SZTE Info

A Leányvásár próbáján jártunk

Nem szűkölködik majd vicces jelenetekben a Leányvásár – ezt állapítottuk meg a Szegedi Nemzeti Színházban. Belestünk az operettprodukció próbájára.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Nem árulunk el részleteket, mert nem szeretnénk lelőni a poénokat, azonban garantáljuk, hogy nem bírja majd ki kacagás nélkül az, aki megnézi a Szegedi Szabadtéri Játékokon a Leányvásár című operettet. Az önérzetes kövérek és kevély soványak mulatságos vetélkedése a fő helyzetkomikum a Dóm téri produkciónak, melyet már javában próbálnak, egyelőre a Szegedi Nemzeti Színházban.

 

Poénoktól hemzsegő párbeszédek

A darabot a neves film- és színházrendező, Gothár Péter rendezésében láthatjuk. Érdekessége, hogy kizárólag a fesztiválra készül az operett friss dramaturgiai elemekkel, Varró Dániel zseniális dalszövegeivel és Vinnai András poénoktól hemzsegő párbeszédeivel spékelt verziója.

 

– Igyekeztünk a porosnak és avíttnak hitt műfajt kicsit közelebb hozni a nézőkhöz azzal, hogy új dalszövegek készültek és leporoltuk a dialógokat – fogalmazott Gothár Péter. Véleménye szerint az operetteket sokféleképpen lehet játszani, bár valóban nem egy 21. századi műfaj, megpróbálják belőle a maximumot kihozni. – Ez egy kellően ironikus interpretációban működőképes, nyári esti történet, olyanoknak, akik jótékony szándékkal ülnek be a nézőtérre, és szeretik a zenét – fogalmazott a rendező, aki elárulta: a próbák során igyekeznek kitalálni, hogy a modellezhetetlenül nagy téren milyen mozgásokat kellene végrehajtaniuk a szereplőknek. Az előadás koreográfiáját a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője, Juronics Tamás álmodja színpadra. A Kossuth-díjas művész is arra törekszik, hogy frissítse a hagyományos operett műfajt. Sok látványos, táncos jelenetre számíthatunk.

 

Óriáshajó és papír jelmezek

A történet egy szigeten játszódik, amelyre a tér méreteihez arányos hajóval lehet megérkezni és távozni. A hajótest tizenhat méter hosszú és tizenkét méter magas. Az óriási díszletelem egyik különlegessége, hogy bonyolult szcenikai megoldások révén meg is fordul a hajó méreteihez képest mindössze huszonnégy méter mély színpadon. Az első felvonásban „beúszik” a színre, ekkor a külsejét láthatjuk, a másodikban már a belseje látszódik, az előadás végén pedig „kiúszik” a színpadról.

 

A jelmezek is rendhagyóak, hiszen papírból készülnek. – Az ötlet onnan jött, hogy egy elrajzolt világot szeretnénk a színpadon megjeleníteni, erre pedig tökéletesen alkalmas a speciális papír – mondta az operett jelmeztervezője, Tihanyi Ildi. A papír mosható, festhető és varrható is, sőt UV-védelmet is biztosít. Műanyag szállal kevert, ezáltal lehet vele könnyen dolgozni és akár ruha alapanyagnak is felhasználni. Bőrfestékkel, kézzel is lehet festeni rá, de a Leányvásárban közel kétszáz kosztümöt kell megalkotni, így speciális UV-nyomtatást használnak majd.

 

A produkció stábja igazi színházi kuriózum: ezek a művészek kizárólag a Dóm téren dolgoznak együtt, máshol közös produkcióban nem láthatók. Gothár anyaszínházából, a budapesti Katona József Színházból válogatott be több színészt is a darabba, de érkeznek szereplők a Vígből és az Operettből is. Tom Miggles-t Nagy Ervin alakítja, Harrisont Ujlaki Dénes, feleségét Schell Judit, lányukat, Lucy Harissont pedig Bordás Barbara kelti életre. Az ütődött Rottenberg gróf bőrébe Keresztes Tamás, apjáéba Szombathy Gyula bújik. Bessy Kiss Diána Magdolna, a polgármester Hegedűs D. Géza lesz, kisebb szerepekben Kocsis Gergőt is láthatjuk.

 

– Nehéz feladat volt a színészek kiválasztása, hiszen komoly énekesi tehetségre van szükség a darabban – mondta Gothár Péter. A rendező nagy várakozással tekint a bemutató elé. Legjobban azt reméli, nem fog esni az eső.

 

Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.