SZTE Info

Végre egy helyen az SZTE Embertani Tanszék antropológiai gyűjteménye

Két napig pakolták az SZTE TTIK Embertani Tanszék oktatói és a segítségükre érkező középiskolás diákok a Makóról érkezett emberi csontokat. Az oktatók és kutatók végre egy helyen tudhatják a jelentős számú állományt. Ez világviszonylatban is az egyik leggazdagabb csontgyűjtemény.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Részben ép, részben pedig töredékekben megmaradt csontok kerültek Újszegedre, a Bal fasori régi menza épületbe. A 7000-8000 csontváz dobozokban érkezett meg, hétfő kora délelőtt pedig már az utolsó darabokat is lepakolták a poggyászautóról. Az egész egyetemi gyűjteménynek ez körülbelül a negyedét teszi ki. A Bal fasori épületben a második világháború előtti időből és az 1980-as évek ásatásiból is vannak gyűjtemények. A már korábban elhelyezett, körülbelül 2000 darabos tiszafüredi lelet legnagyobb része avar kori, de található közöttük néhány bronzkori maradvány is.


Nyáron leltár

SZS20130624_csontraktar_attelepitese_makorol_003Pálfi György, az SZTE TTIK Embertani Tanszék tanszékvezető docense elmondta, a lerakodott csontokat nyáron leltározzák az intézmény technikus hallgatói. Jelenleg kettesével, külön pakkokban tárolják a testeket és külön dobozokban a koponyákat. Ezek többsége szép állapotban maradt fenn, az oktató szerint ennek különösen nagy jelentősége van a jövőre nézve. Azokon a leleteken, melyeken a temetést követő néhány hónapban nem okozott jelentős károkat a talaj – nem volt túl savas bázisú–, vagy az ásatást követően nem tárolták túl meleg körülmények között, nyomokban számos értékes információt, DNS töredékeket, esetleg fehérje vagy kötőszöveti töredékeket is találhatnak. Az oktató azt mondta, kutatási szempontból az örökítő anyagot tartják az egyik legfontosabbnak, hiszen ebből rokonsági és származási vonalakat fedhetnek fel.


Avarok

Bár számos csontleletet már dokumentáltak, érdemes lesz újra elővenni, hogy újabb technológiáknak és kutatásoknak is alávethessék. Bár az általános iskolában megtanult legendák szerint a honfoglaló őseink üres Kárpát-medencét találtak, valójában azonban avarokkal találkoztak a meghódított területen. Ez arra enged következtetni, hogy az említett a népcsoportok az idők során alapos keveredésen mentek keresztül. „Ez egy kivételes kincsesbánya” – adott hangot örömének az egyetemi oktató, majd hozzátette, valószínűleg az eddig meg nem vizsgált csontokban is jelentős genetikai lenyomatokat találnak majd.

Csontok_Makorol
Végre egy helyen az SZTE Embertani Tanszék antropológiai gyűjteménye - GALÉRIA


Két évtized

Az emberi maradványok Makón, egy helyi használaton kívüli malom zárszintjén voltak eddig lerakatban. Közel 20 évvel ezelőtt Trogmayer Ottó, a Móra Ferenc Múzeum egykori igazgatója, és Farkas Gyula, az SZTE antropológus professzora állapodott meg abban, hogy a szűkös egyetemi keretek miatt ide a legérdemesebb elhelyezni őket. Ekkoriban a múzeumok még önkormányzati irányítás alatt álltak, ám néhány évvel ezelőtt ez a rendszer megszűnt, ezért az egyetem jobbnak látta, ha visszahozza Szegedre a csontokat.

Pálfi György tájékoztatott: a következő lépések egyike az épület helyreállítása: polcok elhelyezése és egyéb szükséges berendezési kellékek beszerzése lesz. Tervezik, hogy a budapesti Magyar Természettudományi Múzeummal még szorosabbá fűzik eddigi kapcsolataikat. Így a szegedi nemcsak országos, hanem világviszonylatban is a legnagyobb antropológiai gyűjtemény lehetne. Ha mindez megvalósul, nemcsak itthonról, hanem akár külföldről is érkezhetnének kutatók és szakdolgozók, hogy csontleleteket vizsgálhassanak.

 

Szöveg: Gaál Bernadett. Fotók: Szuda Sándor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.