Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A fiatalok pénzügyi kultúráját érintő kutatásokat és azok eredményeit ismertették egy szakmai fórumon a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán.
Mi a pénzügyi kultúra? Mi haszna van belőle az embereknek? A mai fiatalság mennyire van tisztában a pénzügyi alapfogalmakkal? Ezekre a kérdésekre adott választ január 14-én az Econventio közhasznú egyesület és a szegedi Gazdaságtudományi Kar közös rendezvénye. A két fél közreműködésével létrehozott kutatócsoport egy olyan felmérést dolgozott ki, amely reális képet tud adni a középiskolások tudásáról a hitelezés, megtakarítás, nyugdíj és egyéb általános gazdasági ismeretek témakörében. Azért a fiatalabb generációt célozza kiemelten a kutatás, mert a pénzügyi döntéshozatalt jelenleg nem oktatják az iskolában, pedig a nagy betűs életben ez mindennapos gyakorlat.
Sápi Ákos, az Econventio egyesület elnöke elmondta, hogy a teszt kidolgozásánál az információszerzésre törekedtek, nem pedig a reklámozásra, emiatt egyetlen banki szolgáltató vagy pénzügyi cég neve sem szerepel a felmérésben. A projektben 114 iskola vett részt, és az elektronikus formában megoldható feladatsort 10 500 fő töltötte ki, így ez a kutatás ebben a témakörben hazánk legnagyobb volumenű felmérésének nevezhető.
Az eredményeket Kovács Péter, az SZTE GTK Statisztikai és Demográfiai Tanszékének docense (egyben a kutatócsoport vezetője) ismertette. Mint megtudtuk, a tesztkérdések nemcsak a középiskolás tanulók tudását, de a pénzügyekhez való hozzáállását is mérték. E szerint sokan támogatják a spórolás és a takarékoskodás elméletét. A továbbtanuláshoz szükség pénzt inkább a szülőktől próbálják megszerezni (40%), vagy pedig diákmunkával keresnék meg (27%). A korai hitelfelvételt amennyire csak lehet, elkerülnék. Az olyan sokat hallott fogalmakról, mint az IMF vagy az államadóság, szilárdan állást foglalnak, ám mögöttes tudással (például hány forint jut egy főre az államadósságból) már nem mindig rendelkeznek.
A megkérdezettek 70%-a vallotta, hogy nem vagy csak kevés pénzügyi ismeretben részesült, azt is az iskolában vagy otthon hallotta. Habár a kutatás kimutatta, hogy a szülők nézete és példamutatása komolyan befolyásolja a diákok hozzáállását, helyes válaszokat mégis azok adtak többen, akik az interneten vagy az iskolában olvastak a témáról. A felmérés tanulságát a jelenlevők úgy foglalták össze: nagy szükség van a pénzügyi kultúra gyakorlatcentrikus oktatására, hogy a felnövekvő nemzedék tagjai a pénzügyi döntéseket az élet fontos részének tartsák, ne pedig bosszantó fölöslegességnek.
Őszi Tamás
