Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az összfelvettek tekintetében csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem előzte meg az SZTE-t, mely őrzi meghatározó helyét a honi felsőoktatásban.
A felvételi ponthatárok július 24-i kihirdetését követően július 25-én sajtótájékoztatón értékelte az eredményeket a Szegedi Tudományegyetem vezetése. A Rektori Hivatal épületében tartott rendezvényen Szabó Gábor rektor és Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes ismertette: az első felvételi körben 6230 elsőéves hallgatót vett fel az SZTE. Közülük 5065 fő államilag támogatott, 1165 önköltséges képzésen vehet részt. A mesterképzésekre 1104 diák jutott be, 1004-en államilag támogatottak, míg 100 fő önköltséges. Alap- és osztatlan képzéseken nappali tagozatos munkarendben 3938 fiatal folytathatja tanulmányait. A tavalyi adatokhoz képest mindösszesen néhány százaléknyi a csökkenés, de ezt már az országos jelentkezési adatok is előrevetítették, ráadásul a mérséklődés üteme jóval kisebb, mint egy évvel ezelőtt.
Sikerszakok, újjáéledő képzések
Szabó Gábor elmondta, az összfelvettek tekintetében az ELTE áll az élen (8273 fő), az SZTE (6230 fő) és a Debreceni Egyetem (6118 fő) fej-fej mellett követi, a többiek jelentősebb mértékben leszakadtak a listavezető nagy egyetemektől. Új tendencia nem érvényesült 2013-ban. Megjelentek a kínálatban az egységes, osztatlan tanár szakok, s bár még idő kell ahhoz, hogy komolyabb tapasztalatokról lehessen beszélni, az akadémikus szerint örömteli, hogy a „halódónak hitt” természettudományos tanári képzéseken is akadtak jelentkezők: matematika-fizika szakon országosan mintegy 100, Szegeden 11 fő példának okáért. – A legnépszerűbbek továbbra is a gazdasági szakok, egyes mérnöki képzések (gépészmérnök, villamosmérnök), illetve sok fiatalt vonz az egészségügyi terület. Az SZTE Általános Orvostudományi, Egészségtudományi és Szociális Képzési, Fogorvostudományi, valamint Gyógyszerésztudományi Karán is túljelentkezés volt, s valamennyi fakultás sikerrel töltötte fel keretszámait, lényegében az intézményi kapacitás jelentette a felvehető létszám korlátját – hallottuk. A rektor furcsának nevezte ugyanakkor, hogy miközben Magyarország és Szeged az ELI lézerközpont beruházására készül, fizika alapszakon csökkent az érdeklődés – az ELTE után így is a második a sorban az SZTE. A fizika mesterszakra felvettek száma ezzel ellentétben megduplázódott, ami a szakember szerint arra utalhat, hogy a felsőoktatásban bent lévők jobban megértik, átérzik az ELI súlyát és jelentőségét.
– A Szegedi Tudományegyetem eredményei nagyjából rendben vannak. Egyetemünk tartja helyét a hazai élmezőnyben, és egyelőre fenntarthatónak tűnik fejlődési pályája, biztosítottak a feltételek ahhoz, hogy nemzetközi mezőnyben versenyképes intézményként működjön tovább – fogalmazott Szabó Gábor.
Sokat és keményen tanulni
Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes hozzáfűzte, az SZTE valamennyi kara nagyon jól teljesített a felsőoktatási szakképzések terén. Az osztatlan, illetve mesterszakokon is akadnak kiemelkedő eredmények, a szegedi jogászképzés továbbra is az egyik legnépszerűbb és legerősebb az országban, a Bölcsészettudományi Kar pszichológia szakján pedig az egyik legmagasabb ponthatárt jegyezhettük fel. Fontos, hogy mind a 16 olyan szakon sikerült államilag támogatott helyekhez jutnia az intézménynek, ahol korábban csak önköltséges formában tanulhattak a hallgatók. Az egységes tanárképzés területén az SZTE gyakorlatilag minden párosítást lehetővé tett idén: a klasszikus szakpárokat (például: magyar-történelem, matematika-fizika, biológia-kémia, biológia-földrajz, angol-történelem, matematika-történelem, angol-matematika) részesítették előnyben a jelentkezők. Szabó Gábor azt mondta, a tanulságokat ősszel értékelik a dékánokkal, hiszen érdemes átgondolni, szükséges-e meghirdetni olyan „egzotikus” szakpárokat, melyek iránt nincs vagy csak igen csekély az érdeklődés.
A sajtótájékoztatón részt vett az egyetem néhány leendő hallgatója is, akik az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban érettségiztek, majd sikeresen felvételiztek. A www.u-szeged.hu Vörös Józsefet faggatta, aki általános orvos szakon tanul tovább. – A Szegedi Tudományegyetemet igen erős intézménynek tartom, csak jókat hallottam róla, így fel sem merült bennem, hogy elmenjek Szegedről. Középiskolás éveim alatt kezdett el érdekelni az orvosi pálya, határozott célom volt, hogy bekerüljek az SZTE ÁOK-ra. Nehéz, de gyönyörű ez a hivatás, készen állok rá, hogy sokat és keményen tanuljak – árulta el a fiatal diák, akinek a családjából senki sem dolgozik az egészségügyben, így e területen ő lehet az „első fecske”.
SZTEinfo
