén, de mellettük a filozófia társ- és rokonszakmáinak a képviselői is részesei a közös vizsgálódásoknak. Az egyes konferenciák anyaga kibővített és szerkesztett formában minden esetben tanulmánykötetben lát napvilágot – tájékoztatott Laczkó Sándor, az SZTE BTK Filozófiai Tanszék oktatója, a Magyar Filozófiai Társaság főtitkára, a konferencia szervezője.

A Lábjegyzetek Platónhoz: A hazugság című konferencia előadói filozófiai, filozófiatörténeti, pszichológiai, irodalom- és kultúrtörténeti, politikai, etikai, jogi, teológiai, esztétikai stb. szempontok alapján teszik vizsgálat tárgyává a hazugság problémavilágát. Reflektálnak annak perszonális és társadalmi vetületeire, elemzik identitásformáló aspektusait és szerteágazó viszonyrendszerét, értelmezik a hazugság legkülönbözőbb jelenségformáit, illetve megvizsgálják az igazmondás premisszájának lehetségességét, valamint az élethazugság, az önámítás és az önigazolás mechanizmusait – sorolta a szervező.

A hazugságról filozofálnak Szegeden - GALÉRIA

Fogalomtisztázó „lábjegyzetek”

Hangsúlyozta: a Lábjegyzetek Platónhoz című konferencia- és könyvsorozat elindítását a fogalmak tisztázásának igénye vezérelte. – Olyan fogalmakat és problémákat igyekeztünk és igyekszünk „lábjegyzetelni”, amelyek első, mondhatni klasszikus előfordulásai az antikvitásban gyökereznek, de amelyek ma is jelen vannak életünkben és gondolkodásunkban, így a róluk szóló diskurzusok nem értek, nem is érhettek véget – magyarázta Laczkó Sándor. Hozzátette: a konferencia- és könyvsorozat Whiteheadtől kölcsönzött címe ugyan Platónra utal, de egyúttal a kutatások minden irányban, minden korra és tudásterületre történő kiterjesztésére is ösztönöz bennünket. Whitehead írta ugyanis, hogy „az egész európai filozófiai gondolkodás története nem más, mint Platón gondolataihoz fűzött lábjegyzet.”

– Mint ahogyan a konferencia- és tanulmánykötet-sorozat korábbi témái esetében is történt, mindössze „lábjegyzeteket” kívánunk fűzni a meglehetősen régi keltezésű „jelenség(ek)hez”. Vizsgálódásaink során annak igyekszünk nyomába eredni, hogy milyen módon lehetséges a hazugság összefüggésrendszeréről és jelenségvilágáról teoretikusan (vagy éppen praktikusan), az értelmezési hagyomány hívó szavat és a probléma mai relevanciáját is figyelembe véve értekeznünk – mondta.

A megnyugtató hazugság és a hazugság nélküli világ

A konferencia megnyitóján Szabó Gábor, az SZTE rektora úgy fogalmazott, a fizikusnak is lehet dolga a hazugság nem triviális változatával. A társadalom számára ugyanis a természettudományok a „kényelmetlen igazság” ablakát tudják megnyitni, mert kénytelek vagyunk elfogadni a kísérletekből adódó eredményeket. Azok a modellkonstrukciók, amik a természettudományok mögött állnak, nem triviálisak, ezért egyszerűbb egy szép gondolattal megkínálni az embereket, hogy a „megnyugtató hazugság” ablakához álljanak – így a professzor.

Csejtei Dezső, a szegedi Filozófia Tanszék professzora azt a kérdést fejtegette előadásában, hogy lehet-e olyan világban élni, amelyben nincs hazugság. A hazugságot általában csúnya és rossz dolognak tekintjük, de gondoljunk bele egy olyan világba, ahol minden kitudódik… Ennek dilemmáját a professzor Miguel de Unamuno spanyol szerző regényhőse, Szent Manuel példáján keresztül elemezte. A hazugság összefügg az igazság-hamisság dilemmájával, amely örök témája a filozófiának, mind logikai, mind etikai aspektusból – összegzett az u-szeged.hu-nak a professzor.

A rendezvény nyilvános, a szervezők a május 17-i előadásokra is minden érdeklődőt szeretettel várnak.

SZTEinfo