SZTE Info

Műhelybeszélgetések 8.: Odú vagy kelepce a vallási közösség?

Az új vallási mozgalmakhoz kötődő fiatalokkal készített interjúkra alapozva írt könyvet Szenes Márta. A pszichológus, az SZTE Életvezetési Tanácsadó szakmai vezetője a személyiség és a vallás kapcsolatáról is elemzést ad új könyvében, mellyel a kérdésre válaszol: Odú vagy kelepce?

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013. június 10, 18 óra, Nyugi kert – kultúrkocsma


szenes marta 02Ki vagyok? Mit akarok az élettől és mi a szerepem a világban? Többek között ezekre a kérdésekre kell választ adnia minden fiatalnak a felnőtté válás folyamatában. Ez némelyek számára akkora teher, hogy a „kész receptet” kínáló vallási mozgalmakhoz kapcsolódnak. E szervezetek arra az alapvető igényre alapoznak – többek között –, hogy miközben az ember közösségi lény, meg szeretné határozni az Istenhez való viszonyát is – hallottuk Szenes Mártától azon a könyvbemutatón, amelyen a pszichológust Újszászi Ilona újságíró kérdezte. Az Odú vagy kelepce című kötet az új vallási közösségek izgalmas világába enged bepillantást. Szenes Márta kötetét az az Oriold és Társai Kiadó és Szolgáltató Kft. gondozta, amely más pszichológiai témájú kiadványok születésénél is bábáskodott már.

 

– A 60-as évek Amerikájából induló új vallási mozgalmak a rendszerváltozás után értek Magyarországra – mondta Szenes Márta, aki diáktanácsadóként figyelt föl a fordulatra. –

Élménykeresés. A közösségben megélt vallási élmény egy fiatal felnőtt számára olyasmi lehet, mint a drog: a beavatás, az átmeneti üresség érzést követően a szenzáció magával ragadja a még fejletlen személyiséget. Sok fiatal úgy véli: csak neki szól az „ige”, a vallási közösségben átélt élménynek nem lesz alternatívája. Ez az a csapda, melybe sok gyanútlan ifjú belesétál. E közösségekből nehéz kiszakadni – összegezte tapasztalatait a pszichológus.

 

szenes marta 01– Krízishelyzetbe került fiatalok számára különösen vonzó a vallási mozgalom, amely „receptet” kínál a mindennapi viselkedésre és a konfliktusok megoldására is – összegezte tapasztalatát Szenes Márta, aki kutatómunkájához folytatott beszélgetései közül 18 narratív interjút elemzett mélyebben. Az anonimitását megőrző 9 fiú és a 9 lány egy-egy vallási közösség tagja. Az interjúkból kiderül: e csoportokban gyakori a markáns külső kontroll, vagyis az intenzív csoportos együttléttel jár az új belépők gondolkodásmódjának átalakítása. Az is nyilvánvalóvá lett, hogy e gyülekezetekből kilépni szinte lehetetlen.

 

– A folyamat megértése segít azoknak a barátoknak, szülőknek is, akik szerettük elfordulását, vallási közösségbe lépését nem tudják megmagyarázni maguknak sem – magyarázta könyve célját a szerző. Szenes Márta úgy véli: a segítő szakembereknek, de a történelmi egyházak vezetőinek is iránytű lehet a kötete. Ugyanakkor az érintettek önismeretét erősítheti, ha a könyv elolvasása után válaszolnak a kérdésre: választott új vallási közösségük odú vagy kelepce?

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.