SZTE Info

Távgyógyítás okostelefonnal – telemedicinás megoldásokat keresnek az SZTE-n

Az információtechnológiai alkalmazások egyre hatékonyabbá és olcsóbbá tehetik a távgyógyítást, például az okostelefonok képesek rögzíteni és az orvosnak továbbítani a beteg állapotára vonatkozó adatokat. A telemedicina témakörében kutatnak egy TÁMOP-program keretében a szakemberek az SZTE-n.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A telemedicina, illetve az e-egészségügy kérdése mintegy egy évtizede került az érdeklődés homlokterébe. Tény ugyanis, hogy az öregedő társadalmakban szükség lenne olyan informatikai megoldásokra, amivel az egészségügyet hatékonyabbá lehet tenni – fogalmazott a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0073 projekt június 28-i sajtótájékoztatóján Gyimóthy Tibor, az SZTE Szoftverfejlesztés Tanszék vezetője és a projekt szakmai vezetője.

 

Az inaktív korosztályok növekedése fokozódó terhet ró az egészségügyi szolgáltatókra, melyek már jelenleg is súlyos orvos- és forráshiánnyal küzdenek. A telemedicina, az e-egészségügy az új információtechnológiai lehetőségek – például a számítógép, illetve okostelefonok kínálta monitorozási lehetőségek és azok eredményeinek orvoshoz való eljuttatása az interneten keresztül – lehetővé teszik az orvosi távmegfigyelést és távgyógyítást, mellyel költségmegtakarítás érhető el.

 

Telemedicina a mindennapokban

sajtotajekoztatoGyimóthy Tibor hangsúlyozta, mégsem annyira rohamos a telemedicina térhódítása, mint például az okostelefonok terjedése. „A telemedicina fókuszú kutatások orvosi, matematikai és informatikai tudományterületeken” címet viselő projekt célja, hogy a telemedicinás alkalmazások gyorsabban bekerülhessenek mindennapjainkba. A program keretében széles körű összefogás valósul meg, a Szegedi Tudományegyetem és konzorciumi partnerei, a Pannon Egyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai világszínvonalú tudásukkal alapot teremthetnek egy nemzetközileg is jelentős telemedicinás központnak – összegzett a professzor.

 

A projekt 2013. február 1. és 2015. április 30. között valósul meg, keretein belül pedig olyan konkrét miniprojekteket hajtanak végre 4-6 hónapos intervallumban, melyeket orvosok kezdeményeztek, tehát valós egészségügyi problémákra jelenthetnek megoldást. A gyakorlatban való kipróbálás után, ha igény mutatkozik rá, akár konkrét termék is lehet a fejlesztés eredménye.

 

Agyhullámmérés otthon

A konkrét kérdésekre adott megoldások később egy nagy rendszerré fognak összeállni – összesen 32 alprojektet foglal magába a pályázat – mondta el a www.u-szeged.hu-nak Bilicki Vilmos, az SZTE Szoftverfejlesztés Tanszék egyetemi adjunktusa. Egy egyszerű példa lehet a meddőség kezeléséhez segítséget nyújtó alkalmazás. A hölgyek testhőmérsékletük alapján következtethetnek a peteérésre. Sokan ezt ma még papíron követik, pedig számos olyan mobiltelefon-alkalmazás létezik, melynek segítségével akár orvosukkal is megoszthatják az adatokat. A telemedicina alkalmazható stroke- (szélütéses) betegek rehabilitációjánál is. Kapható a piacon egy 100 dolláros „leap motion” nevű szenzor, ami a kéz 3D-modelljét pontosan méri. Ezt ugyan nem orvosi célra találták ki, de ebben a konkrét esetben jól használható, mert a kéz finommozgásait jól ki lehet vele elemezni, és ez alapján instrukciókat adhat az orvos a betegnek. Nyomon követhető tehát az is, mit csinál otthon a páciens. Szintén egy körülbelül 100 dolláros szenzorral lehet mérni az EEG-agyhullámokat. Ez az egycsatornás megoldás persze nem olyan pontos, mint a 12 csatornás beültetett elektródás készülék, de arra alkalmas, hogy az epilepsziás rohamot azonosítsuk vele. Nem kell a betegnek befeküdnie a kórházba, csak otthon kell viselnie az eszközt.

