Végre egy helyen az SZTE Embertani Tanszék antropológiai gyűjteménye

Részben ép, részben pedig töredékekben megmaradt csontok kerültek Újszegedre, a Bal fasori régi menza épületbe. A 7000-8000 csontváz dobozokban érkezett meg, hétfő kora délelőtt pedig már az utolsó darabokat is lepakolták a poggyászautóról. Az egész egyetemi gyűjteménynek ez körülbelül a negyedét teszi ki. A Bal fasori épületben a második világháború előtti időből és az 1980-as évek ásatásiból is vannak gyűjtemények. A már korábban elhelyezett, körülbelül 2000 darabos tiszafüredi lelet legnagyobb része avar kori, de található közöttük néhány bronzkori maradvány is.

Nyáron leltár

Pálfi György, az SZTE TTIK Embertani Tanszék tanszékvezető docense elmondta, a lerakodott csontokat nyáron leltározzák az intézmény technikus hallgatói. Jelenleg kettesével, külön pakkokban tárolják a testeket és külön dobozokban a koponyákat. Ezek többsége szép állapotban maradt fenn, az oktató szerint ennek különösen nagy jelentősége van a jövőre nézve. Azokon a leleteken, melyeken a temetést követő néhány hónapban nem okozott jelentős károkat a talaj – nem volt túl savas bázisú–, vagy az ásatást követően nem tárolták túl meleg körülmények között, nyomokban számos értékes információt, DNS töredékeket, esetleg fehérje vagy kötőszöveti töredékeket is találhatnak. Az oktató azt mondta, kutatási szempontból az örökítő anyagot tartják az egyik legfontosabbnak, hiszen ebből rokonsági és származási vonalakat fedhetnek fel.

Avarok

Bár számos csontleletet már dokumentáltak, érdemes lesz újra elővenni, hogy újabb technológiáknak és kutatásoknak is alávethessék. Bár az általános iskolában megtanult legendák szerint a honfoglaló őseink üres Kárpát-medencét találtak, valójában azonban avarokkal találkoztak a meghódított területen. Ez arra enged következtetni, hogy az említett a népcsoportok az idők során alapos keveredésen mentek keresztül. „Ez egy kivételes kincsesbánya” – adott hangot örömének az egyetemi oktató, majd hozzátette, valószínűleg az eddig meg nem vizsgált csontokban is jelentős genetikai lenyomatokat találnak majd.

Végre egy helyen az SZTE Embertani Tanszék antropológiai gyűjteménye - GALÉRIA

Két évtized

Az emberi maradványok Makón, egy helyi használaton kívüli malom zárszintjén voltak eddig lerakatban. Közel 20 évvel ezelőtt Trogmayer Ottó, a Móra Ferenc Múzeum egykori igazgatója, és Farkas Gyula, az SZTE antropológus professzora állapodott meg abban, hogy a szűkös egyetemi keretek miatt ide a legérdemesebb elhelyezni őket. Ekkoriban a múzeumok még önkormányzati irányítás alatt álltak, ám néhány évvel ezelőtt ez a rendszer megszűnt, ezért az egyetem jobbnak látta, ha visszahozza Szegedre a csontokat.

Pálfi György tájékoztatott: a következő lépések egyike az épület helyreállítása: polcok elhelyezése és egyéb szükséges berendezési kellékek beszerzése lesz. Tervezik, hogy a budapesti Magyar Természettudományi Múzeummal még szorosabbá fűzik eddigi kapcsolataikat. Így a szegedi nemcsak országos, hanem világviszonylatban is a legnagyobb antropológiai gyűjtemény lehetne. Ha mindez megvalósul, nemcsak itthonról, hanem akár külföldről is érkezhetnének kutatók és szakdolgozók, hogy csontleleteket vizsgálhassanak.

Szöveg: Gaál Bernadett. Fotók: Szuda Sándor