SZTE Info

Barangolás a természetismereti tudástárban a Múzeumok Éjszakáján

A Szegedi Tudományegyetem idén is csatlakozott a Múzeumok Éjszakához, melyen a JGYPK Interaktív Természetismereti Tudástára boszorkányos programokkal várta a kis tudósokat és szüleiket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZS20130623_muzeumok_ejszakaja_szte_004A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Boldogasszony sugárúti főépületében minden emeletet megszálltak a boszorkányok. A kiérkező érdeklődők június 22-én 18 órától egészen másnap éjjeli 1 óráig közelebbről is megismerkedhettek e korabeli személyek hiedelmekben és mágiában gazdag világával.

 

Ilosvay György, az SZTE JGYPK Alkalmazott Természettudományi Intézet Könyezetbiológia és Környezeti Nevelés Tanszék oktatója – az est ideje alatta rendezvény főmágusa – arról mesélt, miért éppen a boszik témáját választották. – A boszorkányság eredője a tudatlanság, mi pedig tudástár vagyunk, ezért szerettünk volna olyan programokat összeállítani, melyek azt mutatják, ha abban az időben a mai tudással rendelkeztek volna az emberek, akkor biztosan más ítéleteket hoztak volna. Valamennyi programunk lényegében ehhez kapcsolódik – mondta a főmágus. Az üldözések alapjaként elsősorban az szolgált, hogy a községekben nem voltak – így Szegeden sem – hivatásos orvosok, hanem minden gyógyítói feladatot a beletanult asszonyok végeztek. Ha azonban valamelyikük akarata ellenére halált hozott a betegre, könnyedén boszorkánysággal vádolták. A bevádolás után nem kellett sokat várni az ítéletre, a városok irányítói koholt vádak alapján máglyahalállal sújtották a gyanúsítottakat. Szegeden utoljára 1744-ben égettek boszorkányokat, de az 1728-as nagy szegedi boszorkánypör híresült el legjobban mind közül, amikor is több mint tíz elítéltet kínoztak és égettek meg a Boszorkányszigeten.

 

Muzeumok_ejszakaja_2013.06.22
Barangolás a természetismereti tudástárban a Múzeumok Éjszakáján - GALÉRIA


Az idei téma tükrében az egy éjszakás programkavalkádon bárki bepillantást nyerhetett tűzzel, fénnyel és kémiai anyagokkal történő kísérletekbe, de bővebb ismereteket szerezhettünk „A boszorkányok pörölyéről”, vagyis a Föld vulkánjairól, valamint a kor gyógyítóinak kedvelt állatairól (kígyók, békák, macskák, kutyák) és a hozzájuk köthető hiedelmekről is. A személetes kísérleteket az SZTE oktatói tartották, de két előadás között természetes anyagokból bárki készíthetett magának boszit házi használatra, vagy próbára tehette szaglását a füvesasszony kertjében. A vállalkozó szelleműek orrukra hagyatkozva kitalálhatták, milyen fűszernövényeket rejtenek az asztalra kihelyezett színes zsákocskák, de kortyolhattak a javasasszony által készített citromfüves és mentás frissítőkből is.

 

A természetismereti előadásokat Oláh Ferenc nyitotta „A boszorkányok pörölye” – a Föld a vulkánjai nyitotta, majd összesen három turnusban hallgathattak érdekességeket a vendégek Farkas Zsuzsanna Varázslatos fizika és Ilosvay György A boszorkányok állatai című bemutatóin. Viskolcz Béla, Jójárt Balázs és Vass Zoltánné „A vegytan boszorkánykonyhája – a mágikus tűz” című előadáson pedig a tüzes kísérletek elevenedtek meg.

 

Gaál Bernadett

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.