 Sajtotajekoztato


Beszédrehabilitáció és keringésmonitorozás

Mi másra lehet még jó a telemedicina? Agyvérzést követő beszédrehabilitáció időben való követésére és hatékonyságának megítélésére – egy okostelefonnal vagy iPaddal ez is megoldható – tudtuk meg Bari Ferenctől, az SZTE ÁOK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet professzorától.

 

Olyan betegcsoportok eredményeit is folyamatosan nyomon tudják követni, akiknek például szívelégtelensége, magasvérnyomás-betegsége vagy cukorbetegsége van – magyarázta Rudas László, az SZTE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet professzora. Hozzátette: a rövidtávú keringésmonitorozás strukturált vizsgálatát is tervezik. Interaktív mérésről van szó, mely során az előzetesen megtervezett és begyakorolt egyszeri programokat fix időben hajtják végre a monitorozott alanyok, a rövid felvételeket eljuttatja az orvosokhoz a gép, és ezeket értelmezik a szakemberek.

 

Orvosok, informatikusok, matematikusok

A TÁMOP-projekt interdiszciplináris megközelítést követ: orvosok és szoftver-, illetve műszerfejlesztők szorosan együttműködve valósítják meg a feladatokat. A részt vevő partnerek a telemedicina műveléshez szükséges tudás teljes spektrumát fel tudják vonultatni a kutatóorvostól a klinikai orvoson át az absztrakt problémákra új megoldásokat kereső matematikus kutatókig és a szoftverfejlesztőkig. A méréssel, jelfeldolgozással foglalkozó szakembereknek új mérési módszereket, új adatfeldolgozó algoritmusokat, a szoftverfejlesztőknek új skálázható architektúrákat, illetve a mobilegységek bevonásának problematikáját, míg a matematikusoknak a projektben megjelenő alapproblémák (például matematikai modellezés) határait kell kutatniuk. A létrehozott tudást egy nyílt forráskeretrendszerben valósítják meg, így valódi működő telemedicina-rendszerre tudnak a későbbiekben építeni.

 

A. M.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. december 02.

Kiemelt_Hernadi_Klara_1

A nyugati világban a mezőgazdaság, valamint a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait képes kiszűrni az édesvizekből az a berendezés, amelynek a prototípusát az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken a dr. Hernádi Klára professzor irányításával dolgozó csapat, az indiai Amity Egyetemmel közösen, fejlesztette ki.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 9. 08:00 - 20. 23:59
  • december 12.
    15:00 - 17:30
    15:00 Ünnepélyes köszöntő: Prof. Dr. Lázár György dékán
    TUDOMÁNYOS PROGRAM
    1. Dr. Sepp Róbert Örökletes kardiológiai kórképek klinikai és genetikai vizsgálata
    2. Dr. Nemes Attila A 3D echokardiográfia múltja, jelene és jövője
    3. Dr. Sághy László Klinikai elektrofiziológia Szegeden
    4. Dr. Thury Attila Invazív kardiológia múltja és helyzete Szegeden
    5. Dr. Bogáts Gábor A szívsebészet helyzete és lehetőségei Szegeden
    6. Dr. Borbényi Zita Szemléletváltás a lymphoproliferatív betegségek kezelésében. A siker kulcsa: a célzott terápia
  • december 13.
    10:00 - 11:00
    Az SZTE TTIK BIológia Intézet előadása a laikus érdeklődők számára is érdekes új információkkal szolgálhat Ötziről, az 5300 éves gleccsermúmiáról.
  • 2019. december 23. 08:00 - 2020. január 1. 00:00
  • 2020. január 8.
    17:00 - 18:30
    Ha kell, elájulnak, zokognak vagy órákig fekszenek a romok alatt a Magyar Imitációs Egyesület önkéntesei, hogy a mentő- és rendvédelmi szervek emberei gyakorolhassák rajtuk az elsősegélynyújtást. Szokatlan munkájuk életeket menthet – erről mesélnek vendégelőadóként az SZTE Junior Akadémiai Esték soron következő előadásán.